Egyes számítások szerint a műtrágya létezése nélkül 3-3,5 milliárd ember élelmezése kerülne nagyon komoly veszélybe, így termelése és felhasználása alapvető jelentőségű.
Amikor a kilencvenes évekre a Szovjetunió összeomlásával Észak-Korea politikai és gazdasági értelemben egyaránt még a korábbi időszaknál is jobban elszigetelődött a külvilágtól, és a szövetségestől kapott gazdasági segítség leállt, ezt a műtrágya gyártás és behozatal is megsínylette. A mezőgazdasági termelés ezt már eleve rosszul viselte, de amikor 1993-ban és 1994-ben az időjárási körülmények is tönkretették az amúgy is gyér hozamú termést, az élelmiszerellátás összeomlott.
A párthoz közeli állampolgárok és a hadsereg az egyébként sem túl hatékony állami elosztásból még kaptak elég élelmet, hogy kihúzzák a nehéz időszakot, de a vidéken elő átlagemberekre brutális éhínség várt. A legtöbben a természetben talált növényekkel nagy nehezen túlélték ezt az időszakot, de az ENSZ számításai szerint a 22 milliós lakosú országban mintegy 600 000 ember vesztette életét éhhalál miatt, de vannak olyan becslések is, amely szerint ez a szám elérhette a 3,5 millió főt is. Aki nem veszítette el az életét, az is hosszú ideig szenvedett az alultápláltság következményei miatt.
Erről szól még a cikk:
- Komoly növekedés a műtrágya piacon
- A norvég OTC részvény: magas kockázat, magas remények
- Egy ízig-vérig amerikai vállalat, amely egyelőre erőt gyűjt
- Minden mozaik összeállt egy déli agribusiness vállalatnál
- Jó jel, ha a vezérigazgató csak az átlagfizetést veszi fel
- Egy kanadai részvény, amelyiknél az emelkedő háromszög kitörést sejtet
- A gyors korrekció nem ütötte ki ezt a Közép-Nyugati gyöngyszemet sem
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
