Nagyot csökkent a nyugdíjra gyűjtő fiatalok száma
Továbbra sem néz ki jól a magyar nyugdíjhelyzet az MNB friss számai szerint. Úgy tűnik,
évről évre veszti el a harcot a nyugdíjpénztári rendszer a fiatalokért folytatott küzdelemben:
a fiatalabb, 16-29, illetve 30-44 év közöttiek pénztártagokon belüli aránya minden évben egyre csökken (különösen a 16-29 közöttiek száma), pedig pont őket kellene minél nagyobb arányban bevonzani a rendszerbe.
A tavalyi évre vonatkozó friss számok szerint egy év alatt 43,6 ezer főről 42 ezer fő közelébe esett vissza a legfiatalabb önkéntes pénztári tagok száma, ami 4%-os csökkenést jelent. Rosszabb a kép, ha 2016-ig megyünk vissza, ahonnan az MNB közli az adatokat: ez esetben már 36%-os a csökkenés mértéke.
Nem néz ki jól a következő, 30-44 év közöttiek kategóriája sem a taglétszámot tekintve: egy év alatt itt 8, 8 év alatt pedig szintén 36%-kal csökkent a létszámuk.
Egyedül az idősebb, 45-59 és 60 feletti korosztályban lévők taglétszáma tudott növekedést felmutatni, ami olyan szempontból érthető trend, hogy sokan inkább idősebb korban kezdenek el a nyugdíjra gyűjteni, de egyben szomorú is, mivel azt mutatja, hogy a fiatalok nem tudnak vagy nem akarnak félretenni időskorukra, miközben az állami nyugdíjrendszer már több sebből vérzik:
A kezelt vagyon kormegoszlásában sincs ezek után túl sok meglepetés: látható, hogy a fiatalabb pénztártagok vagyona javarészt stagnál, inkább az idősebb korosztály tesz többet félre a nyugdíjas évekre (ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a nyugdíjhoz közeledve többet takarítanak meg).
Külön kiemelkedik a 45-59 évesek megtakarításának megugrása egy év alatt, az önkéntes pénztári nyugdíjvagyon 55%-a az ő számláikon koncentrálódik:
Arról, hogy ezek a korcsoportok és a nyugdíjpénzek hogyan oszlanak meg az egyes pénztárak szintjén, legutóbb az alábbi cikkünkben írtunk:
Megugrottak a befizetések
Amilyen erősen indultak az első negyedéves befizetések, olyan lendületesen folytatódott a trend a második negyedévben is: az MNB friss számai szerint a második negyedévben a tagoktól több mint 31 milliárd forintnyi hozzájárulás folyt be, ehhez jött még hozzá a munkáltatók közel 12 milliárdos hozzájárulása, amellyel így
a legerősebb első félévet tudhatja maga mögött a szektor.
Mindeközben sajnos folytatódott az önkéntes pénztárak taglétszámának csökkenése (ahogy azt a korcsoportonkénti bontás is indukálja): míg december végén 1,073 millió körüli tagot számlált a szektor, június végén 4400 fővel kevesebb tag volt, így a létszám 1,069 millió alá esett vissza.
A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma is folyamatosan csökken, ami javarészt annak tudható be, hogy a nyugdíjkorhatár elérésével sokan inkább visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, hogy 100%-os állami nyugdíjat kapjanak.
Idén eddig összesen 715 pénztári taggal csökkent a létszám, 50 590 főre.
A magánnyugdíjpénztárak háza táján is vannak friss fejlemények, ezekről legutóbb az alábbi cikkünkben számoltunk be:
Meggyőzőek a hozamok
Az MNB friss adatai szerint a második negyedévben is folytatódott a hozamszerzési trend a pénztáraknál, ennek eredményeképp:
az önkéntes kasszák már több mint 6%-os vagyonarányos hozamot értek el az első hat hónapban, ami 125 milliárd forintnyi befektetési nyereséget jelent.
A tavalyi év kimagasló volt a hozamszerzésben a nyugdíjkasszáknál, de ha az idei hozamgyár kitart az év végéig, 2024 is egyik legjobb évek között lehet a nyugdíjpénzek gyarapítása szempontjából:
A magánnyugdíjpénztárak esetében az első hat hónapban 5,7%-os vagyonarányos hozamot lehetett látni, ami több mint 18 milliárdos nyereséget jelent.
Átrendeződtek a portfóliók
Az idei első félévben elsősorban a kötvénybefektetések portfólión belüli súlya csökkent, nőtt viszont a bankbetét és készpénz, a befektetési jegyek és a részvények aránya az önkéntes kasszáknál. Az, hogy megugrott a befektetési alapokban és részvényekben lévő pénztári vagyon, magyarázhatja az első féléves jó piaci teljesítmény is, míg az év első hónapjaiban látott kötvénypiaci hozamemelkedés inkább óvatosságra inthette a nyugdíjpénztári vagyonkezelőket.
A magán-nyugdíjpénztári portfóliók esetében inkább a bankbetét és készpénz jellegű eszközök visszaesése figyelhető meg, a kötvények stagnáltak, a többi kategória részaránya pedig nőtt tavaly decemberhez képest:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
