Nagy bajt fog okozni a vízhiány
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint jelenleg csaknem minden ötödik embert érint világszerte a vízhiány, egyelőre a fejlődő országokra konentrálódik ez a probléma. Az előrejelzések szerint azonban ez gyökeresen meg fog változni a következő években:
az EU számos régiója, elsősorban a dél-európai tagállamok 2050-re súlyos vízhiánnyal fognak szembenézni,
ugyanis ekkorra a globális felmelegedés okozta szárazságok miatt a vízigény akár 30%-kal is megnőhet. A hatás könnyen számszerűsíthető: az Európai Bizottság tanulmánya rámutat, hogy a súlyos vízhiánynak kitett lakosság száma a jelenlegi 50 millióról 65 millióra nőhet, ha a globális átlaghőmérséklet 3°C-kal emelkedik.
Még ha az EU-nak sikerül is jelentős erőfeszítések árán 1,5°C-os szinten belül tartania a globális felmelegedést, a vízhiánynak kitett emberek száma akkor is 7,4 millióval nőhet (+14%), a kieső gazdasági aktivitás hatása pedig 134 milliárd euróval (+13%) nőhet a jelenlegi éghajlatban tapasztalthoz képest a blokkon belül. A szakpolitikák alkalmazása elmaradása esetén bekövetkező forgatókönyben 3°C lehet az éghajlatváltozás mértéke 2030-ig (az 1981-2010 közötti átlagos klímához képest), ebben az esetben az előrejelzések szerint
további 7,7 millió ember és 99 milliárd eurónyi gazdasági tevékenység lesz kitéve súlyos vízhiánynak az 1,5°C-os szcenárióhoz képest.
Jöhetnek a geopolitikai konfliktusok
Az emberiség egyik legnagyobb kihívása lehet tehát a következő évtizedekben a megfelelő mennyiségű ivóvíz biztosítása a lakosság számára. Olyan szélsőségessé válhat a helyzet egy friss tanulmány szerint, hogy
a vízkészletek csökkenése erőszakos konfliktusokhoz, háborúkhoz is vezethet.
Francis Galgano, az amerikai Villanova University professzora úgy látja: a vízhiány kockázatát egyes országok vezetése kifejezetten rosszul kezeli, emiatt pedig egyre csökken annak az esélye, hogy a vízzel kapcsolatos nézeteltéréseket békés úton lehessen rendezni.
A szakértő kilenc nemzetközi folyómedencét azonosított potenciális konfliktusforrásként, köztük a Nílus-medencét, a Tigris-Eufrátesz folyómedencét, valamint az Afganisztán és Irán határán fekvő folyókat. A helyzet most Egyiptom körül a legsúlyosabb:
Kairó már jelezte is, hogy ha kell, háborúba mennek Etiópiával, amiért szomszédjuk gátat épít a Níluson.
A helyzet súlyossága tehát vitathatatlan - ezért az ENSZ Környezetvédelmi Programja több javaslatot is tett a probléma kezelésére, beleértve a természeti területek védelmét, a vízhatékonyság javítását és a nem hagyományos vízforrások kiaknázását. Elemzésünk további részében az utóbbira fogunk bemutatni egy úttörő technológiát, ami jelentősen hozzájárulhat a vízhiányos állapot elkerüléséhez, ez nem más, mint a sótalanítás.
De miért is foglalkozunk ezzel a Portfolión? - A humanitárius kötelességtudat mellett azért is, mert a következő globális konfliktus megelőzéséért olyan vállalatok is küzdenek, amelyek tőzsdei jelenléttel rendelkeznek, lehetőséget nyújtva a befektetőknek arra, hogy kivegyél a részüket a sztoriból.
A technológia, ami sokat segíthet
A tengervíz sótalanítása már az ókor óta ismert megoldás, csak míg évezredekkel ezelőtt görög és római hajósok nyertek sótalanítással ivóvizet a tengerből, addig ma már milliók mindennapi túlélése múlik rajta. Egy olyan kémiai folyamatról beszélünk, amely során eltávolítják a sókat és egyéb ásványi anyagokat az emberi fogyasztásra alkalmatlan tengervízből, hogy ivóvizet és egyéb célokra alkalmas édesvizet állítsanak elő. A fordított ozmózis (RO) a leggyakrabban alkalmazott technika, melynek során a vizet nagy nyomás alatt lévő membránokon keresztül szűrik, amelyek visszatartják a sót. Az elektromos dialízisos megfordítás (EDR) egy másik membráneljárás, ahol a sókat elektromos potenciálkülönbség alkalmazásával választják el a víztől.
A sótalanított víz előállítására szolgáló globális kapacitás az elmúlt években jelentősen, 2010 óta évente átlagosan 7%-kal nőtt, ami
ÉVENTE KB. NAPI 4,6 MILLIÓ KÖBMÉTER NÖVEKEDÉSNEK FELEL MEG.
A legújabb tanulmányok becslései szerint 2022-ben több mint 21 000 tengervíz-sótalanító üzem működött, amelyek napi 99 millió köbméter sótalanított vizet, illetve több mint 150 millió köbméter/nap sós mellékterméket is termeltek.
Jelenleg a sótalanítást nagyrészt a Közel-Keleten és Észak-Afrikában alkalmazzák, a globális kapacitás 70%-a működik itt. Ami Európát illeti: az EU-ban az édesvíznek csak viszonylag kis hányadát nyerik tengervíz-sótalanítással, a sótalanítás az EU-ban szinte kizárólag a területi vízhiányra adott válaszként fejlődött ki az 1990-es évek elején, és kis üzemek szolgáltatták az ivóvizet szállodáknak és üdülőhelyeknek.
Mivel azonban az éghajlatváltozás fokozni fogja a szezonális vízellátás természetes ingadozásait, az európai sótalanítási piac várhatóan bővülni fog az elkövetkező években.
A sótalanítás-szektorban (már ha lehet így nevezni) a tíz legnagyobb szereplő gigaüzemeiben a globális kapacitás mintegy 14 százaléka folyik át, a legnagyobb szereplők és a z óriásüzemek kapacitásoai a lenti ábrán láthatóak:
Ami pedig az egészben a legizgalmasabb:
A MÁSODIK LEGFONTOSABB SZEREPLŐNEK SZÁMÍTÓ VEOLIA WATER EGY EURÓPAI VÁLLALAT, MELYNEK RÉSZVÉNYEI ELÉRHETŐEK A FRANCIA TŐZSDÉN.
A következő fejezetben megnézzük, hogy pontosan mit érdemes tudni erről a vállalatról, és annak is utánajárunk, hogy a céget követő elemzők szerint jó befektetési lehetőségről beszélünk-e.
Izgalmas befektetés?
Mit kell tudni a vállalatról? A Veolia Environnement világszerte víz-, hulladék- és energiagazdálkodási megoldásokat kínál, a cég ipari és szolgáltató szektorbeli vállalatokat, hatóságokat és magánszemélyeket is kiszolgál. A vállalat korábban Vivendi Environnement néven volt ismert, majd 2003 januárjában Veolia Environnementre változtatta nevét. A vállalatot 1853-ban alapították, székhelye Párizsban van, piaci mérete 21 milliárd euró, és több mint 220 000 alkalmazottat foglalkoztat.
A vállalat naponta 13 millió köbméter vizet sótalanít, 108 országban
(nem csak a gigaüzemeket számolva).
Szemmel látható az elemzők megítélésének javulása az évek során: 2008-ban még 20 százalék körüli vételi arány volt a részvénynél, az eladási javaslatok aránya pedig 30 százalék felett is járt, ezzel szemben 2023 közepe óta már senki sem ajánlja eladásra a Veoliát. Jelenleg 18 elemzőből 14-en javasolják vételre a papírt, ami 78 százalékos vételi arányt jelent.
Ami pedig a célárak átlagát illeti, 2021 végén volt egy markáns elválás a várakozások és az aktuális árfolyam között, ez az olló azóta sem igazán záródott be.
A mostani árfolyam mellett 19 százalékos a felértékelődési potenciál.
A vállalat részvényeinek árazása a 2019-es és a 2021-es lokális csúcsok óta jelentősen bezuhant, a historikus P/E ráta jelenleg a 12,8-szoros szinten áll, ez pedig jóval a történelmi átlag alatti érték (14,3x).
Ami pedig a pénzügyi teljesítménnyel kapcsolatos várakozásokat illeti, a bevétel és profit szempontjából is kedvezően alakuló 2023-as üzleti évet követően
meredek felpattanásra van kilátás az adózott eredmény tekintetében,
a 2026-os profit például már a duplája lehet a 2023-asnak. Eközben a bevétel is növekedő pályán mozoghat, igaz, az adózott eredménynél jóval szerényebb mértékben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
