Egy vállalat tőkeallokációs döntéseit alapvetően három csoportba sorolhatjuk részvényesi szempontból:
- A cég a saját növekedésébe fektethet, beruházhat a működés fenntartásába, vagy új terület fele nyithat, akvirálhat. Mindhárom esetben, de itt aztán végképp kiemelten fontos a menedzsment szerepe, hiszen egy drága felvásárlás évekre megakaszthatja az osztalékemelést, és tulajdonképpen részvényesi értéket rombol. Ellenben ha egy cég megfelelő értékeltségen tud „növekedést” vásárolni, akkor a részvényes jól járhat, a gyorsabb növekedéssel általában nagyobb osztalék, és magasabb árfolyam jár együtt.
- A cég dönthet úgy, hogy a megtermelt készpénzt saját részvényvásárlásra költi, ezzel csökkentve a részvényszámot, nagyobb tulajdoni hányad és magasabb haszon jut egy-egy részvényre. Itt is kifejezetten fontos, hogy a cég opportunista módon csak alulértékeltség esetén vásárolja magát. A nemzetközi piacon az Intel juthat eszünkbe, ahol a nagy esés után a menedzsment részvény-visszavásárlási programot jelentett be. Negatív példaként említhetjük az egyébként osztalékbajnok Altriát, ahol a visszavásárlások 2017/2018 folyamán jóval magasabb áron és értékeltségen történtek, mint ahol a cég jelenlegi árfolyama mozog.
- A harmadik mód, amelyet ma részletesebben járunk körül, az osztalék kérdésköre. A cég érett szakaszba lépése után a szabad készpénzáramlást már nem csak a cég növekedésébe, újabb piacok szerzésére használják, hanem visszaosztanak belőle a részvények tulajdonosainak. Általánosságban elmondható, hogy az érett, magas növekedést maguk mögött hagyó cégek kezdenek el és tudnak magas osztalékot fizetni. Az extrém növekedésre viszonylag könnyen hozhatunk példát, elég a Teslára gondolni, amely annak ellenére bocsátott ki újabb részvényeket és gyűjtött be tőkét a részvényesektől, hogy 5 milliárd dollárral rendelkezett az adott pillanatban. Az osztalék az idő előrehaladtával beépül a vállalati kultúrába, vannak bizonyos cégek, amelyek kimondott célja az osztalék fenntartása és folyamatos növelése. Természetesen ez magával hozza, hogy egy stabilabb jövedelemre számító réteg veszi meg ezeket a részvényeket, általánosságban elmondható, hogy a részvénypiaci szárnyalásból kevésbé veszi ki a részét, míg egy esetleges pánikban nem reagál olyan helyesen.
Az alábbiakban összegyűjtöttük a top20 osztalékfizetési múlttal rendelkező cég részvényét, és egészen elképesztő, 50 év feletti sorozatokkal is találkozhatunk. Ez azt jelenti, hogy ezen cégek működése annyira stabil, hogy az olajválságtól kezdve a különböző sokkokon keresztül osztalékcsökkentés nélkül tudták menedzselni a dotcom lufi kipukkanását és a 2008-as válságot is. A listán találunk közműcégeket, iparvállalatokat és olyan konglomerátumokat, mint a Procter&Gamble, amely a pelenkától a szépségápolásig rengeteg szegmensben érdekelt. Ami kifejezetten fontos ezeknél a cégeknél, az a megújulás képessége, 60 éven keresztül emelni és fizetni osztalékot csak olyan cég tud, amely folyamatosan alkalmazkodik a piachoz, védi piaci részesedését, és reagál az esetleges technológiai és más kihívásokra.
Coca-Cola, avagy a diverzifikáció szükségessége
A Coca-Cola a hagyományos kóla mellett eljutott az üdítőitalokig, a tea– és kávépiacig, sőt, látva a vásárlói szokások változását újabban az ásványvízpiacra is kezd betörni. A céghez tartozik az ismertebb márkákon kívül a Dasani ásványvíz, a Powerade izotóniás ital, a Honest tea, de hogy a legismertebbet említsük, a Costa Coffee is. A hagyományosan defenzív szektor részeként termékeire szinte állandó kereslet tapasztalható, egy időben a fogyasztói magatartás változása és az egészségesebb életmód terjedésével az alaptevékenység (cukros üdítők) szenvedett, de a trendet felvásárlásokkal sikerült megállítani. Jelenleg a cég eladásai így is csökkenő pályán haladnak, de az esést már sikerült megállítani. Az eredmény fronton nem teljesít fényesen a vállalat, a folyamatos részvény-visszavásárlások ellenére az elmúlt 10 évben jellemzően részvényenként közel 2 dollár eredményt ért el a vállalat. A kifizetési arány 84 százalék, amely lassú osztalékemelési ütemet jelezhet előre, amennyiben a cég nem képes növekvő pályára állítani az eredményességét. Érdemes kiemelni, hogy ha magas kifizetési arány fordítódik az osztalék kifizetésére, akkor a cég nem tud komfortosan tőkeallokációs döntéseket meghozni, vagy hitelből kell felvásárlást végrehajtania, ami végső soron az osztalék emelési ütemére és biztonságára lesz hatással.
Miről szól még a cikk?
- Cikkünk első részében megvizsgáljuk a részvényes javadalmazásának három eszközét.
- Az osztalékkal mélyebben foglalkozva megnézzük az USA tőzsdéin megtalálható leghosszabb osztalékfizetési múlttal rendelkező cégeket.
- A legalább 25 éves osztalékemelési múlttal rendelkező cégeket megvizsgáljuk induló osztalékhozam szempontjából, és értékeljük a magas induló osztalékhozam miatt fellépő esetleges kockázatokat is.
- Végül, az elmúlt 10 év leggyorsabb osztalékemelési ütemével rendelkező osztalékbajnok cégeket mutatjuk meg, és néhány vállalatot közelebbről is megnézünk.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
