Megugrott a bankok állampapír-kereslete
Egyre jobban látszik, milyen hatással bírt a kormány legutóbbi bejelentése a bankok állampapír-keresletére. Mint arról korábban is írtunk, a bankok az állampapír-vásárlásért cserébe lefelezhetik az extraprofitadójukat, ehhez állampapír-állományukat a csökkentés mértékének legalább a tízszeresével kell növelniük 2023 első négy hónapja és 2024 első tizenegy hónapja között, napi átlagban.
Bár július végén arról írtunk, hogy a bankok egy része lemondott ennek a feladatnak a teljesítéséről, a számok most mégis azt mutatják, nem voltak tétlenek, július végén 10 640 milliárd forintnyi államkötvényt tartottak, vagyis 700 milliárddal többet, mint júniusban. Ha feltételezzük, hogy a júliusi állomány marad végig a következő hónapokra is, akkor az idei év 10 218 milliárdos átlaga mintegy 800 milliárd forinttal haladná meg a tavalyi év első négy hónapjára kalkulált 9412 milliárdos állományt, vagyis
akár 80 milliárd forinttal tudják a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek,
miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Fontos hangsúlyozni, hogy nagy eltérések lehetnek az egyes bankok számai között, a fenti számok ráadásul a teljes szektorra kalkulált értékek. Az első félévben 972 milliárd forint volt a bankok nyeresége úgy, hogy 111 milliárd forint extraprofitadót számoltak el, még a felezés feltételeinek szigorítása előtt.
Amennyiben a teljes tortát nézzük, itt is szembeötlő a bankok növekvő részaránya az államadósság-finanszírozásban. Júniushoz képest az alapkezelők és a biztosítók részaránya is nőtt, a külföldieké viszont csökkent, ahogyan a lakosság részaránya is, ez utóbbi már 27% alatti, vagyis a március szint környékére esett vissza.
Az, hogy az állampapírok iránti intézményi kereslet jelentősen emelkedett júliusban, a hozamcsökkenésen is tetten érhető volt, a július elejétől eltelt egy hónap leforgása alatt 70-100 bázispontos esést is látni lehetett a magyar hozamgörbe hosszú és rövid végén is (mindezt persze nemzetközi események is befolyásolták). A rövidebb oldalon lehetett erősebb a kereslet, mivel a bankoknak elsősorban itt volt nagyobb elmaradásuk a jogszabályi előírások teljesítéséhez.
Folyik a harc a befektetési alapok és az állampapírok között
Folytatva a lakossági megtakarításokkal, továbbra is nagyot mennek idén a befektetési alapok: július végére megközelítette a 10 300 milliárd forintot az itt tartott megtakarítások állománya, ami azt jelenti, hogy
idén eddig már 1550 milliárddal nőtt a befektetési jegyek állománya.
A második legnagyobb állományváltozás az állampapírokhoz kötődik 828 milliárddal, a bankbetétek pedig lecsúsztak a harmadik helyre 706 milliárddal.
A fenti vagyonnövekménynél a befektetési alapok esetében a nagyobb részt (közel 1100 milliárdot) a lakosság kereslete adja, de nem elhanyagolható az átértékelődési hatás sem. A részvényeknél viszont nem a tranzakció, hanem a pozitív átértékelődés hozta idén eddig állománynövekmény szinte egészét. Érdekes az is, hogy a második negyedévben már látványosan erőre kapott az állampapír-tranzakció is, és ez júliusban is folytatódott:
A befektetési alapokon belül továbbra is a kötvényalapok hódítanak a lakosság körében, olyannyira, hogy július végén a lakossági megtakarítás ebben a kategóriában megközelítette a 4 100 milliárd forintot. Ezt követően a vegyes alapokban van a legtöbb lakossági vagyon több mint 2300 milliárddal, majd az ingatlanalapok következnek közel 1290 milliárddal.
Visszaestek a bankbetétek
A számok alapján a bankbetéteknél is egész komoly összegek csapódnak le a lakossági megtakarítási piacon zajló csatában, az év első hét hónapjában 706 milliárddal ugrott meg az állomány, miután júliusban volt egy 116 milliárdos visszaesés. Mindez ugyanakkor várható volt a júniusi, vélhetően elsősorban az osztalékjövedelmeknek köszönhető kiugrás után.
Erőre kapott a DKJ
Bár a piaci állományváltozás szintjén az állampapírok csak a második helyen szerepelnek, a második negyedévben kissé élénkebb tranzakciós adatokat lehetett látni ennél a kategóriánál, annak is köszönhetően, hogy most nem voltak nagy kamatkifizetések (lásd alább), illetve az újragondolt MÁP Plusz, illetve az Egyéves Magyar Állampapír kivezetése is felkavarta kicsit az állóvizet.
A lakossági állampapírokon túl az intézményi papírok oldalán is voltak változások, az utóbbi hónapokban ismét növekedett a lakossági DKJ-állomány, holott ezelőtt ennek ellenkezőjét lehetett látni. Júliusban 712 milliárd forintot tartottak DKJ-ban a magyarok, ami a februári szintnek felel meg.
Érdekes, hogy a fokozottabb lakossági DKJ-kereslet pont egy olyan időszakban lángolt fel, amikor a DKJ-hozamok folyamatosan csökkennek.
A DKJ-hozamok csökkenésének hátterében tehát a fokozott banki kereslet állhat, hiszen az utóbbi hónapokban elsősorban a rövidebb lejáratú állampapírok iránt nőtt meg a kereslet.
Az állampapírok esetében azonban van különbség a fenti (piaci értéken) számolt állomány és az MNB által közölt névérték statisztikák között. Ugyanis míg a fenti adatok alapján
a piaci állomány mintegy 830 milliárd forinttal nőtt júliusig, addig a névértéken közölt adatok szerint ez a növekmény 1104 milliárd forint.
A különbség oka, hogy a piaci állomány (és tranzakciós adat) tartalmazza a felhalmozott kamatot is, míg a névértékes adat a nettó állományt mutatja, azaz a friss pénzek beáramlása és a kamatok visszaforgatása mellett a visszaváltásokat is tartalmazza
Vagyis a nettó állományváltozás bő 1100 milliárdja azt mutatja, hogy a lakosság nettó kereslete mintegy 270 milliárddal haladja meg a piaci tranzakciós adatot idén eddig, a kettő közötti különbséget pedig a kamatkifizetések magyarázzák. Azt viszont nem tudni, hogy ennek a keresletnek mekkora részét képezi a friss pénzbeáramlás, és mennyi köszönhető a kamatok újrabefektetésének.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
