Visszatérnek a magyarok a kötvényalapokhoz?
2022 májusa óta töretlenül áramlott be a pénz a hazai kötvényalapokba, szinte minden hónapban több százmilliárd forintnyi friss tőkét tettek ide a befektetők. Ez a trend először áprilisban szakadt meg, akkor és az azt követő hónapokban összesen mintegy 120 milliárd forintnyi tőke távozott a kötvényalapokból, ami trendfordulónak ígérkezett.
A friss adatok szerint viszont úgy tűnik, a befektetők ismét rátaláltak a kategóriára:
júliusban mintegy 44 milliárd forintnyi friss pénz áramlott kötvényalapokba, ennél több pénzt csak a vegyes alapok tudtak gyűjteni 76,5 milliárddal.
A kötvényalapoknál látott pár hónapos megingás elég volt ahhoz, hogy a legkeresettebb alapok címét elbitorolják, sőt, rögtön két kategória is bejelentkezett:
júliusig bezárólag fej-fej mellett vezet a tőkegyűjtési versenyben a vegyes és az abszolút hozamú alapok kategóriája 464-464 milliárd forinttal.
Összességében múlt hónapban gyakorlatilag mindegyik alap iránt pozitív keresletet lehetett látni, ennek mértéke meghaladta a 226 milliárd forintot. A hozamok kissé visszaestek júliusban, így egyértelműen a friss pénzek járultak hozzá leginkább a vagyongyarapodáshoz:
A fentiek eredményeképp a befektetési alapokban kezelt összvagyon ismét nőni tudott, július végén meghaladta a 16 500 milliárd forintot, ami új csúcs.
A kezelt vagyont tekintve még mindig messze a kötvényalapokban van a legtöbb pénz, július végén 5874 milliárd forinttal. Csak jóval lemaradva követik őket a második helyen a vegyes alapok közel 2400 milliárddal, megelőzve az ingatlanalapokat, amelyekben 2101 milliárd forintnyi vagyon volt. Egyre közelebb kerülnek a 2000 milliárdos szinthez az abszolút hozamú alapok is:
A vagyonarányos hozamot tekintve továbbra is a részvényalapok vezetnek, júliusig bezárólag már közel 13%-os hozamnál tart a kategória. Az abszolút hozamú alapok 6% feletti teljesítménynél tartanak, míg a vegyes alapoké a harmadik legjobb hozamadat 5,74%-kal.
Mi történik a kötvényalapokkal?
Már a márciusi adatoknál is látszódott annak a jele, hogy csökken a kereslet a kötvényalapok iránt, de az áprilisi-júniusi tőkekiáramlás egyértelműen egy új trendet vázolt fel. Az várható volt, hogy előbb-utóbb elül az elmúlt két évben látott fokozott kereslet. A kötvényalapokba akkor kezdtek el nagyobb pénzek beáramlani, amikor a kötvénypiaci hozamok is csökkenésnek indultak: a lépés logikus volt, ugyanis a kötvényalapok árfolyamára a kötvényhozam-hozamcsökkenés pozitívan hat, így végső soron az alapok hozamára is. Csakhogy ez a trend idén megfordult, ismét emelkedésnek indultak a kötvénypiaci hozamok, ami megnehezítette ezen alapok hozamszerzési lehetőségeit, bár pont az utóbbi hetekben lehettünk szemtanúi egy jelentősebb hozamcsökkenésnek a piacon:
Mi a különbség a piaci kötvényhozam és a befektetési jegy hozama között?
A kötvényalapok teljesítményét legfőképpen két tényező határozza meg:
1) Az első tényező a hozamok általános szintje. Ez azért fontos, mert, ha nem változik a portfólióban lévő kötvények hozama, akkor leegyszerűsítve 1 év alatt ezt a bruttó teljesítményt tudja elérni a kötvényalapunk. Ha például egy portfólióban 50-50%-ban van egy-egy kötvény, amelynek a hozama (YTM) 3% illetve 4%, akkor a kötvényportfólió változatlan hozamokat feltételezve 1 év alatt 3,5%-os hozamot tud biztosítani (a költségek levonása előtt).
2) A másik dimenzió a hozamok változása és annak iránya. Itt már figyelembe kell venni a kötvényportfólió módosított átlagidejét is (a fenti keretes írás szerint). Vagyis a kötvénypiaci hozamemelkedés a kötvények és ezáltal a kötényalapok árfolyamának csökkenését idézik elő, így a kötvényalap hozama romlik.
A különböző kötvényportfóliók teljesítményét eltérő módon érinti a fenti két tényező. Az alacsonyabb módosított átlagidővel (alacsonyabb kamatlábkockázattal) rendelkező alapoknál (lásd: rövid kötvényalapok) a hozamok változása minden más változatlansága esetén kisebb árfolyamváltozást eredményez, így itt a hozamok általános szintje még meghatározóbb. A nagyobb módosított átlagidejű portfólióknál (lásd: hosszú kötvényalapok) is az átlagos hozam a kiinduló pont, de a nagyobb kamatlábkitettség miatt itt hatványozottan fontos a hozamok változása és azok iránya.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
