Június 3-tól vásárolható az a felturbózott MÁP Plusz, amely bár évi 6,73%-os kamatával (sávos kamatozás) eredetileg 5 éves futamidejű konstrukció, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már többször is kvázi likvid, bankbetét-helyettesítő eszközként utalt a papírra, teheti ezt azért, mert a visszaváltási költsége 0,5% (az éves kamatfizetés után még ez sincs), szemben a legtöbb állampapír 1%-ával.
Nem véletlen, hogy az új MÁP Plusz megjelenésével párhuzamosan megszűnt az Egyéves Magyar Állampapír, és minden bizonnyal az új „szuperállampapír” vonzerejének növelése érdekében csökkentették a KTJ kamatát is. Az állam eredeti szándéka egyébként is az volt, hogy minél több megtakarítást csábítson át a bankszámlákról állampapírokba, erre pedig az újragondolt MÁP Plusz egy jó eszköz lehet.
Ha pedig olyan befektetési eszköznek tekinthetjük a MÁP Pluszt, mint a lekötött bankbetétet, jogosan merül fel a kérdés, hogy pár hónapos, maximum egy éves időtávon vajon melyik befektetés a jobb a választás: az új „szuperállampapír” vagy a bankbetét?
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Akadnak olyan betéti kamatok, amelyek elméletben fel tudják venni a versenyt az új MÁP Plusz első évre ígért, 6,25%-os kamatával.
- A valós kamatokat három dolog is árnyékolja: a kamatadó, a szocho és a visszaváltási díj. De még így is van olyan bankbetét, ami versenyképes tud lenni a MÁP Plusszal szemben.
- Mutatunk több példát, mit tudnak a bankbetétek és a megújult "szuperállampapír".
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
