Kezdjük talán onnan, hogy a Nemzeti Tőkeholdingon belül hol és milyen feladatokkal helyezkedik el a Focus Ventures?
A Nemzeti Tőkeholdingnak az állami tőkealapok tekintetében több feladata is van. Egyrészt monitoroz, felügyeli a hozzá tartozó alapokat, másrészt fejleszti a tőkepiacot, stratégiát alkot, ehhez speciális programokat indít és új eszközöket emel be a rendszerbe. Mindezek mellett
kiemelt szerepet vállal a vállalatok tőkeellátottságának biztosításában is.
Ehhez hozzátartozik a tőke, mint lehetséges forrás megismertetése is a kkv-kkal és nagyvállalatokkal, hiszen ez az opcionális vagy éppen kiegészítő megoldás Magyarországon még nem terjedt el széles körben. Olyannyira nem, hogy a magyar vállalkozások mindössze 1%-a választaná a tőkefinanszírozást a lehetséges alternatívák közül, ami az uniós, 6%-os átlaghoz viszonyítva a legalacsonyabb mutató. A Nemzeti Tőkeholding célja, hogy a tőkebefektetés gyakorlatát idehaza meghonosítsa, egy érthető és elérhető pénzügyi eszközt biztosítson a magyar cégek számára. Itt jön igazán képbe a Focus Ventures.
Dedikált alapkezelőként ugyanis olyan gazdaságpolitikai, gazdaságfejlesztési céllal létrehozott általános és tematikus alapokat kezelünk, amelyek segítségével közvetlenül, direkt módon valósítunk meg tőkebefektetéseket a növekedést célzó vállalkozásoknál.
Hogyan viszonyul a Focus Ventures a Tőkeholdinghoz tartozó további csoporttagokhoz feladatokban, funkciókban?
A Focus Ventures mellett a holdinghoz tartozik a Hiventures, mint kockázati tőkealap-kezelő, továbbá fontos szereplő az MFB Invest és az Exim Invest is, amelyek indirekt módon, vállalatokat finanszírozó alapokba történő befektetési tevékenységük révén járulnak hozzá a gazdaságfejlesztéshez. Ahhoz, hogy igazán megértsük ezt a struktúrát kicsit vissza kell tekintenünk a múltba.
A Hiventures a startupok mellett 2019-ben kezdett el organikusan foglalkozni a hagyományos vállalkozásokkal, így évek óta le tudtuk fedni a vállalkozások széles spektrumát: az ötletfázistól a közép- és nagyvállalati méretig biztosítottunk tőkeági finanszírozást. Ez a komplex termékportfólió az évek múlásával azonban már megkövetelte, hogy egy szervezetfejlesztés keretében szétválasszuk a két tevékenységet. A kompetenciaközpontok ezzel azonban nem vesztek el, sőt.
A Hiventures továbbra is a startup-szcéna meghatározó tőkebefektetője marad, míg a hagyományos vállalkozások finanszírozása terén felhalmozott jelentős tudás a Focus Venturesnél hasznosul a továbbiakban.
Fontos látni, hogy ezzel a lépéssel minden entitásnak megvan az egyértelműen körülhatárolt feladata, ezáltal a speciális eszköztára is.
Azoknak az alapoknak a kezelését vettük át a Hiventurestől, amelyek dedikáltan az érettebb vállalatokkal foglalkoznak,
ez mintegy 40 portfóliócég menedzselését is jelenti. A feladattal párhuzamosan természetesen a 30 fős csapat is átkerült a Focus Venturesbe, így a minden szakmai kompetenciával felruházott alapkezelői tevékenység zavartalanul tud továbbmenni. Jelenleg négy tőkealapon keresztül segítjük közvetlenül a magyar vállalkozások fejlődését, összesen 400 millió eurós kerettel.
Milyen célterületekkel működnek a Focus Ventures kezelésében álló alapok?
Az egyik legrégebbi és legaktívabb alapunk az iparágfüggetlen Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap (VBTMA), amelynek célja, hogy aktívan támogassa a piaci konszolidációt, a generációváltást, a beruházások és fejlesztések megvalósítását. Széles a paletta, izgalmasak a projektek,
az első sikeres fecskék pedig már vissza is igazolták a működésünket,
ugyanis a VBTMA keretein belül számos exitet realizálhattunk. Volt olyan generációváltó cég, ahol a 2-3 évvel ezelőtti tulajdonosváltás során belépő új tulajdonosok már ki is vásárolták az alapunkat és a sikeres, eredményes együttműködés lezárásaként már át is adtuk a menedzsmentnek a tulajdonrészünket. A generációváltás mellett több zöld átállást célzó beruházás finanszírozásában is részt vettünk. Ezesetben nem csak megújuló energiára kell gondolni, például egyre népszerűbbek a tárolókapacitás-telepítések is. Egyre többen fordulnak hozzánk forrásért akkor is, amikor tőzsdére lépésben és tőzsdén keresztüli tőkebevonásban gondolkodnak. Emellett működtetünk egy célzott védelmi tőkealapot, ami a védelmi-ipari beszállítói programot hivatott kiszolgálni egyre több szereplőnek lehetőséget teremtve bekapcsolódni az iparágba. Mindezeken túl a Focus Ventures kezel egy kifektetési magántőkealapot is, ami az egyre fontosabbá váló külpiacra lépést segíti elő.
Hogyan profitál a magyar gazdaság a külpiacra lépésből? Milyen célországok jöhetnek szóba?
Elengedhetetlen, hogy a Magyarországon már sikeresen működő közép- és nagyvállalatok megmérettessék magukat nemzetközi környezetben a további növekedés, piacszerzés és bevételgenerálás érdekében. A már meglévő tudás, termék, tapasztalat külpiacokra segítésével a célpiacon keletkező profit révén a partnercégünk tovább növekedhet,
az így elért eredmények visszaforgatásával pedig a hazai gazdaságot is élénkíteni tudja.
Alapvetően két fő irányt határoztunk meg. Az alap kiemelten Közép-Európa, azaz régiónk országait, illetve Közép-Ázsiát célozza. Az előbbi talán egyértelmű, hiszen hol máshol tehetnék meg első nemzetközi lépéseiket az itthon már sikeres vállalkozások, mint az elérhető földrajzi közelségű, ismerős jogi és szabályozói környezettel bíró országokban. Utóbbi viszont első hallásra talán egzotikusnak tűnhet és emiatt egy kis magyarázatot is várhatunk mellé. De tudni kell, hogy egy erős és nagyszámú felvevőpiacról beszélünk, ahol van helye és lehetősége a versenyképes magyar megoldásoknak is megjelenni.
Szempont az a Focus Ventures számára, hogy a portfóliócégek sikerességén túl az alapkezelő, és ezen keresztül az állami holding is jól járjon üzletileg?
Természetesen, ezekből az alapokból olyan beruházásokat valósítunk meg, amelyek
üzletileg nem csak a cégek számára, de számunkra is előnyösek.
Fontos szempont továbbá, hogy a tőkebefektetésünk akkor működik jól, ha a növekedést célozza, és ezen keresztül támogatja a gazdaságpolitikai célokat.
Így lesz a tőkebefektetés növekedési tőke a gyakorlatban?
Igen, a tőkéhez való hozzáférés, a megfelelő tőkeellátottság bővíti a cégek beruházási és fejlesztési lehetőségét, ami kapacitásbővítéshez, hatékonyabb termeléshez, ezzel növekedéshez vezet. De továbbmennék, hiszen
nemcsak üzletileg, de társadalmilag is fontos a tőke szerepe.
Például a generációváltó cégek, amelyek a tulajdonosváltás feladatával kerülnek szembe, akkor tudják sikeresen megugrani ezt a lépcsőfokot, ha szükség esetén be tud lépni egy új, akár külsős menedzsment és folytatódik a társaság jó eredménytermelő képessége.
Fontos szempont az is, hogy megmaradjon a magyar tulajdon ezekben a cégekben, amelyek egyébként meghatározó munkáltatók és fontos szerepet töltenek be a gazdaságban.
A generációváltás viszont az új menedzsment részéről forrásigényes. Hogy jól működik ezesetben is a tőke, bizonyítja, hogy több cégünk esetében is eljutottunk oda, hogy a generációváltásból fakadó tőkebefektetésünket már ki is vásárolták az új tulajdonosok és épp arról tárgyalunk, hogy milyen további akvizíciót valósítsanak meg a növekedésükért.
Ha már az érintett, potenciális cégeknél tartunk: mennyire kell vadászni ezeket a vállalkozásokat, vagy most már megtalálják a megfelelő alapkezelőket és ezen keresztül a számukra optimális tőkefinanszírozást? Az elmúlt évek edukációs, piacfejlesztő tevékenysége beérett?
A kezdeti edukációs feladatot korábban a Hiventures, illetve az ezzel foglalkozó szakmai gárda sok szempontból elvégezte, de még van munka ezen a téren. Tény, hogy nagy lépéseket tettünk az elmúlt években, és a jó hírnévnek, a bizalomnak köszönhetően már megtalálnak minket a cégtulajdonosok. Ezt jól mutatja az is, hogy
már 20-22 milliárd forintnyi új befektetési lehetőséget vizsgáltunk meg csak ebben az évben.
Ebben jócskán szerepelnek zöldenergiára, energiatárolásra fókuszáló megkeresések is. Hangsúlyozni kell, hogy az innovatív energetikai projekteknél különösen fontos szerepet tölt be egy állami tőkealap, ugyanis ezek azok a projektek és technológiák, amelyek nem finanszírozhatók normál, például banki keretek között. Ahogyan a klasszikus finanszírozók korábban ódzkodtak egy naperőmű fejlesztéstől, az ismeretlen technológia és működési modell miatt most éppen a tárolókapacitási projekteknél jelenik meg ugyanez a visszafogottság. Ilyenkor lép színre a tőkefinanszírozó.
Említette, hogy már most több projektet vizsgálnak és a Focus Ventures megoldásai szájról szájra terjednek, de ha épp olvassa ezt a beszélgetést egy érdeklődő vállalkozó, akkor mit tanácsolna neki, hol érdemes elkezdeni, ha tőkefinanszírozást keres?
Elsődleges, hogy legyen a cégben növekedési szándék. Ha van egy olyan beruházás vagy tranzakció, amivel nagyobb fokozatra tud kapcsolni a saját növekedésében, akkor érdemes külső finanszírozásban, és így akár tőkebevonásában gondolkozni. A tőke azoknak lehet megfelelő megoldás, akik kiegészítő finanszírozást, önerőopciót keresnek, esetleg a banki hitel szóba sem jöhet, ahogy azt az energiatárolóknál is említettem. Természetesen érdemes megvizsgálni a konstrukciók feltételrendszerét is. Esetünkben kifejezetten pénzügyi és passzív befektetői pozícióról beszélünk, tehát a tulajdonosoknál marad a döntési jogkör, az operatív kérdésekben nem célunk részt venni. Viszont kisebbségi üzletrészért egy előre jól meghatározott keretrendszert biztosítunk partnereinknek az együttműködés teljes időtartama alatt, továbbá saját kapcsolatrendszerünkkel, szaktudásunkkal és piaci információkkal is tudjuk segíteni cégeinket. Egy közel 40 milliárd forintos portfólióval és mintegy 40 céggel a hátunk mögött túlzás nélkül mondhatom, hogy széleskörű tudás birtokában vagyunk, amire bátran támaszkodhatnak a vállalatok.
És mi kell ahhoz a Focus Ventures oldaláról, hogy átmenjen a rostán az érdeklődő? Legyen zöld energia befektetés, vagy növekedési fázisban lévő exportképes vállalkozás? Vagy van egyfajta határ összegben kifejezve?
Ezek mind fontos, de nem meghatározó elemei a későbbi együttműködésnek. Egy normál hitelfelvételhez képest kell egyfajta pénzügyi és jogi képesség a cégtől ahhoz, hogy külső tőkét tudjon bevonni. A konkrét elvárások programonként eltérők, más például a feltétel egy klasszikus hazai beruházás vagy egy külpiacra lépés esetében. Az minden esetben igaz, hogy
minimum 1 milliárd forint árbevétellel rendelkező vállalkozásokkal dolgozunk, az igényelhető finanszírozás összege pedig minimum 500 millió forint.
Nézzük meg azt is a gyakorlati oldalról, hogy mit jelent, ha egy cégben társtulajdonosként belép a Focus Ventures, mire számíthat a tulajdonostárs?
Világos, előre jól látható keretrendszerben lépünk be egy vállalkozás életébe, minimális adminisztráció mellett. A tőkebefektetés után a mi feladatunk inkább egy monitorozás, nyomon követés, ahogy korábban is említettem, a cég mindennapi életében nem veszünk részt. Ebből a szempontból szerintem
a forrást bevonó tulajdonos oldaláról egy nagyon kényelmes, rugalmas finanszírozási formáról beszélhetünk,
a struktúrája pedig kifejezetten a cégre szabható. Az aktuális igényeknek megfelelően alakítjuk ki, hogy milyen ütemezésben és kiszállási feltételekkel lépünk üzleti partnerségre.
Ha a vállalkozó tőkebefektetési igényéről beszélünk, akkor a Focus Venturesön kívüli alternatívák is szóba jöhetnek, van versenytársa ezen a téren az alapkezelő tevékenységének?
Azt látjuk, hogy a tőkebefektetésre szükség van, hiszen létezik olyan piaci igény, amelyre más külső finanszírozás nem jelenthet megoldást. Alapkezelőként pont ott van szerepünk, ahol nincs versenytárs, ahol piaci hiányosságok mutatkoznak. Ez esetünkben a közép-és nagyvállalatok feltőkésítését, nemzetgazdasági szempontból is fontos beruházások megvalósításának elősegítését jelenti. Azt tudom mondani, hogy jelenleg nincs olyan szereplő a piacon, amely a Focus Ventureshöz hasonló struktúrában biztosítana tőkeági finanszírozást.
Az elmúlt hetekben egy konferenciánkon felvetett debt fundok sem jelentenek versenytársat, vagy ez még más országokban is kezdetleges szinten jár? Egyáltalán milyen konstrukcióról beszélünk?
Tulajdonképpen olyan, szakmai befektetők, nyugdíjalapok, intézményi befektetők által létrehozott alapról van szó, amely elsődlegesen nem tőkét, hanem hitelt nyújtó alapokon keresztül biztosít forrást. Ennek megfelelően a normál bankrendszeri működés komplementereként tekinthetünk rá. Ez a finanszírozási forma szintén a vállalati beruházások, felvásárlások megvalósítását hivatott elősegíteni, különösen olyan esetekben, ahol zöldmezős, megtérülés szempontjából magas kockázattal járó ügyletekről beszélünk. De alkalmazhatják még azok a vállalkozások is, amelyek rugalmas törlesztési feltételeket keresnek vagy nem rendelkeznek megfelelő biztosítékkal nagyszabású terveik kivitelezéséhez. Az átlagos kockázat-hozam profilt tekintve a debt fundok valahol a banki hitel és a private equity - ami a Focus Ventures profilja - befektetések között helyezkednek el.
Ez a konstrukció egyelőre szinte ismeretlen Magyarországon, sőt Közép-Kelet-Európán belül is csak Lengyelországban van ilyen jelentősebb befektetési alap. Viszont kifejezetten aktuális, hiszen az Európai Parlament idén márciusban elfogadott irányelve szerint a tagállamoknak meg kell teremteniük a hitelnyújtó befektetési alapok működési kereteit. Ebben természetesen a Nemzeti Tőkeholding is aktív szerepet vállal, jelenleg a döntéselőkészítés fázisában, a szakmai koncepció kialakításának szakaszában járunk. A véglegesítés után pedig egy újabb lehetőség áll majd a hazai vállalkozások rendelkezésére növekedési céljaik megvalósítására.
Címlapkép forrása: Kaiser Ákos, Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
