Portfolio signature

Egy ágyban az ellenséggel - amikor a részvényesek az alapítók csapdájába esnek

Gyakran hallott tévhit, hogy a részvények befektetői és az adott cég alapítói, vezetői között olyan szimbiózis van, amelyben az érdekellentét nagyon ritka, és mindannyian ugyanazt a célt hajszolják. Egyre gyakrabban figyelhető meg azonban, hogy az utóbbiak olyan részvénystruktúrát és jogi oldalról körülbástyázott rendszert építenek ki, amelyben akár teljesen kívül hagyhatják az előbbiek véleményét és érdekeit is. A befektetők akár egy olyan csapdába is beleeshetnek, mintha egy ágyba bújtak volna az ellenségükkel, és vagy csak komoly veszteségek révén tudnak elmenekülni a mérgező kapcsolatból, vagy még a kiutat sem látják. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az egyre inkább elterjedt ESG alapú elvárások miatt számos intézményi befektető aktív résztvevőként szeretne változtatni egy-egy társaság gyakorlatán, de erre a magas összesített részesedés ellenére sincs lehetősége. A gazdasági hatalom efféle koncentrációjának pedig számos buktatója van.

Több mint harminc éve mutatták be az Egy Ágyban az Ellenséggel című thrillert. Az akkori idők toronymagasan legnagyobb női szupersztárja, Julia Roberts egy olyan feleséget alakít benne, aki menekülni kényszerül bántalmazó férje elől. Bár a téma sajnos akkor és most is nagyon aktuális, a kritikusok nem szerették a filmet, ami szerintük tele volt hatásvadász elemekkel. A népszerű színésznő azonban elvitte a hátán a produkciót, és hatalmas kasszasikert csinált belőle. Akkorát, hogy még a Reszkessetek Betörők című, karácsonykor rongyosra játszott filmet is képes volt végre a nézettségi lista éléről lejjebb nyomni. Az alig 19 millió dolláros költségvetéshez képest csak a mozikban 173 millió dolláros bevétel származott, és akkor még a videós forgalmazásról nem is beszéltünk.

Az elmúlt három évtizedben sajnos sem a nők elleni, házasságon belüli elnyomás, sem a részvényesek elleni, társaságon belüli elnyomás nem csökkent. Sőt, az utóbbi esetben a félelmetes személyi kultuszok mögött ez a jelenség még fokozódott is. A legnagyobb kapitalizációval rendelkező tech óriások nagy része bőven első generációs vezetéssel rendelkezik, és az alapítók jó pár oldalról jogilag körülbástyázták azt, hogy a legfontosabb döntések a kezükben maradjanak. A gyors növekedés finanszírozása, a presztizs, az ismertség iránti igények miatt azonban előbb-utóbb a tőzsdén találták magukat, ahol nagy befektetési alapok érdemi részesedést szereztek a vállalatból.

Az alapítókhoz értelemszerűen ezer szállal kötődnek az immáron nagyra nőtt vállalatok, az intézmények oldaláról pedig a befektetés nagysága, illetve az index tagságok miatti tartási kötelezettségek okán vannak szinte már kényszerűen egy ágyba kényszerítve a felek.

Erről szól még a cikk:

  • Hogyan betonozzák be a hatalmukat a vezető-alapítók?
  • Mit jelent a kettős részvényosztály?
  • Melyik tech óriások tudják blokkolni bármely közgyűlési kezdeményezést?
  • Mennyire elterjedt probléma ez?
  • Miért okozhat ez súlyos gondokat a befektetőknek?
  • Milyen lépésekre számíthatunk a szabályozó hatóságoktól?
  • Miként tudunk védekezni az ellen, hogy csapdába kerüljünk?

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés