A megkérdezett szakértők nagyrészt egyetértenek abban, hogy az elmúlt hetek hozamcsökkenésével jelentősen nőtt a beárazott recesszió valószínűsége. Ha tényleg bekövetkezik, van még tér lefelé a kötvénypiaci hozamokban, ez pedig vonzóvá teheti a kötvénybefektetéseket, de a magyar hosszú papírokkal érdemes résen lenni.
A részvénypiac kapcsán megosztottabbak a magyar piaci szakértők; van, aki nem lát nagy potenciált az emelkedésre, más pedig úgy éli, az esés nagy részén már túl vagyunk, sőt, kitarthat a technológiai szektor eddigi menetelése is. A kilátások kapcsán megjegyezték, hogy az elmúlt időszakban gyengén teljesítettek a régiós fogyasztói cégek, amelyek így jó potenciállal rendelkeznek. Van, aki inkább egy jól diverzifikált vegyes portfólió, vagy abszolút hozamú alapban bízik.
A forint kapcsán erősebb konszenzus alakult ki: a megkérdezett portfóliómenedzserek nem tartják kizártnak, hogy a forint árfolyama az idei évben átlépi a 400-as szintet az euróval szemben. Igaz, szerintük az MNB mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ettől a szinttől ne tudjon nagyon elpattanni a forint árfolyama.
Mostani körképünkben a Gránit Alapkezelő, a Hold Alapkezelő és az OTP Alapkezelő befektetési szakértői vettek részt.
Az utóbbi hónapban jelentős újraárazódás volt a piacokon, nőttek a kamatcsökkentési várakozások és a hard landing, azaz a recesszió valószínűsége. Ezt meglovagolva érdemes-e még kötvényekbe fektetni vagy már beárazta a hozamcsökkenést a piac?
Cser Tamás, vezető részvény-portfóliókezelő, Hold Alapkezelő: Az elmúlt hetek hozamcsökkenésével jelentősen nőtt a beárazott recesszió valószínűsége. Ha tényleg bekövetkezik, van még tér lefelé a hozamokban. Azonban a helyzet kétirányú, a recesszió elmaradása esetén emelkedhetnek a hozamok, főleg, ha Trump jól áll az elnökválasztási harcban. Hosszú amerikai kötvények esetében továbbra is az inflációkövetőket preferáljuk, mert azok reálhozama még mindig jelentős, recesszió esetén van még tér hozamesésre, de az elmaradása esetén sem rossz befektetés.
Szabó József Gyula, befektetési igazgató, OTP Alapkezelő: Ha valóban recesszió felé tart az amerikai gazdaság, akkor a gyors és jelentős újraárazódás ellenére van még további tér a hozamok csökkenésére, elsősorban a kamatcsökkentési pálya 2025-ös lefutását még meredekebbre árazva. A gazdasági fundamentumok oldaláról kevésbé tartjuk tragikusnak a helyzetet, mint a heves piaci mozgások tükrözik, de a piaci mozgások öngerjesztő, önbeteljesítő hatása a fundamentumokra is visszahathat.
Ezért a jelenlegi helyzetben kivárunk a kötvények shortolásával; a kötvénykitettség további növeléséhez ugyanakkor magasabb hozamokra várnánk.
Kovács Szilárd, értékpapír-befektetési igazgató, Gránit Alapkezelő: Az első félévben a globális kötvénypiaci hangulatot a továbbra is erős amerikai makrogazdasági adatok határozták meg és úgy tűnt, hogy a Fed által szigorúnak gondolt kamatkondíciók nincsenek jelentős hatással az amerikai gazdaságra. A kötvényhozamok ennek következtében az év első felében emelkedtek, melyhez hozzájárult az amerikai kamatvágási várakozások kitolódása is. A második félévben azonban olyan adatok láttak napvilágot az amerikai gazdaság kilátásaival kapcsolatban, melyeknek következtében felerősödtek a recessziós félelemek. Ennek hatására jelentős hozamcsökkenés indult el mind a fejlett, mind a fejlődő piacokon.
Megítélésem szerint ez csak a folyamat eleje és folytatódik a világban az infláció és a kamatok mérséklődése, így a kötvények középtávon továbbra is vonzó befektetést jelenthetnek.
A magyar kötvénypiacon az utóbbi hetekben jelentősebb hozamcsökkenést lehetett megfigyelni. Szerintetek mi magyarázhatja és mennyire tartós jelenségről van szó?
Cser Tamás, Hold: A hozamesés két fő mozgatórugója a globális recessziós félelmek felerősödése és a hazai bankadó megváltoztatása volt, amely további kötvényvásárlásra sarkalhatta a pénzintézeteket. Ez utóbbi rövidebb távú jelenség.
Hosszú távon nem látjuk vonzónak a hosszútávú magyar állampapírokat, mivel szerintünk az infláció beragadhat a jegybanki cél fölött.
Kovács Szilárd, Gránit: A tavalyi év rendkívül magas inflációs adatai után az idei évben a magyar infláció folyamatosan mérséklődött így a jegybank képes volt az alapkamatot folyamatosan csökkenteni. Ennek ellenére a magyar kötvénypiac nem tudott jól szerepelni, mert az amerikai gazdaság ellenállóképessége, illetve az amerikai és a globális kötvénypiacokon tapasztalt hozamemelkedés megakadályozta az első félévben a magyar kötvényhozamok csökkenését, sőt, a hozamok emelkedtek. A második félév elején gyengültek az amerikai gazdaság és a munkaerőpiac kilátásai, mely felgyorsította, illetve megemelte az amerikai kamatcsökkentési várakozásokat. Ennek hatására jelentős és gyors hozamcsökkenés következet be a kötvénypiacokon és a várakozásokba beépültek az amerikai gazdasággal kapcsolatos recessziós félelmek.
A magyar kötvények is jelentős, több mint 1 %-os hozamesésen vannak túl, melynek nagysága és gyorsasága a közeljövőben feltételez egy kisebb korrekciót.
Megítélésem szerint, bár a második félévben a magyar infláció kis mértékben emelkedik, a középtávú kilátások továbbra is jók, illetve a kötvényhozamok is még elég magasak ahhoz, hogy a magyar kötvények továbbra is vonzó befektetést jelentsenek.
Szabó József Gyula, OTP: Hazai és nemzetközi hatások összeadódása együtt vezetett a forinthozamok csökkenéséhez. A legutóbbi hazai inflációs adat a vártnál kedvezőbb lett, amire az MNB kamatcsökkentési hajlandóságának újraélesztésével reagált, további kamatcsökkentési várakozásokat kiváltva. Ez egy alacsonyabb likviditású időszakban, az állampapírpiacot strukturálisan támogató szabályozási lépések mellett lentebb tolta a hazai hozamvárakozásokat. Mindez nem történhetett volna meg azonban a nemzetközi hozamkörnyezet támogató csökkenése nélkül. A növekedési várakozások gyengültek a fejlett gazdaságokban, az infláció korábban megakadni látszó lassú csökkenése mintha újrakezdődne és ez az EKB és a Fed esetében is erősebb kamatcsökkentési várakozásokhoz vezetett, miközben a kockázati hangulat jórészt támogató maradt.
A kulcskérdés, hogy a várt nemzetközi kamatcsökkentés milyen okból és milyen pálya mentén valósul meg.
Ha egy kontrollált lassulás mellett fokozatos vágásokat látunk, akkor a hazai piac is követheti ezt és év végéig megvalósulhat a MAX indexben az év fordulóján várt, folyó hozamnak közel megfelelő 6-8%-os 2024-es hozam. Ha a kamatvágásokat a gazdasági és piaci fejlemények gyors kedvezőtlenre fordulása vezeti majd, amire a legutóbbi részvénypiaci fejlemények tükrében azért látszik esély, akkor a kockázatkerülés erősödése miatt a hazai hozamcsökkenés beragadhat és akár korrekcióra is sor kerülhet.
A részvénypiacokon van-e még tér az emelkedésre vagy nagyobb esésre kell készülni? Mely szektorokban láttok most fantáziát?
Halas Zoltán, szenior portfóliómenedzser, OTP Alapkezelő: Az elmúlt héten hirtelen és jelentős mértékben estek a fejlett részvénypiacok.
Mivel a gazdasági fundamentumok oldaláról kevésbé tartjuk tragikusnak a helyzetet, a mostani esést egy bika piaci korrekciónak tartjuk, amely 20%-nál nem szokott több lenni.
Ennek megfelelően azt gondoljuk, hogy az esés nagyobb részén már túl vagyunk, de folyamatosan figyeljük a bejövő adatokat, ami az előbb említett álláspontunkat megkérdőjelezné. A részvénypiaci volatilitás jelentősen megnőtt, így rövid távon nagy kilengések várhatók mind pozitív mind negatív irányba. Mivel úgy gondoljuk, hogy a monetáris lazítási ciklus szeptemberben szinte biztos, hogy megkezdődik, ezért hosszabb távon továbbra is optimisták vagyunk a részvénypiacokra. Rövid távon a lassuló amerikai gazdaság miatt a defenzív szektorokat tartjuk vonzónak különösen a közműszektort, és az egészségügyi szektort. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a ciklikus szektorok már jelentős esésen vannak túl, a recessziós kockázatok egy része már valószínűleg beárazódott.
Cser Tamás, Hold: A vezető részvényindexek szerintünk túlértékelten érkeztek a mostani korrekcióhoz, emellett az amerikai, a kínai és az európai makrokép sem meggyőző. Általánosságban nem látunk nagy potenciált az emelkedésre. Ugyanakkor a piac sok szelete elmaradt az indexektől. A value részvények árazási diszkontja történelmileg nagyon tág, így ezeknél bőven látunk teret az emelkedésre, hacsak nem lesz globális recesszió. A közép-európai részvények kilátásait is kedvezőnek látjuk az erősödő belső kereslet miatt.
Mandl Gergely, szenior portfóliómenedzser, Gránit Alapkezelő: A részvénypiacokon az látszott, hogy túlvettek voltak, így egy kisebb „szikra” elég volt ahhoz, hogy komolyabb esést bontakozzon ki. Az amerikai gazdaság szempontjából a lassulás jelei természetesen látszanak, azonban a recessziótól még mindig vélhetően messze vagyunk. Természetes célszerű óvatosnak lenni, hiszen a nagy állami költekezések már nem tudják érdemben fűteni az amerikai gazdaságot, azonban
azt gondoljuk, hogy túlzott volt ez a részvénypiaci reakció és mind az amerikai, mind az európai indexek visszakorrigálhatnak év közben látott csúcsaikra.
Ha Európában kitart a gazdasági növekedés és magasabban maradnak az európai hozamok, az jó lehet a bankszektorra nézve, illetve ha a most kicsukott pozíciók újjáépülnek, akkor azoknak egy jelentős része vélhetően újra az amerikai techóriások között fogja megtalálni a helyét.
Idén gyakorlatilag egy maroknyi technológiai papír vitte a hátán a teljes részvénypiaci emelkedést, de a július változást hozott. Folytatódik a technológiai cégek menetelése vagy inkább a hagyományos szektorok felé érdemes elmozdulni?
Halas Zoltán, OTP: Igen, mi úgy gondoljuk, hogy érdemes a piaci szélesség növekedésére fogadni. Abban az esetben, ha sikerül elkerülni egy mélyebb recessziót az USA-ban, ezek a papírok a lazábbá váló monetáris politika és a beinduló növekedés hatására felülteljesíthetnek, jóval ciklikusabbak, mint az eddig felülteljesítő technológiai óriások. Az ugyanakkor ki kell emelni, hogy a technológiai cégek felülteljesítése nem volt alaptalan: a legnagyobb profitbővülést tudták felmutatni az amerikai szektorok közül az elmúlt években. Az árazási szorzók kicsit kitágultak a technológiai szektorban, de mostani korrekcióban sokat jöttek vissza, de még így is a historikus értékelési sáv felső tartományában vannak. Ennek ellenére a szektorrotáció további folytatásához szükséges az is, hogy a profitdinamika javuljon a lemaradó szektorok javára. Mivel a technológiai szektorban az AI-boom miatt most elég magas a bázis, míg a többi szektorban inkább alacsony, ezért úgy gondoljuk, hogy erre van esély.
Mandl Gergely, Gránit: A mostani technológiai szektorban látott esés előtt azt gondoltuk, hogy érik egy kisebb korrekció a technológiai szektorban. Ez végül nem is lett olyan kicsi, hiszen 17 százalék körüli esést is láttunk a határidős piacokon, ezzel teljesítve az általunk is várt korrekciót.
Amennyiben a gazdasági adatokat látva a befektetők nem kezdenek el egyre nagyobb eséllyel recessziót árazni, úgy továbbra is kitarthat a technológiai szektor menetelése.
Cser Tamás, Hold: Az elmúlt hónapokban látott tőzsdei emelkedés egyre extrémebb mértékben koncentrálódott a legnagyobb technológiai papírokra. A múltbéli analógiák alapján a következő időszakban ebből visszarendeződésnek kellene bekövetkeznie, azaz szerintünk inkább a hagyományos szektorok felé érdemes elmozdulni.
Összességében mely eszközosztályban van véleményetek szerint a legjobb befektetési potenciál, mely szektorokat súlyozzátok alul és felül most a portfólióitokban?
Mandl Gergely, Gránit: Amennyiben a recessziós félelmek alábbhagynak a piacokon, illetve az USDJPY carry trade-piacokra gyakorolt hatása után kicsit lecsökken a volatilitás, akkor a következő időszak nagy nyertese lehet ismét a technológiai szektor, illetve az USA hosszú hozamok is felfelé pattanhatnak, amennyiben elkezdenek kiárazódni a mostani agresszív kamatvágási várakozások.
Cser Tamás, Hold: Az amerikai fogyasztó már felélte a COVID alatt képződött extra megtakarításait, Európában azonban még nem. Ez szerintünk jelentős tartalék az erre kitett szektoroknak. Különösen Közép-Európában gondoljuk azt, hogy a jelentős bérdinamika előbb-utóbb beindítja majd a fogyasztást.
Az elmúlt időszakban gyengén teljesítettek a régiós fogyasztói cégek, amelyek így jó potenciállal rendelkeznek. Leginkább kerülendő szektornak a technológiai papírokat látjuk a fentebb írtak miatt.
Halas Zoltán, OTP: Jelen volatilitás mellett egyik eszközosztály mellett sem tennénk le a voksot; egy jól diverzifikált vegyes portfolió, vagy abszolút hozamú alap lehet jó potenciál. A részvényalapokban most semleges közeli részvénysúlyt és defenzív szektorösszetételt tartunk. A ciklikus papírok nagyon sokat estek az elmúlt időszakban, köszönhetően a gyenge negyedéves jelentéseknek és a lassuló amerikai gazdaságnak, így a recessziós kockázatok egy része már beárazódhatott ezen cégek árfolyamába. Amiért kicsit óvatosak és szelektívek vagyunk ezekkel a vállalatokkal kapcsolatban, hogy tartunk attól, a vállalatok árazási ereje és így a profitmarzsai csökkenni fognak. A hosszú távú jövedelmezőségi várakozások megváltozásának multiplikációs hatása van a vállalatértékre, ezért nagy kilengéseket tud okozni a részvényárfolyamokban.
Mi az év végi várakozásotok a forint árfolyamára most, hogy gyenge a gazdasági növekedés és az MNB további kamatvágást lengetett be?
Cser Tamás, Hold: A növekedési problémák, az erős bérek miatt ragadós infláció és a kormány várható gazdaságösztönző lépései miatt a forint lassú leértékelődési pályáján maradhat. A forintot viszonylag erősen tartja az erős külkereskedelmi mérlegünk, de idővel, a fogyasztás beindulásával ez olvadhat.
Szabó József Gyula, OTP: Nehéz erre a mostani turbulens piaci környezetben válaszolni, mivel a következmények alapvetően átalakíthatják a kilátásokat. Korábbi, az MNB kommentárjaival is alátámasztott megítélésünk szerint a 400-as árfolyamszint kitüntetett pszichológiai fontosságú és a volatilis 2022-es év után a jegybank kiemelten fontosnak tartotta, hogy az inflációs cél szempontjából is fontos ingadozásokat és várakozásokat kordában tartsa. Az év eddigi részében ezt a vélekedésünket be is váltotta, gyengébb forint mellett óvatosabb alkalmi kamatlépésekkel. Az alapvető hozzáállás megítélésünk szerint a legutóbbi kamatcsökkenés ellenére sem változott, ezért továbbra is azt vártuk volna, hogy az MNB kamatpolitikájának alakításával igyekszik az év végi árfolyamot is 400 alatt tartani. Az utóbbi időszak heves devizapiaci mozgásai azonban törekvései ellenére eszköztelenül hagyhatják az MNB-t és az EURHUF a nemzetközi mozgások hullámaival is sodorva átlépheti a 400-as szintet. Zárójelben hozzátennénk, hogy az MNB véleményünk szerint a gyengébb árfolyam gazdaságösztönző hatását sem tartja erősnek és a további kamatvágások terén is inkább a piaci árazást fogadta el, nem pedig saját maga vetette fel további kamatcsökkentés lehetőségét.
Alapelőrejelzésben tartanánk a 400 körüli szintet, a gyengülés irányába aszimmetrikus kockázattal.
Mandl Gergely, Gránit: Az MNB a legutóbbi kamatdöntő ülése utáni kommunikációjában azt hangsúlyozta, hogy adatvezérelt üzemmódba kapcsol. Ha erősebb adatok érkeznek mind Magyarországról, mind a külső gazdasági konjunktúráról, akkor az MNB szüneteltetheti a kamatvágási ciklusát. Az idei évben picit úgy tűnt, hogy a nemzeti bank egyik célja, hogy a 400-as lélektani határ alatt tartsák az EURHUF-árfolyamot, legalábbis ettől a szinttől érdemben ne tudjon elemelkedni az árfolyam. Így azt gondoljuk, hogy ezen a lélektani szint környékén fog maradni az árfolyam az év hátralévő részében is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
