A 2007 milliárdos konszolidált nyereségben az OTP leánybankjai és a nem banki érdekeltségek is benne vannak, míg az 1632 milliárd forintos nem konszolidált szám inkább a szektor belföldi banki teljesítményét tükrözi.
Mindkét fajta adózott eredmény abszolút történelmi csúcsot jelent.
Négy nagybank konszolidált számait ismerjük már (legalábbis nagyjából). Sorrendben eddig az Erste, a K&H, a Raiffeisen és az UniCredit profitszáma a legmagasabb a gyorsjelentések és sajtótájékoztatókon elhangzottak szerint. Az MNB közlése szerint
négy kis méretű intézmény mutatott ki veszteséget.
A bankszektor nem konszolidált számait is érdemes tovább szűrni annak érdekében, hogy közelebbi képet kaphassunk a magyar bankszektor tényleges belföldi teljesítményéről. Alábbi ábránk összefoglalja a fontosabb tételeket, úgy mint:
- 476 milliárd forintnyi osztalékbevétele volt az érdekeltségeitől a bankszektornak,
- 130 milliárd forintnyi úgynevezett fair value hatás, vagyis átértékelődés keletkezett a hozamgörbe elmozdulása miatt (főleg a babaváró hitelen és a CSOK-hitelen),
- a negatív tételek között viszont felmerült 104 milliárd forintnyi bankadó és 128 milliárd forintnyi extraprofitadó is, valamint
- a változó kamatozású hitelek kamatstopjának hatásait részben tartalmazó „módosítás” is 31 milliárd forinttal rontotta az eredményt,
- ezek összhatása a tavalyelőtti +238 milliárd forint után tavaly 343 milliárd forint volt az adózás előtti eredményre.
Ha a fentiekkel korrigálva nézzük az adózás előtti eredményt, akkor még mindig növekedést látunk az egy évvel korábbihoz képest, és átlépi a nyereség az 1500 milliárd forintot.
Ha viszont az átlagos saját tőkéhez viszonyítjuk a profitszámokat, akkor
a tőkearányos nyereség romlását látjuk mind a nyers adózás utáni eredmény, mind pedig az általunk korrigált adózás előtti nyereség alapján.
A nyers adózás utáni ROE 19,9% volt az egy évvel korábbi 21,1% után, míg az általunk korrigált adózás előtti viszonyszám 20,5%-ról 18,3%-ra apadt.
Alábbi ábránk összefoglalja, melyik eredménytétel hogyan változott 2023 és 2024 között. Bár a kereskedési eredmény pozitív változása a leglátványosabb, ez több más tételre (pl. az állampapírok hozamemelkedése ellen) kötött fedezeti és származtatott ügyletek eredményét tükrözheti, aminek a negatív lába részben ott látható az árfolyamkülönbözeti sor csökkenésében.
Ennél érdekesebb lehet
- a kamateredmény 99 milliárd forintos, vagyis 4,4%-os csökkenése, amiben felfedezhetjük a kamatkörnyezet csökkenésének a hatását. Ez úgy jött össze, hogy a bankszektor kamatbevételei 1781 milliárd forinttal, kamatráfordításai 1682 milliárd forinttal csökkentek,
- a díj- és jutalékeredmény 157 milliárd forintos, vagyis 17,4%-os emelkedése, amiben az inflációkövető díjemelések mellett minden bizonnyal benne van az üzleti aktivitás további fokozódása is.
Érdemes megemlíteni
- a működési költségek 167 milliárd forintos, vagyis 8,7%-os emelkedését, ami a korábbi ennél is magasabb inflációs környezet miatt egészségesnek mondható,
- a kockázati költségek 116 milliárd forintos romlását, ami viszont talán sokak számára meglepetés lehet, ugyanakkor a recesszióközeli tavalyi gazdasági teljesítményhez képest még mindig nem rossz.
Sem a 90 napon túl késedelmes, sem a nem teljesítőként besorolt hitelek aránya nem emelkedett a vállalati, illetve a háztartási ügyfelek körében,
tehát ez önmagában nem indokolta az értékvesztés növelését (a pontos okokat talán majd a még megjelenő gyorsjelentésekből jobban látjuk).
Mind a kamatmarzs, mind a működési költségekből számolt marzs romlott tavaly a bankszektorban, megerősítve azt, amit a relatív mutatószámok romlásáról írtunk.
2024-ben a hitelintézeti szektor nem konszolidált mérlegfőösszege 6,9%-kal, hitelállománya 7,5%-kal, betétállománya pedig 7,0%-kal nőtt,
BÁR A GAZDASÁG GYENGÉN TELJESÍTETT, EZEN ÜZLETI ÁLLOMÁNYOK EGYIKE SEM TÜKRÖZ GYENGE ÜZLETI TELJESÍTMÉNYT a bankoknál.
A hazai hitelpiac tavalyi teljesítményéről itt írtunk részletesen:
Címlapkép forrása: Getty Images
