Elsőfokon 13 évre ítélte a fővárosi törvényszék Tarsoly Csabát és elrendelte Tarsoly Csaba első- és Mayer Zsolt harmadrendű vádlott őrizetbe vételét.
Tarsoly Csaba, a Quaestor-per elsőrendű vádlottja és a cégcsoport korábbi vezére a vád szerint tíz társával együtt összesen 77 milliárd forint kárt okozott ügyfeleiknek - írja a Telex.
A hvg.hu beszámolója szerint az ügy másodrendű vádlottját, Tarsolyné Rónaszéki Erikát – Tarsoly feleségét – felmentette a bíróság, ahogy Kárpáti Péter negyedrendű vádlottat is.
További részletek hamarosan.
2016 óta húzódik a döntés
Régóta húzódik már a brókerbotrányok egyik legnagyobb szereplőjének, a Quaestornak és annak volt vezetőjének, Tarsoly Csabának a pere. Először 2019 novemberében született meg az első olyan ítélet, amely kimondta Tarsoly Csaba cégvezetői felelősségét a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (QPT) vagyonvesztésével kapcsolatban. Az indoklás szerint Tarsoly nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el ügyvezetési feladatait, a követelések kielégítését legalább 11,2 milliárd forinttal meghiúsította, ezért a bíróság kötelezte ezen összeg megfizetésére.
Az ítélet tehát abból a szempontból volt különösen fontos, hogy ez az első, mely kimondta Tarsoly Csaba jogi felelősségét a Quaestor-ügyben, és vagyoni kártérítésre kötelezte.
Voltak korábban félelmek azzal kapcsolatban, hogy megroppan a vád Quaestor-ügyben, volt, hogy kizárták a Quaestor-ügyből a nyomozás során kirendelt, az igazságügyi szakvélemény elkészítésében társszakértőként részt vevő adó-, járulék- és könyvszakértőt, illetve három védőügyvédet is.
Mára a Quaestor-ügy egy 1548 oldal terjedelmű - azóta többször módosított és kiegészített – vádirat lett, amely 2016. február 5-én érkezett a bíróságra.
A bírósági tárgyalás 2016. június 12-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, vagyis több mint 8 év kellett annak lezárásához.
A Fővárosi Főügyészség a Quaestor cégcsoport tulajdonosát és vezetőjét, Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg, öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rótt a 11 vádlott terhére.
Miért robbant ki a Quaestor-botrány?
A Quaestor-ügy 2015 márciusban pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank akkori vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje volt.
Még 2016-ban derültek ki döbbenetes részletek a Questor-vádiratból, az akkori álláspont szerint
- A Quaestor Értékpapírt több mint 46,6 milliárd forintos, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással vádolták meg. A sértettek között 13 takarékszövetkezet is szerepelt.
- A vádlottak többek között csalást követtek el azzal, hogy elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, továbbá valóságos és fiktív kötvényeket forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül. 2007-2015 között bankfelügyeleti engedéllyel nyolcszor bocsátottak ki kötvényt összesen több száz milliárdos nagyságrendben. Erre azért volt szükség, mert több Quaestor-cég is éveken át veszteséges volt, eladósodott és nem volt reális esélye a kölcsönök visszafizetésére.
- A vádlottak folyamatosan meghamisították egyes Quaestor-cégek könyvelését, pénzügyi beszámolóit, hogy a pénzügyi eszközök áramlása a cégcsoporton belül követhetetlen legyen.
- Az akkori vádak szerint Tarsoly Csaba bűnszervezete már 2006 végén, 2007 elején tisztában volt a cégcsoport fizetésképtelenség közeli helyzetével, továbbá tisztában voltak azzal is, hogy a jövőben reálisan nem számíthattak olyan jövedelemre, illetőleg bevételre, amely a cégcsoport gazdasági tevékenységének eredményeként a kibocsátott kötvények kamatokkal növelt megtérülését biztosította volna, "miután a kötvények értékesítéséből befolyó bevételt is döntő részben az általuk addig az időpontig elkövetett vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár megtérítésére, és nem a jogszerűen folytatott gazdasági tevékenység körében kellett felhasználni" - áll a vádiratban.
- A kötvényprogramoknál a valóságban nem létező értékpapírok keveredtek a valódi kötvényekkel, és már nem is lehet pontosan megállapítani, hogy konkrétan mely ügyfelek vásároltak - akár részben - nem létező kötvényeket.
- A vádirat kitér arra is, hogy a 2015. március 9-én bejelentett fizetésképtelenséget nem a Hungária Értékpapír Zrt., vagy a Buda-Cash Brókerház Zrt. fizetésképtelensége miatt kialakult befektetői pánik, illetve a Quaestor vállalati kötvények "fokozott visszaváltási hulláma okozta".
A fizetésképtelenség már 2007-ben fennállt és a kötvényekből eredő kötelezettségek 2015-re váltak kezelhetetlenné.
- Voltak olyan esetek is, hogy egyedi, opciós szerződésekkel magas hozamokat ígérve VIP ügyfeleknek értékesítettek nem létező értékpapírokat, ezekben az esetekben Tarsoly Csaba az ügyfelektől készpénzt kért, az összegeket egy külön füzetben rögzítettek, az átvett pénz sorsa ismeretlen.
- A vád szerint Tarsoly Csaba éveken át összesen több mint egymilliárd forint készpénzt vett fel elszámolási kötelezettséggel, és bár az első néhány alkalommal Tarsoly Csaba utasítására kölcsönként könyvelték az elvitt összeget, egy idő után viszont már e nélkül is automatizmussá vált, hogy a Tarsoly Csaba által elvitt pénzt a könyvelés utólagos megváltoztatásával leplezzék.
Voltak a Quaestoron kívül más renitensek is
A Quaestor-csőd előtt a Buda-Cash és a Hungária bedőlése borzolta a kedélyeket a hazai befektetési piacon, még 2017 júniusában írtunk arról, milyen jelentős kárkifizetési kötelezettséget jelentett ez a Bevának, illetve a Kárrendezési Alapnak (az utóbbinak a kárrendezése a nem fiktív Quaestor-kötvényekre, tehát a Quaestor Hrurira által kibocsátott és a Quaestor Értékpapír által értékesített kötvényekre, valamint a Hungária Gold és a Hungária Ingatlanhasznosító által kibocsátott és a Hungária Értékpapír által értékesített kötvényekre terjedt ki). A Beva akkori számai szerint így állt a kártalanítás (a Kárrendezési Alap még további mintegy 44 milliárdot fizetett ki):
| A Beva-kártalanítás fontosabb számai 2016-ig | ||||
| Buda-Cash | Quaestor | Hungária | Összesen | |
| Kártalanított ügyfelek száma (fő) | 9 455,0 | 32 542,0 | 139,0 | 42 136,0 |
| Kártalanítás mértéke (mrd Ft) | 15,9 | 88,3 | 0,1 | 104,3 |
| Forrás: Beva, Portfolio | ||||
TOP események a brókerbotrányok kipattanásakor
2015. február 24.: Az MNB visszavonja a Buda-Cash Brókerház tevékenységi engedélyét
2015. március 2.: Az MNB visszavonja a DRB Bankcsoport tevékenységi engedélyét
2015. március 9.: Öncsődöt jelent a Quaestor Financial Hrurira
2015. március 10.: Az MNB felfüggeszti a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét
2015. március 26.: A rendőrség előállítja a Tarsoly Csaba Quaestor-vezért, március 29-én pedig előzetes letartóztatásba helyezik
2015. április 15.: Az MNB piacfelügyeleti vizsgálatot indít a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft.-vel szemben
2015. április 20.: Az MNB visszavonja a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét
2015. június 23.: A parlament elfogadja a brókertörvényt; november 17.: Az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette a Quaestor-törvényt
2015. december 15.: Elfogadja a parlament az új Quaestor-törvényt
2016. január 29.: A Beva megkezdni egyes Buda-Cash- és Hungária-ügyfelek kártalanítását
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
