A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a banki és biztosítási piac szereplői közös fejlesztéssel létrehozták a DLT Lakásbiztosítási Rendszert (DLT), amely – európai szinten is előremutató innovációként –
a lakásbiztosítások nyilvántartását és ezek hitelbiztosítékként történő felhasználását támogató, blokklánc alapú osztott főkönyvi technológiájú informatikai megoldás.
Feladata a bankok jelzáloghiteleihez kötődő hitelfedezeti vagyonbiztosítások (induláskor a lakás- és társasházi biztosítások) záradékolásának, nyilvántartásának, igazolásának megkönnyítése, a bankok és biztosítók közti információáramlás elősegítése.
A rendszer fejlesztésével az MNB célja az ügyfelek érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom további erősítése, illetve a fejlesztés segítségével a hatékony felügyelés támogatása. A DLT elindult, a jelenleg résztvevő valamennyi szereplő – a hitelfedezeti lakásbiztosítási piac döntő részét lefedő 8 hitelintézet és 11 biztosító – teljeskörű csatlakozása várhatóan 2025 I. félévében fejeződik be.
A hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítások száma 2024. szeptember végén több mint 622 ezer db volt, és – számos hitelintézettel együttműködve – jelenleg 13 hazai biztosító kínálja e termékeket. Ennek ellenére mostanáig nem létezett a feleknek adatot szolgáltató egységes, naprakész nyilvántartás, s ez megnehezítette a biztosítók és bankok közti kommunikációt.
Mindkét szektor sokszereplős, így olyan megoldásra volt szükség, ami lehetővé teszi az adatok közvetlen lekérdezését egy olyan nyilvántartásból, amely működtetésében mindkét piac szereplői részt vesznek. A DLT segítségével a hitelintézetek folyamatosan meggyőződhetnek a hitelbiztosítékként szolgáló ingatlanok biztosításának megfelelőségéről és fennállásáról (fizetettség, státusz, engedményezés folyamatos nyomon követése). A hitelbiztosítéki fedezet biztonságos megléte révén akár a résztvevő bankok (CRD/CRR szerinti) tőkekövetelménye is csökkenthető.
A DLT használata révén gyorsul a felek közti ügyintézés ideje, s csökkennek a hitelintézetek és biztosítók adategyeztetési és adminisztrációs terhei is. A rendszer papírmentes kommunikációt nyújt, miközben az intézmények közötti adattovábbítások, lekérdezések dokumentáltak, így az átláthatóság is szavatolt.
A piaci szereplők közti adatátadások jogszabályi felhatalmazás (a biztosítási törvény szerint, illetve a GDPR általános adatvédelmi rendelet előírásainak megfelelően kötött közös adatkezelői megállapodás) alapján, szigorú adatvédelmi szempontok betartásával történik. A rendszerben egy biztosítási szerződés adataihoz csak az adott biztosító és azon hitelintézet(ek) férhetnek hozzá, amely(ek)nek e biztosítási szerződésen élő záradéka van és az ügyfél hozzájárult az adatátadáshoz. Más, beleértve az MNB-t is, mindezt nem láthatja.
Az ügyfélnek jelzáloghitel igénylés során – az intézmények többszöri meglátogatása helyett – lehetősége van kizárólag a hitelintézetnél történő ügyintézésre, biztosítóváltás esetén pedig a bank(ok) felé nem kell külön bejelentést tennie.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
