A negatív oldal
Ahogy arról már beszámoltunk, a kormány a Mol által fizetett extraprofitadó kulcsát az eddigi 40 százalékról 95 százalékra emelte, az adó alapja a nyugati típusú Brent kőolajnak és az orosz Ural típusú kőolajnak a különbözete, azaz a Brent-Ural spread.
Ez a különbözet a február előtt csupán néhány dollár volt, a háború kitörése után azonban meredeken nőtt a spread, a csúcson több mint 37 dollár is volt a különbség. Bár ez azóta valamelyest normalizálódott, viszont energiapiaci elemzők szerint a nemrég életbe lépett EU-s szankcióknak az is lehet a hatása, hogy a világpiaci ár (Brent) emelkedése mellett az orosz Ural jegyzése csökken és a spread ezért ismét kitágulhat. Ebből elméletben azok az olajvállalatok profitálnak, amelyek még mindig hozzájutnak az olcsó orosz kőolajhoz miközben piaci áron értékesíthetik a feldolgozott termékeket, ilyen Magyarországon a Mol is.
A gyakorlatban azonban ez nem így lesz, a különbözetből fakadó "extraprofitnak" ugyanis szinte az egészét elvonja az olajtársaságtól az állam. Hogy ez számokban pontosan mit is jelent, arról tegnap esti elemzésünkben már értekeztünk, számításainkat most Pletser Tamás, az Erste olaj és gázipari elemzője is megerősítette: a frissített paraméterek mellett (24 dollár körüli spread, 95%-os adókulcs, 391 forintos dollárárfolyam, 50 millió hordónyi éves finomítói kapacitás az orosz olajra) az adódik, hogy ebből, a teljes egészében Mol által fizetendő extraprofitadóból 460-470 milliárd forintos bevételhez jut az állami költségvetés éves szinten.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
