A múlt hét egyik nagy port kavaró fejleménye, hogy 49 önkormányzatnak (a fővárosnak, a budapesti kerületeknek és a megyei jogú városoknak) kötelező jelleggel a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákra kell majd utalniuk a napi működéshez nem szükséges forrásaikat. A Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott háttérbeszélgetésen néhány kérdés tisztázásra került.
A változás célja egyrészt az állami likviditásmenedzsment hatékonyabbá tétele, másrészt az államadósság és a kamatkiadások csökkentése.
Az intézkedés bevezetése fokozatosan történik, először október 1-ig 49 önkormányzatra (főváros, budapesti kerületek, megyei jogú városok) vonatkozik. 2027-től kiterjed a többi városra is, végül 2028-tól a községekre és a nagyközségekre is.
Az elhangzottak alapján egy régóta meglévő törekvés, hogy a közpénzeknek minél nagyobb részét kezelje az Államkincstár, ennek egy következő lépése a mostani változás. Az önkormányzati pénzek közül már ma is az Államkincstárnál vannak bizonyos összegek, ezért nem rendkívüli újdonság az idei változás. Ugyanakkor a jogszabálytervezet elkészítésekor kiemelt cél volt az, hogy megmaradjon az önkormányzatok pénzügyi autonómiája, és ez nem fog sérülni a változással. Az önkormányzatok számára sem az adminisztratív terhek, sem a költségek növekedésével nem kell számolni, és kamatbevételtől sem esnek majd el. A változás a „decentralizált holland modell” mintájára készült, Hollandiában már ma is ennek keretein belül történik az önkormányzati likviditás kezelése.
Fontos, hogy a kereskedelmi banki számlavezetés megmarad, azaz nincs szó a számlavezetési szolgáltatás államosításáról.
Azonban a többletlikviditást át kell csatornázni a Magyar Államkincstárhoz, és a banki számlákon csak annyi pénz maradhat, amennyi elegendő a folyamatos napi kiadások fedezésére – ez az összeg a historikus tapasztalatok alapján az előző évi költségvetési kiadás 5%-ára tehető.
Természetesen az ezen felüli likviditásról is szabadon rendelkezhetnek majd az önkormányzatok, azaz hozzáférhetnek a pénzhez, ha a banki forrásaik nem lennének elegendők a folyó kiadásaikra. Az önkormányzatok ezenkívül továbbra is felvehetnek a bankoktól éven belüli lejáratú likviditási hitelt, amint azt jelenleg is megtehetik.
Az oda-vissza utalások mentesek lesznek a tranzakciós illeték alól. Az utalások legfeljebb T+1 napos átfutási idővel fognak teljesülni,
de bizonyos esetekben akár azonnali átutalással is teljesülhetnek majd.
Az eddig lekötött betétként tartott befektetéseikre alternatívát kínál az Államkincstárnál vásárolható önkormányzati kötvény, melynek kamata évi 6,5%, azaz a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű. Ez egy rendkívül kedvező konstrukció, és bármikor visszaváltható a befektetés, miközben az időarányos kamatot az önkormányzatok megkapják.
A tavalyi számok alapján 900 milliárd forintra tehető az önkormányzatok összes likviditása, ebből az idén érintett önkormányzatok eszközei mintegy 400 milliárd forintot tesznek ki.
A 2025 október 1-i határidőig ebből a pénzből több mint 300 milliárd forint kerülhet az Államkincstárhoz, míg 100 milliárdos összeg megmaradhat a kereskedelmi bankoknál vezetett számláikon.
A kormány várakozása szerint az intézkedés 31 milliárd forint megtakarítást hozhat a központi költségvetésnek, ebből 15,5 milliárd forint idén, 15,5 milliárd forint pedig a következő években jelentkezhet. A megtakarítás abból fakad, hogy az elvont likviditás révén az államnak kevesebb állampapírt kell kibocsátania, így kamatkiadást takaríthat meg. A kormány azzal számol, hogy a 300 milliárd forintnyi összegből 10% körüli részt fognak önkormányzati államkötvénybe fektetni az érintett önkormányzatok, de erre nincs megkötés, akár az egész összeget is befektethetik, ha kívánják.
Az elhangzottak szerint az állam és a bankok között ez egy zéró összegű játék, azaz amit az állam megnyer, azt a bankok elveszítik. Azonban az állam szerint ez nem fogja jelentősen befolyásolni a bankok profitabilitását, hiszen kevés nagy bankhoz koncentrálódik az önkormányzati üzletág, így ez a bevételkiesés egy kerekítési hiba lesz számukra.
Címlapkép forrása: Róka László
