A múlt héten benyújtott törvényjavaslat értelmében valamennyi Quaestor-kötvényest kártalanítanának, függetlenül attól, hogy normál vagy fiktív kötvényekről van szó. A kártalanításra jogosultak körét ráadásul olyan mértékben kiszélesítenék, amennyire csak lehet. Félreértés ne legyen, nem a kártalanítással van bajunk, hanem azzal, hogy a politika egy tollvonással képes bizonyos befektetői csoportokat indokolatlan előnybe hozni másokkal szemben. Mit szóljanak mindehhez az egykori E-Star kötvényesei, akik nem kis áldozatok árán végül részvényesek lettek, tőkeköveteléseik viszont máig nem térültek meg? Vagy a Btel és a Hungária Értékpapír kötvényesei? A tőkepiaci kártalanítás Magyarországon épp úgy működik, mint a gazdaság többi területe: lehetetlen tervezni. Nem tudni, hogy ha baj van, ki, mikor és mennyit fog kapni. A Quaestor-kötvényeseknek ilyen módon való kimentése ugyancsak nem segíti elő a tudatos pénzügyi magatartás kialakulását. Mármint azon magatartásét, ami egy normálisan működő, fejlett tőkepiacon elvárható volna. Egyre inkább úgy tűnik viszont, hogy a magyar átlagember igenis tudatos, olyan döntéseket hoz, ami az itteni intézményrendszeri keretek között célravezető: átlag feletti hozamokra vadászik, majd ha baj van, üti az asztalt. A végén meg kimentik.
30 millió forintig minden Quaestor-kötvényest kártalanítana a kormány a pénteken benyújtott törvényjavaslat értelmében, függetlenül attól, hogy fiktív, vagy az MNB által jóváhagyott program során kibocsátott értékpírokról van szó. A legutóbb benyújtott módosító javaslat pedig ehhez képest további érdekes részleteket vet fel: a kártalanítás nemcsak a Quaestor Financial...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
