Mi volt a bejelentés?
A jogszabály értelmében a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás úgy módosul, hogy a befektetési alapok az általuk tartott elsődleges eszközök alapján kerülnek kategorizálásra.
Az új rendszer ennek megfelelően minden alaptípus esetén meghatározza, hogy a befektetési alap milyen eszközökkel rendelkezhet és azok mekkora részét tehetik ki a befektetési alap eszközértékének.
Az alaptípusok közötti választás az alapkezelő döntése, ugyanakkor a választott befektetési alap típusának nevét a jövőben kötelező lesz feltüntetni az alap elnevezésében, ezzel segítve az átláthatóságot és a tudatos befektetési döntéseket.
A szabályozás arra is lehetőséget biztosít, hogy az alapkategória mellett az alapkezelő az alap nevében egyéb alkategóriát (pl. földrajzi vagy szektorális megjelölést) is feltüntessen, saját választása szerint.
Az új rendelkezések a zártkörű alapokat és belépési korlátos nyilvános ingatlanalapokat nem érintik.
Ketyeg az óra, de vannak még kérdések
A rendelet megjelent, de sok tisztázatlan kérdés maradt, az óra pedig ketyeg, hiszen az új szabályozás július 1-jén lép életbe, és bár annak csak szeptembertől kell megfelelni, a befektetési alapokhoz kötődő dokumentációkat (befektetési politika, kezelési szabályzat) a szakmának minél hamarabb be kell nyújtania a felügyelethez jóváhagyásra.
Úgy tudjuk, a felügyelet sem könnyítette meg a befektetési alapkezelők életét az utóbbi hetekben, mivel az új szabályozás kapcsán eddig nem érkezett írásos MNB-állásfoglalás, vannak viszont olyan alapkategóriák, ahol tisztázandó kérdések viszont lennének (nem beszélve az alapok átnevezése és típusa kapcsán felmerülő kérdésekről).
Forrásaink szerint máig nem világos például a 635 milliárd forintot kezelő tőkevédett alapok helyzete, ahol az új jogszabály úgy tűnik, mintha indokolatlanul alacsony állampapír-tartást engedélyezhet a jellemzően eddig javarészt állampapírokat tartó kategóriának, és a kérdésben mindeddig az MNB sem foglalt állást. Az új szabályok értelmében az alábbiak szerint nézne ki a tőkevédett alapok eszközmegoszlása:
- legalább 60% hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (ideértve az ilyen eszközzel szembeni kitettséget biztosító eszközt), illetve bankbetét, ezen belül legfeljebb 40% hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (ideértve az ilyen eszközzel szembeni kitettséget biztosító eszközt),
- legalább 5%-a állampapír, és legalább 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapír,
- legfeljebb 32%-a egyéb eszköz.
Bár az NGM egy közleményt adott ki a BAMOSZ Portfolio-n megjelent véleménye kapcsán, amelyben az NGM többek között azt az állásfoglalást adta, hogy „a tőkevédett alapok az új szabályozás alapján legfeljebb 80 %-os mértékig tarthatnak kötvényeket, így állampapírokat is, melyek vonatkozásában a tőkevédelmet az állam garantálja”, ez az állásfoglalás a jogszabály általi megfogalmazás miatt elsőre ellentétet is mutat a fenti első pontban szereplő „legfeljebb” 40%-os kitétellel.
Megkérdeztük a fentiekről az NGM-et, amely szerint azonban nincs itt semmilyen ellentét, az első pontban szereplő, legfeljebb 40%-os kitétel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra nem jelenti azt, hogy az alap nem tarthat legfeljebb 80%-ig állampapírt, hiszen az egyes pontoknak külön-külön kell megfelelni – derül ki a Portfolio-nak küldött válaszukból.
Vagyis az NGM szerint a fenti pontokban szereplő 40% + 8% + 32% alapján jöhet össze a 80% állampapír a tőkevédett alapok esetében.
Az ügyben az MNB állásfoglalását is kértük, amely az NGM válaszai alapján azt írta:
A befektetési alapkezelőknek és alapoknak a mindenkor hatályos jogszabálynak kell megfelelniük, amelynek értelmezéséhez a Nemzetgazdasági Minisztérium megküldte a szükséges válaszokat. Az MNB e jogszabályi előírások betartását kéri számon a piaci szereplőktől, e konkrét kérdésben további jogértelmezési feladata nincs.
Értelmezésünk szerint tehát az MNB is az NGM tisztázó válasza által meghatározott súlyokat veszi majd figyelembe a megfeleléskor, vagyis lehetőség lesz maximum 80%-ig hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, így állampapírt tartani.
A befektetési alapokon belül a részvényalapoké volt a másik olyan kategória, ahol a jogszabály jelentősebben módosíthatja az eszközallokációt, hiszen ez esetben is minimum 8%-nyi állampapírt kell tartaniuk az alapoknak.
Az NGM korábbi közleménye szerint azonban ez nem fog likviditási problémákat okozni, mivel a kötelezően tartott állampapírok szolgálhatnak likviditási célokat, tekintve, hogy azok tartási kötelezettsége tekintetében a passzív limitsértési szabályok alkalmazandóak (passzív limitsértésről akkor beszélünk, ha a befektetési alapkezelő befektetési döntéshozatali és végrehajtási tevékenységén kívül álló ok következtében sérülnek a kezelési szabályzatban meghatározott befektetési limitek).
Milyen újdonságok jönnek?
A rendelet négy fő eszközkategóriát különböztet meg, ezek az
- értékpapíralapok,
- vegyes alapok,
- ingatlanalapok,
- valamint a kockázati tőkealap és magántőkealap.
Befektetési alap pedig a jövőben az alábbi típusok szerint hozható létre:
- kötvényalap
- részvényalap
- vegyes értékpapíralap
- tőkevédett alap
- abszolút hozamú alap
- unikális alap
- indexkövető alap
- árupiaci alap
- alapok alapja
- vegyes alap
- ingatlanalap
- származtatott alap
- kockázati tőkealap
- magántőkealap
Azoknak, akik otthon mozogtak (eddig) a befektetési alapok kategóriában, furcsának hathat, hogy a jövőben kétféle vegyes alap megnevezés lesz (utóbbi valahol az értékpapíralap és ingatlanalap közötti átmenetet jelenti majd), illetve olyan új típus jön létre, mint az unikális alap (a gyakorlatban vélhetően a rövid kötvényalapok egy része férhet ebbe az új besorolásba). Aki hiányolná a fenti felsorolásból a pénzpiaci alapokat, nem kell megijedjen, a pénzpiaci alapokat és azok eszközösszetételét EU-s rendelet szabályozza, ezért nem szerepelnek a fenti listában (de továbbra is létező kategória).
Mi lesz a tavaly nyári intézkedések sorsa?
Ez az a kérdés, amire máig nem tudjuk biztosra a választ. Ahogyan arról többször is írtunk, nem ez az első eset, hogy a kormány megbolygatja a befektetési alapok piacát, tavaly számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy az állampapírok felé terelje ezt a kategóriát:
- 2023. július 1-jén élesedett a szocho-fizetési kötelezettség egyes lakossági befektetési termékek esetében, ez alól azonban az állampapírok mentességet kaptak (és az ingatlanalapok is).
- 2023. július 1-től az értékpapíralapok – ideértve kizárólag a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszközök súlya legalább 60 százalékos mértékben értékpapír kell hogy legyen (nem például bankbetét, ahogy az alapok egy részére jellemző volt).
- Szintén 2023. július 1-jétől az értékpapíralapok és az ingatlanalapok likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott Diszkont Kincstárjegyben kell hogy tartsák (ez nem alkalmazandó a legalább 80%-ban külföldi eszközbe fektető alapokra).
- 2023. augusztus 1-jével azt is előírta a kormány (néhány kivételtől eltekintve), hogy a befektetési alapoknak kötvénybefektetéseik legalább 95%-át forint állampapírban kell tartaniuk.
Ha megnézzük a fenti felsorolásban szereplő előírásokat, láthatjuk, hogy a tavaly nyári elvárások sok esetben ellentmondanak a mostani rendeletmódosításnak.
A kötvény-, részvény- és vegyes alapok tekintetében a 60%-os értékpapírsúly elvárása, vagy éppen a likvid eszközökön belüli 20%-os DKJ-tartási kötelezettség (úgy, hogy nincs definiálva, mi számít likvid eszköznek) meglehetősen nehézkes történetnek tűnik az új eszközsúlyok ismeretében. A DKJ-tartási kötelezettség sorsa azért is érdekes, mivel az eddig az ingatlanalapokra is vonatkozott, viszont az új rendeletmódosítás hatályai az ingatlanalapokra nem terjednek ki.
Piaci forrásainktól úgy értesültünk, hogy a tavaly nyári előírásokat váltotta volna fel a mostani rendeletmódosítás, azonban erre vonatkozó utalás továbbra sincs a szövegben, és hiába kérdeztünk erre rá, az NGM most sem nyilatkozott az ügyben.
Tisztázó válaszok ide vagy oda, a 8%-os állampapír-előírás a legtöbb alap esetében jelentős szigorítást jelent az eszközallokációban. Míg a kötvényalapok az állampapír-kitétellel még meg tudnak birkózni, sok más kategória, mint a részvény vagy alapok alapja esetében ez egyes alapok létét is veszélyeztetheti.
Miután pedig ezek a szabályok nem vonatkoznak a legalább 80%-ban külföldi eszközöket tartó alapokra, nem lenne meglepő, ha néhány alap inkább ebbe az irányba mozdulna el a közeljövőben, azaz úgy alakítják át az alapok eszközallokációját, hogy a jövőben nem magyar, hanem inkább külföldi eszközöket vesznek bele, ezzel pedig mentesülnek az új szabályok alól.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
