"Elsőre talán furának tűnhet, de a gazdasági folyamatok elkövetkező 6-12 hónapra várható alakulásának megértésig még mindig a Covid-járvány körüli időszakig kell visszamennünk. A kulcs pedig a kamattranszmisszió témaköre: az a mechanizmus, amelyen keresztül a fejlett világban végrehajtott – gyors és jelentős mértékű – kamatemelések fékezik a gazdasági növekedés mértékét.
Pontosabban: elméletileg fékeznék.
Az elmúlt negyedévekben ugyanis a tengerentúli növekedés mindenkit meglepően erős maradt, ami a vállalati profitoknak, és így a részvényárfolyamoknak is jót tett.
Arra viszonylag jó szakmai magyarázataink vannak már, hogy ennek mi lehetett az oka. Egyrészt komoly puffert jelentett a járvány alatt a háztartásoknál megképződött többletmegtakarítás, amely az idei év közepére datálható kimerüléséig többlet vásárló-erőt jelentett. Másrészt mind a vállalati-, mind a lakossági szektor jó időzítéssel fixálta hiteleinél az alacsony kamatokat még a jegybanki emelések előtt, így több szegmensbe a kamatemelések fékező hatásai még csak korlátozott mértékben gyűrűztek át. Harmadrészt pedig a szigorodó monetáris politika mellett a költségvetési politika extrém mértékben élénkítő maradt – olajjal locsolva azt a tüzet, amit a Fed oltani kívánt (mindennek persze az árnyoldala a hatalmas költségvetési hiány). Ezen gazdasági hatások mellett a tőzsdék számára a mesterséges intelligencia láz kitörése pedig már csak hab volt a tortán.
A kamatemelések tehát sokkal kisebb növekedés-fékező hatással jártak, mint az gondoltuk volna.
Ezen pozitívum mellett ugyanakkor ennek a logikának van két következménye, amiről a befektetők hajlamosak megfeledkezni. Az egyik, hogy mindez nem feltétlenül a kamattranszmisszió hiányát, hanem csupán időbeli csúszását is jelentheti. A másik, hogy ha majd beborul az ég, akkor a növekedést stimulálni hivatott kamatcsökkentések hatásának gyorsasága és mértéke is kisebb lehet, mint a megszokott. Ezen két tényező sok szempontból már most is velünk van, hiszen például az Eurózónában az elkövetkező egy évben a lakossági ingatlanhitelek közel 30%-a (az olasz és spanyol gazdaságban mintegy 70%-a!) fog újraárazódni, így az a paradox helyzet fog fennállni, hogy a júniusi EKB-vágás ellenére az effektív kamatszint egyes gazdasági szegmensekben még emelkedni fog az elkövetkező időszakban. Lassan, de biztosan.
A kamattranszmisszió tehát megítélésünk szerint nem halott, csak más időbeli lefutással és mértékekben működik – befektetői (és jegybankári) szempontból meglehetősen becsapós gazdasági/tőkepiaci környezetet eredményezve. Megelőző havi portfólió-összetételünkön így drasztikusan nem változtatunk, marad az alapvető óvatosság, de az erős piaci momentum miatt még nem a teljes körű defenzivitás."
Az eszközallokáció csupán tájékoztató jellegű.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
