Az európai tőzsdék sem menekülhetnek, ha romlik a részvénypiaci hangulat

Európa, és azon belül is a nagy részét jelentő Európai Unió bár nem számít a globális térképen kockázatos régiónak, a világ részvénypiacain inkább csak sodródik az árral, aminek számos oka van:

• Tőzsdék kapitalizációja. Amíg a két nagy amerikai piac, az NYSE és a NASDAQ részvényeinek aktuális értéke megközelíti az 50 000 milliárd dollárt, addig az Euronext és a Deutsche Börse esetén ugyanez az adat ennek az ötödét sem éri el. Az előbbi csupán negyedik, az utóbbi pedig csak 11. a tőzsdék versenyében a részvények összessített kapitalizációját tekintve. A két legnagyobb kínai tőzsde 30%-kal múlja felül piaci kapitalizációban a meghatározó EU-s piacokat, de sokkal kisebb gazdaságú Japán fő tőzsdéje sem marad el jelentősen tőlük, ahogyan Hong Kong sem. A kisebb méret miatt a nagy alapok portfólióira is korlátozott az EU hatása, így az amerikai, illetve a távol-keleti piacok elmozdulásának nagyobb jelentősége sokkal inkább sarkallja új lépésekre őket.
• A vagyon nagysága. Bár a legtöbb Nyugat- és Észak-Európában lévő országban a világ legmagasabb életszínvonalát élvezhetik az állampolgárok, a magasabb újraelosztás miatt Svájc kivételével az egy főre jutó vagyon érdemben elmarad attól, ami Észak-Amerikában, vagy Ausztráliában, illetve akár egyes Távol-Keleti országokban jellemző. Amíg az öreg kontinensen átlagosan 175 ezer, addig Észak-Amerikában 487 ezer dollár vagyon jut egy lakosra. Bár a Távol-Kelet, egészét tekintve még jelentős mértékben le van amradva, de érdemes kiemelni Hong Kong 503 ezres, Szingapur 333 ezres, és Japán 257 ezres hasonló adatát. Hiába vannak Európában többen, Észak-Amerika így közel 30%-kal magasabb vagyon felett rendelkezik, és az előbbi a globális vagyontömeg kevesebb, mint 25%-át tudhatja magáénak. Az alacsony lakosság arány miatt ez még mindig kiváló életkörülményeket jelent, de a nagy tőzsdei játszótéren egyre kevésbé lehet vele labdába rúgni.
• Megtakarításokon belül pénzügyi eszközök aránya. Európában sokkal kisebb a pénzügyi vagyon, és azon belül is sokkal visszafogottabb a kultúrája a részvénybefektetéseknek. Amíg az Egyesült Államokban a pénzügyi vagyon 72%-a a teljes vagyonnak, addig ugyanez az arányszám Franciaországban csak 44%, a DACH régióban (Németország, Ausztria, Svájc) 46%, Skandináviában 54%.
• Finanszírozáson belül IPO-k súlya. A nyilvános részvénykibocsátások tekintetében Európa sohasem zárt olyan jó negyedévet, mint a legutolsó, mind ezek számát, mind értékét tekintve. Ám még ez a kiváló teljesítmény is csak arra volt elég, hogy a legnagyobb IPO részarányt képviselő Németország 3%-ot harapjon ki a globális tortából. Annak tudatában, hogy a közben visszaeső Egyesült Államok a globális piac 59%-át vitte el, jól érzékelteti a nagyságrendi különbségeket, ezen a területen is.
• Pénzügyi központok jelentősége. A Global Financial Centers Index listáján az első húsz helyen mindössze kettő Európai Unióban lévő város van: Frankfurt és Luxembourg és ezek is csak a 9., illetve a 17. helyen. Az első tízben egyébként már-már nyomasztó az ázsiai fölény, hiszen hat nagyváros a legnagyobb kontinensen található. Az élen viszont természetesen New York áll, amelyik toronymagasan vezeti a listát.

Mindezek alapján az európai indexek is követni fogják az amerikai piacokat, ahogy szinte folyamatosan ezt tették az elmúlt években, évtizedekben,

hiszen a nagy intézmények globális portfóliójukban nem fognak külön helyet adni egy kisebb jelentőségű, kevésbé növekvő, magasabb implicit költségekkel járó régiónak. Relatív erő különbség, különösen a valamelyest fragmentáltabb kontinensünkön, ettől még felléphet, az itteni tőzsdék, illetve országok között. Korábban például a holland piac volt erősebb a többinél, legalábbis az AEX indexek erre utalt az utóbbi időszakban. Nézzük meg most, hogy a pofon után mik a kilátások rövid- és középtávon a főbb tőzsdei mutatók esetén.