A bankszektor tavalyi eredményszámai mellett 2025. januári hitel- és betéti statisztikáit is közzétette a Magyar Nemzeti Bank. A hitelpiac teljesítménye továbbra is kétarcú, és a lakossági hitelezés mutatja a szebbik arcát. Lakáshitelből 125 milliárd, személyi kölcsönből 74 milliárd, babaváró hitelből 16 milliárd, minden egyéb hitelből 29 milliárd „fogyott” januárban.
Alábbi táblázatunk mutatja, ez mekkora növekedést jelent éves összevetésben. Mivel a bázis is ugrik, ezért természetszerű, hogy a dinamika lassul, de így is 52%-kal bővült a lakáshitelezés tavaly januárhoz képest, és 44%-kal került feljebb a személyi kölcsönök új szerződéses összege. Ugyanakkor a babaváró hitel kihelyezése 11%-kal csökken, amiben szerepe lehet annak, hogy a 35-41 év közötti állapotos nők már nem vehetnek fel ilyen hitelt (viszont a 30-35 év közötti nem állapotos nők igen, de úgy tűnik, az előbbi, negatív hatás erősebb volt).
| Háztartási hitelek új kihelyezésének változása az előző év azonos időszakához képest | |||||
| Lakáshitel | Személyi kölcsön | Babaváró hitel | Egyéb | Összesen | |
| 2024 egésze | 127,2% | 56,6% | -4,2% | 26,4% | 67,3% |
| 2025 januárja | 52,2% | 43,9% | -11,3% | 54,3% | 43,1% |
| Forrás: MNB, Portfolio | |||||
Az MNB szépemlékű Zöld Otthon Programjának köszönhetően 2022 májusában volt eddigi nominális csúcsán a lakossági hitelezés 2843 milliárd forintos 12 havi gördülő kihelyezéssel. Ettől már csak 10 milliárd forinttal maradunk most el. Reálértéken viszont jóval nagyobb a lemaradás, ahogy itt részletesebben is értekeztünk róla.
Örök kérdés, inkább a szerződésszám vagy az átlagos összeg emelkedése húzza jobban felfelé a hitelezést. Mivel a lakáshitelek darabszáma januárban csak 7%-kal, a személyi kölcsönöké 12%-kal nőtt, ezért most egyértelműen az átlagos összeg növekedésének köszönhető a bővülés nagyobbik része.
Az új személyi kölcsönök átlagösszege most először lépte át a 3 millió forintot, a lakáshiteleké pedig 20 millióhoz közelít, utóbbiban a CSOK Plusznak fontos szerepe van.
Bár a CSOK Plusz tavaly ilyenkor még gyerekcipőben járt, az akkorihoz képest nem a támogatott, hanem inkább a piaci kamatozású hitelek mutatnak nagyobb növekedést, a piaci konstrukciók a teljes lakáshitelezés 79%-át, és a jelzáloghitelezés 75%-át adták januárban. A szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca most is korlátozottnak mondható.
Az új lakások aránya az MNB adatai szerint mintegy 16% volt a lakáshitelezésben januárban, a felújítási célúaké mindössze 2,4%. Előbbi számot a kormány új lakáspiaci tőkeprogramja és az április 1-jén induló, 35 év alatti fiatalok számára elérhető 5%-os THM-plafonnal bíró lakáshitel, utóbbit a február 1-jével induló kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön tornázhatja feljebb a közeljövőben.
A kamatperiódus szempontjából továbbra is a 10 éves kamatperiódusú és a végig fix hitelek dominálnak, a változó kamatozás 20% körüli aránya mindössze a CSOK Plusz kamattámogatási elvének köszönhető, valójában ez is fix kamatozású az ügyfeleknek.
Befagytak a kamatok: a piaci kamatozású lakáshiteleket ugyanúgy 6,46%-os átlagkamattal vették fel a háztartások januárban, mint decemberben.
Az új személyi kölcsönök átlagos THM-e mérsékelten, 16,4%-ra csökkent, de ennél jóval kedvezőbb hiteldíjjal bíró konstrukciók is vannak a piacon, és újabb nagybank csökkentette 10% alá legalacsonyabb elérhető személyikölcsön-kamatát.
Összességében az elmúlt egy évben a háztartási hitelállomány az MNB adatai alapján dinamikusan, 9,7%-kal növekedett, ezen belül a lakáshitelek állománya 13,7%-kal, a személyi kölcsönöké 14,5%-kal.
Ami a betéteket illeti, itt is akad jó hír: 2021 után először emelkedett januárban tranzakciós alapon a háztartási betétállomány, vagyis több pénz került a számlákra, mint amekkora összeg elhagyta azokat. A PMÁP-kamatfizetések sok más megtakarítási forma mellett nyilván ezt is támogatták.
A lakosság pénzére továbbra is sokkal kevésbé tartanak igényt a bankok, mint a vállalatokéra: míg a lakosságnak átlagosan 1,4%, a vállalatoknak 5,0%-os kamatot fizetnek a lekötött állományra.
A háztartási betétek 84%-a persze nincs lekötve az alacsony kamatok miatt. A háztartások teljes betétállománya januárban minimálisan, az elmúlt egy évben 12,6%-kal emelkedett.
A vállalati hitelezés a cégek alacsony beruházási aktivitása mellett januárban is gyengén teljesített, februárban viszont a Széchenyi Kártya beruházási célú hiteleinek a kamata 5,0%-ról 3,5%-ra csökkent, ez hoz majd talán némi lendületet, ahogy a volument az EXIM új programjai is támogathatják.
Januárban 149 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek a vállalatok, mint amennyit felvettek (ebben egyedi nagy ügyletek is lehetnek persze), az elmúlt 12 hónapban pedig 33 milliárd forint volt csak a plusz, ennyivel volt nagyobb a devizahitelek nettó felvétele a forinthitelek nettó törlesztésénél.
Míg a háztartások hitelállománya 9,7%-kal nőtt az elmúlt egy évben, a vállalatoknál ez csak 2,9% volt, az is főleg a forint gyengülése miatt következett be. Ugyanígy, míg a háztartások betétállománya 12,6%-kal bővült egy év alatt, a vállalatoké csak 6,1%-kal.
A témával részletesen foglalkozunk a Portfolio május 22-ei Hitelezés 2025 konferenciáján, érdemes minél előbb regisztrálni a rendezvényre!
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
