Elképesztőt mennek idén (is) a befektetési alapok: márciusban már több mint 9550 milliárd forintot tartottak ezekben a magyar háztartások, ami azt jelenti, hogy
az első negyedévben 921 milliárddal nőtt a befektetési jegyek állománya.
A második legnagyobb állományváltozás a bankbetétekhez kötődik több mint 400 milliárddal, az állampapírok pedig csak a harmadik helyen szerepelnek 170 milliárddal.
Ha megnézzük, miből adódik a fenti vagyonnövekmény, láthatjuk, hogy a befektetési alapok esetében a nagyobb részt a lakosság kereslete adja, de nem elhanyagolható az átértékelődési hatás sem. A részvényeknél viszont nem a tranzakció, hanem a pozitív átértékelődés hozta az idei első negyedéves állománynövekmény java részét.
Ahogyan arról korábban is írtunk, vélhetően a befektetési alapoké volt az egyik olyan kategória, amely nagyot kaszált a PMÁP-kifizetésekből. A befektetési alapokon belül továbbra is a kötvényalapok hódítanak a lakosság körében, márciusban az állományuk már megközelítette a 4000 milliárd forintot. Ezt követően a vegyes alapokban van a legtöbb lakossági vagyon 1990 milliárddal, majd az ingatlanalapok következnek 1304 milliárddal.
Ahogy a fenti ábrák is mutatják, a bankbetétek is a nyertesei voltak a PMÁP-kamatfizetéseknek, az első negyedévben több mint 400 milliárddal ugrott meg az állomány, március végére elérve a 12 543 milliárd forintos szintet. Igaz, ennek a java része látra szóló betétekben landolt.
A bankbetétállomány növekedésének főbb mozgatórugóiról legutóbb itt írtunk:
Az állampapír-állomány visszafogottabb növekedésében szerepet játszik a DKJ iránti kereslet visszaesése is, márciusban az állomány 685 milliárdra csökkent, ami az első negyedévben így 58 milliárdos mínuszt jelent. A DKJ a mostani, alacsonyabb hozamszintekkel már korántsem olyan vonzó, mint tavaly tavasszal, amikor még bőven 10% feletti hozamokkal találkozhattunk.
Nem olyan rossz azonban az állampapírok helyzete, ahogy az elsőre látszik. Az állampapírok számainak jobb megértéséhez nem árt hangsúlyozni, hogy van különbség a fenti (piaci értéken) számolt állomány és az MNB által közölt névérték statisztikák között. Ugyanis míg a fenti adatok alapján
a piaci állomány 170 milliárd forinttal nőtt a negyedévben, addig a névértéken közölt adatok szerint ez a növekmény 670 milliárd forint.
A különbség oka, hogy a piaci állomány (és tranzakciós adat) tartalmazza a felhalmozott kamatot is, míg a névértékes adat a nettó állományt mutatja, azaz a friss pénzek beáramlása és a kamatok visszaforgatása mellett a visszaváltásokat is tartalmazza. Mivel az elmúlt negyedévben jelentősebb kamatkifizetések voltak a lakossági állampapíroknál, ez a piaci állományt jelentősen visszavetette.
Vagyis a nettó állományváltozás 670 milliárdja azt mutatja, hogy a lakosság nettó kereslete bő 500 milliárddal haladja meg a piaci tranzakciós adatot, a kettő közötti különbséget pedig a kamatkifizetések magyarázzák. Azt viszont nem tudni, hogy ennek a keresletnek mekkora részét képezi a friss pénzbeáramlás, és mennyi köszönhető a kamatok újrabefektetésének.
Az állampapírok piaci állományának visszafogott növekedése mellett nem meglepő, hogy a lakosság államadósság-finanszírozásban betöltött szerepe is csökkent a negyedévben, március végén 26,7%-ot tett ki, miközben a külföldi befektetőké 33,2%-ra ugrott. A főbb kategóriák közül a bankok és biztosítók részaránya is csökkent, míg az alapkezelőké nőtt tavaly év végéhez viszonyítva.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
