Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Három út állhat az Nvidia előtt
A 2024-es kereskedési év felénél elég könnyű eldönteni azt, hogy mi volt az idei első félév legkomolyabb tőzsdei sztorija. Az Nvidia részvényeinek első féléves 149 százalékos száguldása (a tavalyi 239 százalékos plusz után) tulajdonképpen minden más történetet túlragyogott.
A vállalat tőkepiaci értéke csak ezalatt a hat hónap alatt 1820 milliárd dollárral nőtt,
amely összegnél magán az Nvidián kívül csak négy tőzsdei társaság ér többet a világon (Microsoft, Apple, Alphabet és Amazon). Az idei tőzsdei hegymenet egyben a világ egyik legértékesebb vállalatává tette a chipgyártó óriást.
Talán még a szemünk előtt játszódó gazdaságtörténelemnél is érdekesebb azonban a hogyan tovább kérdése: milyen pályán folytatódhat az Nvidia-részvények árfolyamalakulása az előttünk álló hónapokban és években. Véleményem szerint erre a közeli és távolabbi jövőre alapvetően háromféle lehetőség kínálkozik:
- Folytatódik az árfolyamemelkedés és totális mániába megy át, ami a több évtizedes amerikai tőzsdei múlttól abban különbözhet, hogy itt egyetlen részvény lehet képes dominálni magát az egész mániát és a mögötte lévő narratívát.
- Már most is egyfajta mániát látunk, ami valahol úgy fog véget érni, mint ahogy 2000-ben megfordult a Cisco és a Qualcomm árfolyama. Vagy ahogy 2021 és 2022 fordulóján tetőzött a Tesláé.
- Alapvetően nem látunk mániát. Egy fundamentálisan nagyon is megalapozott történet van kialakulóban, ahol azonban nagyon-nagyon előreszaladt az árfolyam, és idővel be kell várnia az árbevétel és eredmény számokat.
Ebben az írásban elsősorban az imént harmadikként leírt utolérési típusú szcenárióval kívánok foglalkozni, de ez előtt nem tekinthetünk el attól, hogy röviden megnézzük az első két lehetőséget is.
Kilövésre felkészülni?
Az Nvidia idei 50 és 140 dollár közötti meredek árfolyamemelkedését nem kis részben a befektetői lemaradói fájdalom katalizálta. Ez a fajta FOMO-érzés az ilyen esetekben a részvényelemzőket is utoléri, az elmúlt napokban talán ennek köszönhetően is érkeztek meg a 250 dollár körüli célárak, amelyek már 6000 milliárd dollár feletti piaci kapitalizációt jelentenének. Azaz egy olyan helyzet állna elő ezen célárak teljesülésekor, hogy
az Nvidia annyit érne, mint amennyit most a Microsoft és az Apple együtt.
Illetve többet, mint amennyit az összes francia és német tőzsdei vállalat kumuláltan ér.
Ahhoz, hogy ez a helyzet előállhasson, nyilvánvalóan egy decens mániára van szükség, amikor a teljes befektetői társadalom a távolabbi jövőre nézve előrevetíti a jelenlegi szuperszonikus növekedést. Ilyen esetek voltak már a tőzsdei történelemben, elég csak az 1971-72-es törhetetlen ötvenekre (Nifty Fifty) vagy az ezredfordulós dotkom őrületre gondolnunk. Esetünkben új lenne ezekhez a történetekhez képest az, hogy jelentős részben egy részvényre koncentrálódna a tőzsdei mánia.
Ennek viszont az lehetne a megalapozó fundamentuma, hogy a világ legnagyobb (technológiai) behemótjai, egyben valahol monopóliumai versenyeznek az emberiség életében hatalmas változást hozni képes mesterséges intelligencia területén a dominanciáért.
És ebben a versenyfutásban a „fegyverszállítási monopólium” jelenleg az Nvidiáé.
Ha lesz még egy löket az Nvidia részvények árfolyamemelkedésében, akkor az előttünk álló két-három negyedévben csak még hatványozottabban kell elgondolkoznunk majd azon, hogy miképpen érhet véget ez a tőzsdei sztori, és még jobban bejöhet a képbe az írás elején vázolt második és harmadik szcenárió.
... Vagy jöhet a zuhanás?
Ha már most is mániát látunk (vagy csak még látni fogunk), akkor a dolog könnyen hasonlíthat az ezredforduló Cisco sztorijára. Ami egyetlen grafikonon megmutatva így nézett ki (heti gyertyák 1998. január 1. és 2000. december 31. között):
Az 1998 októberi mélypontról az 1999-es október legalacsonyabb értékéig 216 százalékot emelkedett a részvény árfolyama egy év alatt (az Nvidia 2023-ban 239 százalékos pluszt rakott le az asztalra), amit kék nyíl mutat. Utána innen öt hónap alatt újabb 152 százalékos szárnyalás jött egészen a csúcsig (zöld nyíl), ahol a Cisco hirtelen, de csak rövid időre a világ legértékesebb tőzsdei vállalatává vált. Szinte tökéletes az egyezés az idei Nvidia produkcióval, ami öt és fél hónap alatt az idei eddigi csúcsáig 184 százalékot ment fel és szintén hirtelen, de (eddig) csak rövid időre a világ legértékesebb tőzsdei vállalatává vált.
Ami viszont lényeges különbség,
a 24 évvel ezelőtti Cisco nagyon alacsony profitabilitása és a mostani Nvidia briliáns nyereségtermelő képessége közötti differencia.
Persze ez a kiváló eredményesség gyorsan megváltozhat az Nvidia esetében is akkor, ha véget ér a jelenlegi monopolisztikus helyzete a mesterséges intelligencia versenyben.
De akár évekig tartó oldalazás is következhet
Ha viszont jók maradnak a világ vezető chipgyártó vállalatának a pozíciói az elkövetkező években, akkor is minden befektetőnek el kell gondolkoznia azon, hogy az Nvidia, mint tőzsdei sztori egy tetőzés után könnyen lehet hosszú évekre egy „utolérési mintázat” részese. Az utolérési mintázatra pedig lehet hozni két kiváló példát az elmúlt bő ötven évből.
A McDonald’s részvényei az egyik legintenzívebb szárnyalást mutatták be 1971-ben és 1972-ben, amikor tombolt az amerikai tőzsdéken a Nifty Fifty mánia. A következő ábrán a gyorsétteremlánc részvényei láthatóak havi gyertyákkal ábrázolva 1970 januárja és 1980 decembere között:
Zöld nyíl mutatja a törhetetlen ötvenek időszak megállíthatatlan McDonald’s árfolyamemelkedését, amely 1970 májusa és 1972 decembere között 728 százalékos mértéket öltött. Utána következett az 1973/74-es medvepiac (piros nyíl), amelyben 72 százalékos zuhanást szenvedett el a részvény. Innen gyorsan visszapattant az árfolyam a korábbi tetőzés szintjeihez, majd jött öt év oldalazás (kék téglalap).
Az oldalazás úgy következett be, hogy 1973 és 1980 között minden negyedéves gyorsjelentés során sikerült megvernie a főbb számokban a vállalatnak a piaci konszenzust. Azaz mint vállalat kiválóan teljesített a McDonald’s, ám mint részvény nem tudta jó kedvre deríteni a befektetőket. Pláne, ha még figyelembe vesszük az 1973 és 1980 közötti időszak 103 százalékos kumulált inflációját.)
A részvény teljesítménye azért nem tudott reagálni a jó vállalati hírekre, mert az 1971-es és 1972-es eufóriában az értékeltség jócskán előre szaladt a fundamentumokhoz képest. Az 1973 és 1980 közötti részvénypiaci apátiában pedig a lassú és a tőzsdéken fájdalmas utolérési mintázat zajlott le. Az 1972 végi visszatekintő 75-ös árfolyam/nyereség hányados ezáltal esett le 12-es P/E értékre 1980 végére.
Nem lehetett kérdés az, hogy jó vállalat volt a teljes időszak alatt a McDonald’s, ám
a részvénye a korábbi égbe emelő befektetői túlzás miatt egy jó évtizeden át szenvedésre volt kárhoztatva.
Nominálisan 10 év kellett, hogy 1982-ben új csúcsra menjen a Nifty Fifty mánia után, az inflációt is figyelem bevéve pedig 14 év után 1986-ban következett be ez az új árfolyamrekord. Azóta újra nagyon jó részvény a McDonald’s, ami onnan is látszik, hogy az aktuális 250 dollár fölötti árfolyam 300-szoros árfolyamemelkedést jelent az 1972 végi csúcshoz képest.
Talán még a McDonald’s ötven évvel ezelőtti történeténél is jobb példa az utolérési mintázatra az, ami 1998 és 2010 között az Amazon esetében bekövetkezett. Itt is kezdjük az árfolyamgrafikonnal a történetet az 1997 májusi IPO és 2009 decembere között havi gyertyákkal:
Zöld nyíl mutatja az azóta bekövetkező részvényfelaprózásokkal korrigálva 7,5 centes kibocsátási árfolyamtól bő másfél év alatt 5 dollárig bekövetkező 66-szoros árfolyamemelkedést 1999 elejéig. Utána a részvény tetőzött, majd két év alatt 95 százalékot veszített értékéből (piros nyíl). Az ebből bekövetkező gyors visszapattanás után pedig 2004 és 2008 között jött az előző ábrához hasonló oldalazás (kék téglalap). Új csúcsra 2009 októberében volt képes emelkedni a részvény, hasonlóan a McDonald’s-hoz, tíz évvel a megelőző árfolyamrekordja után.
Pedig közben hatalmas növekedést produkált az azóta online kiskereskedelmi óriássá váló vállalat. A következő ábrán az 1995 és 2009 közötti éves árbevétel alakulás látható (millió dollárban, forrás: SEC, stockanalysis.com):
Narancssárga hasábbal lett jelölve az 1999-es ATH (all-time-high) évének az 1,64 milliárd dolláros és a 2009-es új ATH évének a 19,17 milliárd dolláros árbevétel értéke. A két időpont között eltelt tíz esztendő során 12-szerezett a cég árbevétele, minden egyes évben kétszámjegyű százalékos növekedést mutatva.
Csak éppen utolérési periódusban volt a részvény az ezredfordulós technológiai buborék következtében felfújt 1999-es értékeltségek miatt.
Azóta a McDonald’s-hoz hasonlóan az Amazon is nemcsak egy jó vállalat, hanem jó részvény is. A 2023-as 575 milliárd dolláros éves árbevétel a 29-szerese a 2009-es értéknek, miként az aktuális 193 dolláros részvényárfolyam is a 29-szerese a 2009-es záróárnak.
A fontos különbségek
Az Nvidia mostani sztorija annyiban különbözik az imént bemutatott McDonald’s és Amazon történetektől, hogy a chipgyártó vállalat már most is egy tőzsdei behemót. Innen éppen emiatt sokkal nehezebb lesz agresszívan növekedni. Az érme másik oldala viszont az, hogy a profitabilitás helyzete érdemben jobb az ezredfordulós Amazonénál és az 1972-es McDonald’s-énál.
Ezen különbségek ellenére is valid a két múltbeli történettel összehasonlítani a jelenlegi Nvidia-részvényeket. Nem kérdés, hogy az Nvidia esetében 30+ éve egy nagyon-nagyon jó vállalatról beszélhetünk. Nem kérdés az, hogy az Nvidia a legjobb részvény volt a „nagyok” közül az elmúlt öt esztendő legnagyobb részében.
A Microsoftéval és Apple-ével kvázi azonos, 3000+ milliárd dolláros piaci kapitalizáció mellett viszont szerintem teljesen jogos lehet az a kérdés, hogy
előfordulhat-e olyan helyzet, hogy az Nvidia fundamentumainak szüksége lesz 5-10 évre ahhoz, hogy utolérjék azt, amit a részvényárfolyamba jelenleg belelátnak a befektetők.
Címlapkép forrása: Annabelle Chih/Bloomberg via Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
