A válság előtti évek díjcsökkenése után 2011-ben új csúcsra emelkedett a hazai befektetési alapok teljes költséghányadosa (TER), egy alap vagyonából eszerint átlagosan 1,8 százalékot vontak el az alapkezelők saját működésükre (noha ez bizonyos díjakat, például a sikerdíjat nem foglalja magába). A PSZÁF által kalkulált mutató szerint a legdrágábban továbbra is az ingatlanalapok működtek, amelyeket a részvényalapok és különböző vegyes- illetve származtatott alapok követtek, a legolcsóbbak pedig likviditási és pénzpiaci alapok voltak. A legnagyobb különbségek az abszolút hozamú alapok körében jelentkeztek, az alapra terhelt költségek a 0 és 18 százalék között szóródtak.
A befektetési döntéseink során kiemelt figyelmet fordítunk a különböző lehetőségek várható hozamai, illetve az egyes eszközök kockázatosságának becslésére. A különböző befektetési alapok közti választáskor ugyanakkor általában figyelmen kívül hagyjuk az alapok költségterhelését. Ez persze részben érthető, hiszen amikor az alapok teljesítményét vizsgáljuk...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
