Megmenekültek az életbiztosítások a legrosszabbtól, de az ügynököknek most nem könnyű

Közzétette pénteken az MNB a független magyar biztosításközvetítők idei első féléves, illetve egyes tavalyi statisztikáit. Az első félévben 418-ról 411-re csökkent az alkuszként és többes ügynökként működő cégek száma, a tíz évvel ezelőtti 500-as csúcshoz képest pedig 18%-os visszaesés látható, szűkül tehát a piac a szereplők darabszáma alapján. (A függő ügynököket, akik a biztosítások szintén jelentős részét értékesítik, nem tartalmazza a statisztika.)

Ennél talán érdekesebb a jutalékbevételek alakulása: az idei első félévben 7%-os növekedéssel 45,8 milliárd forintnyi bevételt generáltak a biztosításközvetítők, mint egy évvel korábban, ezen belül az életbiztosításoknál 6%-os visszaesés következett be, a nem-életbiztosításoknál viszont a koronavírus és a lezárások ellenére 12%-kal növekedtek a cégek, bevételeik 76%-át így a nem-életbiztosítások adták (a függő ügynököknél jóval kisebb lehet ez az arány).

Az életbiztosítási jutalékbevételek 6%-os visszaesése annak fényében lehet talán meglepő, hogy korábbi cikkeinkben a nettó tranzakciók 10 éve nem látott második negyedéves csúcsáról számoltunk be a teljes életbiztosítási piacon: az MNB adatai szerint 24 milliárd forinttal több áramlott életbiztosításokba március és június vége között, mint amennyit felvettek belőlük a háztartások. Ennek persze lehet az is a magyarázata, hogy a függő ügynökök sokkal jobban teljesítettek a függetlenek említett átlagánál a lezárások idején, mi azonban sokkal inkább arra gyanakszunk, amit több biztosítóvezető is megerősített már: a válság első hullámában felerősödött a tartalékolási motivációi, és kevesebben váltották vissza életbiztosításiakat, mint máskor.