Alkotmányba kerül a "készpézhez való jog"
Orbán Viktor a 2024-es évet értékelő beszédében jelentette be, hogy Magyarországon is alkotmányba foglalják a készpénzhasználatot:
Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. A készpénz szabadságkérdés. Ezért használata nem szokás, hanem jog. Azt hallom, hogy a digitális pénzé a jövő. Meglehet, de igazi kézzelfogható biztosíték csak a készpénz lehet, nem akarunk a bankok rabszolgái lenni. A bankkártya a banké, a készpénz a tied. Várjuk Lázár miniszter úr parlamenti indítványát.
Orbán Viktor bejelentése nem előzmények nélküli: miután nyugati szomszédunkban, Ausztriában társadalmi és politikai beszédtémává vált a készpénzzel való fizetés alkotmányos joggá tétele, Magyarországon is megindult a társadalmi és politikai vita erről..
Tavaly tavasszal megszavazták a Mi Hazánk Alaptörvény-módosító javaslatának tárgysorozatba-vételét a készpénzhasználat alkotmányos védelméről az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában, ugyanakkor azóta nem érkezett arról hír, mi lett a javaslat sorsa. A párt akkori nyilatkozata szerint egyre indokolt lenne a havi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel összegének megemelése is, a Mi Hazánk az átlagjövedelem készpénzben való banki kivételét ingyenes fogyasztói jogként deklarálná.
Máshol is védik a készpénzhasználatot
Számos országban rögzítették jogszabályban a kötelező készpénzelfogadást a világon és Európában is:
Belgiumban az üzleteknek, vállalkozásoknak a készpénzt is kötelezően el kell fogadniuk, amióta a kormány 2024 februárjában ezzel kapcsolatban intézkedéseket fogadott el.
Kínában a digitális fizetések térnyerése ellenére a becslések szerint több mint 150 millió állampolgár egyáltalán nem fizet elektronikusan. Ez a magyarázat arra, hogy az országban miért kötelezik az összes vállalkozást a készpénz elfogadására. 2022-ben ezen szabályok be nem tartása miatt megbírságolt szervezetek között voltak fűtőművek, parkolóházak, biztosítók, étteremláncok és szupermarketek is.
Dániában 1984-ban foglalták szabályba a készpénz kötelező elfogadását, kifejezetten azért, hogy biztosítsák a versenyt a kártyás tranzakciókkal.
Franciaországban a vállalkozások számára már régóta törvénytelen a készpénzes fizetés visszautasítása. Ezt a szabályt a helyi jegybank szigorúan betartatja: nemrégiben két nagy áruházláncot köteleztek arra, hogy fogadjanak el készpénzt az önkiszolgáló pénztárakban is, ha nincs személyzet a pénztárakban.
Írországban 2024-ben jelentette be a kormány, hogy számos üzletet köteleznek a készpénz elfogadására.
Hollandiában a képviselőház 2024 negyedik negyedévében elfogadta a kötelező készpénzelfogadásról szóló szabályokat. A holland szenátus végleges jóváhagyása 2025. február 4-én várható.
Nigéria a világ egyik első olyan országa, ahol a központi banki digitális valutát vezetett be, ám ez nem változtat azon a jogi helyzeten, hogy minden vállalkozásnak el kell fogadnia a készpénzt.
Norvégiában 2024 elején a már meglévő jogi intézkedéseket megerősítették: minden kiskereskedelmi üzletnek el kell fogadnia készpénzt.
Szlovákiában 2023 óta mindenkinek alkotmányos joga van arra, hogy készpénzzel fizessen az áruk és szolgáltatások vásárlásakor.
Spanyolországban 2022-ben olyan jogszabály lépett hatályba, amely előírja, hogy a vállalkozásoknak 1000 euróig készpénzt is el kell fogadniuk a tranzakciók során.
Külföldi készpénzes trendek
A készpénzhasználat általánosságban folyamatosan visszaszorul a világon, de az egyes országok helyi sajátosságok, szokások és infrastrukturális örökségek miatt sokszor eltérő pályán mozognak. Az EKB tavaly decemberben publikált, az eurozónában elvégzett felmérése szerint a fizetések számát tekintve
a tranzakciók 52%-ánál használnak a vásárlók készpénzt a pénztáraknál, szemben a 2022-es 59%-kal.
Az értéket tekintve
- a bankkártyák számítanak a legdominánsabb fizetési eszköznek (45%-os részesedéssel),
- ezt követi a készpénz (39%)
- és a mobilalkalmazások (7%).
- A fennmaradó 9 százaléknyi tranzakciót egyéb fizetési megoldásokkal teljesítik.
A fogyasztók átlagosan gyorsabbnak és könnyebben használhatónak tartják a kártyákat, a készpénzt viszont hasznosabbnak tartják a kiadásaik kezelésében és a magánéletük védelmében.
A felmérés szerint
a fogyasztók többsége (62% 2024-ben, szemben a 2022-es 60%-kal) fontosnak tartja a készpénz, mint fizetési lehetőség meglétét.
A nagy többség (87%) pedig elégedett a készpénzhez való hozzáféréssel, és nagyon vagy meglehetősen könnyűnek találja a készpénzfelvételt ATM-ből vagy bankfiókból.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy norvég pénzügyi információs oldal, a Finansplassen a Világbank, az Eurostat statisztikáit és más nyilvánosan elérhető adatokat összesített, hogy megvizsgálja, melyik országok járnak a legközelebb egy készpénzmentes gazdaság létrehozásához.
Magyarország a 45 európai országot tömörítő listán a 22. helyen szerepel, azaz a rangsor kellős közepén vagyunk.
Magyarországon is gyorsan terjed az elektronikus fizetés
Magyarországon 2023-ban a készpénzes fizetések aránya alacsonyabb volt, mint az eurózóna átlaga, de gyors ütemben közleítjük az ott látott 48 százalékos arányt:
Ugyan egyre több fizetési helyzetben (elsősorban online, de már néhány boltban is) jelenik meg a hazai Azonnali Átutalási Rendszerre épülő qvik fizetés, az elektronikus fizetések nagy részét még mindig a kártyás tranzakciók teszik ki. Ezen a fronton éves szinten jellemzően kétszámjegyű bővülés látható mind tranzakciós forgalomban, mind a fizetések értékét tekintve.
A kártyás készpénzfelvételek száma mindeközben hosszabb ideje óvatosan csökken, míg értéke lassú növekedés után az elmúlt két évben szintén elkezdett csökkenni: az elmúlt 8 negyedévben éves alapon 7-ben csökkent a felvett összeg.
Összességében ma Magyarországon már kétszer több pénzt költünk kártyával, mint amennyit felveszünk velük. A fizetési szokások viszonylag lassan, de biztosan változnak:
10 évvel ezelőtt például még közel 2,5-szer több készpénzt vettünk fel bankkártyákkal, mint amennyit fizettünk velük.
A készpénz megtakarítási eszközként is jelentős. Ugyan hozamot nem termel, mégis sok háztartásban fontosnak tartják, hogy bankjegyekben is rendelkezésre álljon valamekkora összeg:
Drága a készpénzes rendszer?
A készpénz szállítása, előállítása, kezelése, számolása stb. éves szinten 100 milliárd forint körüli költséget jelent a magyar társadalomnak az MNB egy évekkel korábbi becslése szerint. A közvetlenül a készpénzgyártással összefüggő költség önmagában 10 milliárd feletti összeget emészt fel, ám az MNB 2019-es felmérése még azt mutatta ki, hogy társadalmi szinten az elektronikus fizetés nemhogy olcsóbb, hanem drágább. Fontos hozzátenni, hogy az azóta eltelt hat évben valószínű, hogy a kártyás fizetés társadalmi költsége tovább csökkent - és a trend folytatódik. Ahogy ugyanis egyre többen használjuk a kártyás rendszert, úgy jelentősen tudnak csökkenni az egy tranzakcióra jutó költségek.
Az MNB lapunknál megjelentetett kétrészes tanulmányában részletesen bemutatja, hogy az egyes fizetési módok társadalmi költsége hogyan alakul, és hogyan változott tíz év alatt. Ebben arra a következtetésre jutnak, hogy bár össztársadalmi szinten továbbra is a készpénz tekinthető a legolcsóbb fizetési módnak,
a következő években az elektronikus forgalom bővülésével a kártyahasználat, valamint az átutalás egy tranzakcióra jutó költségei várhatóan tovább csökkennek majd.
Ahogy arról korábbi véleménycikkünkben is érveltünk, szerintünk most a legfontosabb érv a készpénz ellen (a fejlettségi szint ezen fokán) nem az, hogy önmagában drága, hanem az hogy
a készpénzes tranzakciók szinte láthatatlanok a hatóságok számára, készpénzzel lehet a legkönnyebben adót eltitkolni vagy illegális bevételekre szert tenni, a készpénz a fekete- és szürkegazdaság melegágya.
Az elektronikus fizetések gazdaságfehérítő hatása közismert, ám mértékét nehéz megbecsülni, például azért, mert a fizetési szokások nem egyik pillanatról a másikra változnak, hanem trendszerűen, évtizedek alatt kúsznak be az életünkbe. Ám az egyik hasonló digitalizációs lépés, az online kasszák bevezetése, amely egyszerre rengeteg szereplő azonnali bekötését jelentette, látványos eredményeket hozott. Csak az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, az összevont szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban 30-40 százalékkal növekedett.
Tranzakciós illeték az ingyenes készpénzfelvételre
Könnyen lehet, hogy a készpénzhasználat alkotmányba foglalásával együtt - egyfajta csomagban - az ingyenes készpénzfelvétel határát is felemeli a kormány, hiszen voltak már erre utaló jelek.
Tavaly ősszel számoltunk be róla, hogy havi 250 ezer forintra nőhet az ingyenes készpénzfelvétel plafonja a jelenlegi 150 ezerről, ha az Országgyűlés is megszavazza. Ezt Tordai Bence ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, miután a Fogyasztóvédelmi Albizottságon átjutott a javaslat.
Ha megszavazzák a változást, az valószínűleg több milliárd forintjába kerül majd a bankrendszernek, hiszen tranzakciós illeték is van a készpénzfelvételen, amit a keret erejéig nem tudnak továbbhárítani.
Arról nincs statisztikánk, hogy a készpénzfelvételekből mennyi tranzakció kerül az ingyenes készpénzfelvétel kategóriájába (amelyért a bankok nem számíthatnak fel díjat), de az biztos, hogy
TÖBB MILLIÁRDOS TEHER EZ A BANKSZEKTORNAK, AMI az ingyenes határ megemelésével TOVÁBB EMELKEDHET.
Emellett könnyen lehet, hogy az ingyenes készpénzfelvételi határ megemlése visszaveti a gazdaságfehérítés szempontjából fontos fejlődést, amelyet az elektronikus pénzforgalom hoz el a magyar gazdaságban.
Ha a készpénzfelvétel alkotmányos jogunk lesz, annak szerintünk kevés hatása lesz arra, hogyan fizetünk a boltokban: nagy valószínűséggel vígan folytatódik az elektronikus fizetések térnyerése, mivel ez egy kényelmes alternatívája az évszázados múltú készpénznek. Csendben jegyezzük meg, hogy egyre több jegybank kacérkodik a digitális készpénz bevezetésével, így az EKB is, ami a készpénzhez hasonló tulajdonságokat tud biztosítani digitális formában.
Magyarországon nem jellemző, hogy tömeges problémát okozna, hogy valahol csak és kizárólag kártyával lehet fizetni. Bár léteznek cahless egységek (pl. csak bankkártyás büfék, önkiszolgáló pénztárak), ezek készpénzes alternatívái is elérhetőek.
Az egész történet leginkább arról szól, hogy a szabályozók megnyugtatják a lakosság azon részét, akik valamilyen oknál fogva irtóznak az elektronikus fizetéstől, hogy a készpénz is még hosszú ideig jelen marad a pénzforgalomban.
Ha viszont az ingyenes készpénzfelvétel határát is megemelik, annak már lehet érezhető hatása az elektronikus fizetések terjedésére, és ez a készpénz felé terelheti a fizetéseket.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
