Berobbant a sugárzó érc
A nukleáris energia a múltban már-már kitörölhetetlennek vélt, kedvezőtlen sajtóvisszhangot kapott az olyan nagy horderejű nukleáris katasztrófáknak köszönhetően, mint amit Fukusimánál vagy Csernobilnál láthattunk: egymás után zártak be a német reaktorok a fukusimai indicens után, de Japán is a kivezetés mellett döntött.
Mára azonban 180 fokos fordulatot vett a sztori, egyre több országban fejlesztik bőszen az atomenergia-programokat, jelenleg mintegy 90 erőmű építése van engedélyezve a világban a most is termelő 440 mellé, de további 300 létesítmény kialakítása van összesen tervben. A közép-távoli jövőben csak Kínában több, mint 200 új atomreaktorral számolhatunk, de Japán is újraindítja az atomerőműveit, amelyek a fukusimai baleset óta nem működnek - ezeknek a reaktoroknak természetesen mind uránra lesz szükségük.
Az elmúlt években tehát egyre inkább a sugárzó érc "pozitív oldala" került a figyelem középpontjába, nem véletlenül.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- A fukusimai atomkatasztrófát követően beszakadt az urán ára, sokáig mindenki kerülte az atomenergiát.
- Aztán valami megváltozott: mi hozta el a sugárzó érc reneszánszát?
- Miért volt izgalmas idén, és miért lesz izgalmas jövőre is a sztori?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
