Megtudtunk még néhány új részletet a kormány állampapírpiaci intézkedéseiről

Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) államtitkára egy mai sajtóbeszélgetésen a kormány múlt heti intézkedéscsomagjáról elmondta:

• nem az adóbevételek növelése, hanem bizonyos egészségtelen folyamatok leállítása a kormány célja, például nem nézték jó szemmel, hogy az elmúlt évtized kedvező folyamatai után emelkedésnek indult a külföldiek részaránya az államadósság-szerkezetben; a befektetési alapok mögöttes befektetéseiben pedig elkezdett megemelkedni a cash- és betétállomány, felvetve a kérdést, betöltik-e céljukat ezek az értékpapírok,
• az intézkedéscsomag több oldalról is segíti az önfinanszírozást és a kamatcsapda elkerülését, hiszen az intézmények (befektetési alapokra és bankokra vonatkozó szabályozás) és a lakosság oldalán egyaránt beavatkoztak (szocho és állampapírhozamokról szóló banki tájékoztatás),
• a befektetési alapokra vonatkozó rendeletnek nem az a célja, hogy az alapkezelők hosszú állampapírt vásároljanak likvid eszközeikből, hanem hogy a készpénz- és betétállományuk minél nagyobb arányban diszkont kincstárjegybe (DKJ) menjen át,
• a likvid eszközök közé a betéteket, az állampapírokat és a legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű kötvényeket (pl. vállalati kötvényeket) sorolják, pl. ha egy befektetési alap 30% részvényt, 30% kötvényt és 40% betétet tartalmaz, akkor utóbbi kettőnek a 20%-át kell DKJ-ban tartania (pl. a betétből 14%-ot áttesz az alap DKJ-ba),
• ha szélsőséges esetben pl. egy befektetési alap 100%-ban hosszú állampapírt tart, fennállhat az az eset, hogy el kell adnia ennek 20%-át, és DKJ-t kell vásárolnia, a gyakorlatban azonban ez nem fordul elő, hiszen az alapok nem tartják teljes befektetésüket hosszú lejáratú állampapírban, a DKJ-ba való befektetés nem a hosszú állampapírok, hanem a készpénz- és betétállomány felől mozdítja el a likviditást az állampapírpiac felé,
• a fentiek alapján fals üzenet azt állítani, hogy az intézkedéscsomag a hosszú lejáratú állampapírokból a rövid lejáratúakba történő tömeges átsúlyozást okozna, az elmúlt egy hét hozamfejleményei is azt mutatják, hogy mind a hosszú, mind a rövid oldalon csökkentek az állampapírhozamok,
• miközben a befektetési alapokból mintegy 500 milliárd forintnyi többletkeresletet várnak az intézkedésektől, a bankoktól 1300 milliárd forint jöhet, köszönhetően annak, hogy lehetővé teszik az extraprofitadó felezését az állampapír-állományukat kellő mértékben növelő bankok számára,
• ami a lakosságot illeti, a felmenő rendszerben (vagyis a július 1-je utáni befektetésekre) bevezetendő 13%-os szochóval nem a megtakarításokat, hanem csak azok kamatjövedelmét adóztatják meg,
• a banki tájékoztató levelektől azt a hatást várja a kormány, hogy a lakosság jelentős részének a figyelme ráirányul az állampapír-befektetések attraktivitására, a tájékoztatólevél tartalmát egyébként a bankokkal egyeztetve alakítják ki, a kormány csak a sarokpontjait tette le az állampapír-betét összehasonlításnak, a pontos módszertant később alakítják ki.
• A Portfolio kérdésére Lóga Máté nem adott becslést arra, mekkora kamatkiadás-csökkentést várnak az intézkedéscsomagtól, mint mondta, néhány hétnek még el kell telnie, hogy egyáltalán lássák az intézkedések hosszabb távú hozamhatását. Szintén a kérdésünkre azt mondta, a hitelminősítőket az államadósság-szerkezet diverzifikációja érdekli, ebből a szempontból kedvező az intézkedéssorozat, és inkább pozitívan befolyásolhatja hazánk adósbesorolását is, mint negatívan.

Kurali Zoltán, az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a sajtóbeszélgetésen elmondta:

• Magyarország elsődleges állampapírpiaci stratégiája az, hogy diverzifikált legyen az államadósság szerkezete, és erejükhez képest a lehető legnagyobb legyen a hazai források súlya (a devizaadósságra vonatkozó limit 30%, ez most durván 25%),
• az egyes szegmensekben, így az intézményi papírok szegmensén belül is az az állam célja, hogy a lehető legtöbb kézben legyenek egyszerre az állampapírok, mindezt portfólió szemléletben, matematikai modellezés használatával próbálják kialakítani,
• a piaci reakció kedvező volt a múlt héten bejelentett intézkedésekre, hiszen a rövid és hosszú hozamok csökkentek, illetve a kockázati prémiumunk is szűkült, a forint erős maradt, és nemcsak a DKJ, hanem a hosszabb lejáratú fix és változó kamatozású állampapírok iránt is emelkedett a kereslet, miközben az USA adósságplafonjáról szóló egyezség hatására a külső környezet is támogató volt,
• az elején kellett megfogni a külföldi befektetők részarányának a növekedését, hogy ne a külföldnek, hanem magyar befektetőknek, többek között a hazai adófizetőknek a bevételét képezze az államadósságra fizetett kamat,
• a lakossági állampapír-befektetőkre ügyfélként tekint az ÁKK, a számukat azzal igyekszik növelni, hogy az állampapírok attraktívak és versenyképesek legyenek, megkönnyítsék a hozzáférést, és minél nagyobb arányban online ügyintézést tegyenek elérhetővé,
• kérdésre válaszolva azt mondta, nem tervezi az ÁKK a PMÁP visszavásárlási árfolyamának a megváltoztatását,
• a forgalmazói jutalékrendszert sem tekinti az ÁKK olyasvalaminek, aminek kulcsszerepe lenne a lakossági értékesítésben, helyette abban a hisznek, hogy a termék önmagában is versenyképes.

Címlapkép: Getty Images