Portfolio: Az első hetek PMÁP-kamatfizetései után mit látnak az Erste Banknál: mennek vagy maradnak a lakossági állampapír-befektetők?
Harmati László: A valamilyen pénzügyi eszközbe való újrabefektetési arány egyelőre magasabb az általunk vártnál, bár elég nagy tömegű kamat, lejáró tőke és visszaváltott megtakarítás keresi még a lehetőségeket, a „parkoló pénzek” volumene tükrözi a bizonytalanságot. A lakáspiaci kínálat korlátos, a megugró árak is riasztják a keresletet. A banki és biztosítói adóracionalizáló állampapír-kereslet még lefelé moderálja az állampapírhozamokat, a lakossági állampapírok hozama sem kiugró, a vártnál magasabb inflációs adatok és a forint év eleji gyengélkedése meg inkább feljebb horgonyozzák a hozam elvárásokat. Akik újrabefektetnek, jellemzően középtávra ajánlott befektetési termékeket választanak, nem úgy tűnik tehát, hogy az elköltésre készülnének. Az is látható, hogy
a lakossági megtakarítások egyre nagyobb része a devizás lehetőségeket is keresi.
A Portfolio több mint 10 ezres felmérése is azt mutatja, sokan gondolkoznak devizás befektetésben. Van ezzel dolga a magyar bankrendszernek?
Mindenképpen van. Az eurizáció a korábban elmondottak miatt erősödik a reálszférában és - ahogy a felmérés is mutatja – a lakosság megtakarításaiban és tranzakciós szokásaiban is. Az FX- konverziós és tranzakciós ajánlatok megújítására készülünk mi is az Erstében, ezért idéntől növeltük a középárfolyamos devizaváltás összeghatárát, ezekre az összegekre a konverziós illetéket sem terheljük ügyfeleinknek és továbbra is online válthatnak kártyát különböző devizás számlák között. De ez nem elég, ha megnézzük a fintechek devizaajánlatait – instant cross border utalások, automatikus számla-választás különböző devizákban történő kártyás fizetéseknél -, van még teendőnk, igyekszünk idén és jövőre ezekkel is megérkezni. Megtakarítási oldalon pedig szintén komoly lehetőséget látunk és nemcsak devizás alapokat tekintve, hanem az ETF-kínálat, a rendszeres devizás befektetések, valamint a hagyományosabb, nem befektetési alapú rendszeres célhoz kötött megtakarítási formák euróalapúvá tételében.
Ingyenes értékpapírszámla-vezetést és számlanyitásonként 40 ezer forint jóváírást jelentett be év elején az Erste az új befektetőknek március végéig. Szándékosan igazították a PMÁP-kamatfordulókhoz az akciót?
Nem, ezen már régóta dolgoztunk, mögötte pedig az a megfontolás áll, hogy a 25-65 év közötti korosztály bankszámla-penetrációja 90% feletti Magyarországon, ehhez képest a bankoló lakosság kevesebb mint 15%-ának van értékpapírszámlája. Nálunk az Erstében ez már 26% feletti, de még ez is kevés, figyelembe véve azt, hogy a befektetések demokratizálásán dolgozunk, a hagyományos vagyonkezelési szolgáltatások mellett a kisösszegű rendszeres befektetők számának növelésén, a nekik adott tanácsadás digitalizációján keresztül. A fintecheknél bevált ügyfélszerzési stratégiát dolgoztunk ki, ennek lényege, hogy
egy jól definiált, önmagában is értékes szolgáltatással lépünk be az ügyfél bankszolgáltatási tárcájába, és onnan bővítjük tovább a kapcsolatot.
A George alkalmazással úgy is ügyfél lehet valaki a magyar Erstében, ha csak befektetése, hitelkártyája vagy éppen digitalizált lakást-takarékpénztári, önkéntes nyugdíjpénztári számlája van nálunk, nincs szükség ezekhez bankszámlára.
Nominális rekordot döntött tavaly a lakossági hitelezés: 1351 milliárd forintnyi lakáshitelt és 819 milliárd forintnyi személyi kölcsönt helyeztek ki a bankok. Határ a csillagos ég?
Kétségkívül jelentőset ugrott 2023-hoz képest a lakossági hitelkereslet, a rekordokkal együtt viszont továbbra is elmondható, hogy a környező országokkal vetjük össze, a magyar lakosság alulhitelezettnek számít. A lakossági hitel/GDP számokban hátul kullogunk, a 15% körüli hazai érték nemcsak Szlovákia 43%-ához képest, de Horvátország és Csehország 30% feletti mutatóihoz képest is elmarad. A sekély lakossági hitelpiacok csapdájából való kikerülésnek három komponense van: az egyik nyilván a stabilan alacsony kamatkörnyezet, a háztartások eladósodási hajlandósága, a harmadik pedig a fejlett hitelezési infrastruktúra. Míg Magyarországon tíz emberből csak négy vesz fel hitelt lakásvásárláshoz, Szlovákiában hét. Az átlagos hitelfutamidő ott csaknem 10 évvel hosszabb, mint nálunk, a hitelösszegek így 30-40%-kal magasabbak lehetnek. 2024-ben a teljes szlovák lakáshitel folyósítás 5,5 millárd euró volt. Ez csaknem kétszer több, mint a magyar 1351 milliárd forint új hitel, látványos támogatási rendszerek nélkül úgy, hogy kb feleannyi háztartás van ott. A potenciál tehát jól látható. És az is, hogy nem pusztán a stabilabb makrokörnyezet, az euro-zóna az oka a különbségnek, hanem az, hogy a hitelezési infrastruktúra is fejlettebb, de erről már sokat beszéltem korábban is, a Bankszövetség pedig rég elkészítette az erre vonatkozó javaslatokat. A felzárkózásban a bankoknak is van szerepe, de a hitelezési szándékot jól mutatják a sokszor állampapírhozam közeli vagy alatti hitelajánlatok, digitalizációban pedig mindenki elkötelezett. Ehhez jó lenne ha a központi adatbázisból történő jövedelemvizsgálat nálunk is 60-70%-os lenne, ez például azt jelentené, hogy
nem kellene megkülönböztetnünk a saját és másik banki ügyfelet kockázati elbírálás folyamatában, nőne a torta és a hozzáférés is.
Mekkora lakásáremelkedésre számít idén?
Az ingatlanárak várható alakulásának a megítélése nem egységes a piacon, én inkább
azok közé tartozom, akik átlagosan 10-12%-os áremelkedésre számítanak.
Ez nyilván részpiacokon ez nagyobb is lehet, befektetői kereslet visszatérése miatt. A még mindig strukturálisan szűkös lakáskínálat, az inflációs bizonytalanságok is tolják az árakat. Viszont a megfizethetőségi korlátok komoly fékezők. Tartós hozamcsökkenés és az imént leírt hitelpiaci mélyülés és a kínálatbővülés oldhatja ezt az árfeszültséget.
Az MNB nem olyan régi adatai szerint darabszám alapján a lakáshitelek 56%-át veszi fel a legtöbbet kereső felső 20%, és 80%-át a felső 40%. A befektetések mellett szükség van a lakáshitelek „demokratizálására” is?
Igen, és szerintem ebben elsősorban a felújításokra érdemes támaszkodni.
A lakásállomány energiahatékonysági felújítása a demográfiailag romló környezetben sok tekintetben fontosabb elem, mint a lakásállomány bővítése. Ezért látok lehetőséget azokban a támogatásokban, melyek otthonfelújításra irányulnak, ugyanakkor üdvözölnénk, ha az összegét kiigazítanák és lenne célzott és kiterjedt program a társasházakra is. .
Lehetővé tette a kormány, hogy idén adómentesen törjük fel lakáscélra az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításunkat. A kormány 300 milliárdos kiáramlással számol, reálisnak tartja ezt? Hogy érintheti az intézkedés a lakáshitelpiacot?
A kisebb, korábban munkáltatók által feltöltött, majd inaktívvá váló számlák nagy része megmozdulhat,
a rendszeres megtakarítók túlnyomó része azonban nem hiszem, hogy lépni fog. Aki igen, azoknak is egy része inkább hitelt törleszt belőle vissza.
A lakossági lakásberuházási hajlam erősítésének szándékát értem és nehéz vele nem egyetérteni, de nem biztos, hogy az egyébként is sok sebből vérző hosszú lejáratú lakossági öngondoskodási termékek rovására kell ezt megtenni. A nyugdíjtakarékosság fontosságát a jelenlegi adójóváírási rendszer is elismeri, ami szerintem az egyik legjobban kitalált támogatási rendszer.
A babaváró hitelre emlékeztető, de teljesen új hitelterméknek számító munkáshiteltől 500 milliárdos volument vár a kormány. Önök az elsők között léptek a piacra a termékkel, mik az első tapasztalatai és a várakozásai?
Az első pár hét adataiból azt látjuk, hogy minden ötödik munkáshitelt az Erste folyósította,
ha ez a lendület marad, akkor az általunk prognosztizált, 400 milliárd forintos teljes piacméret tartható lesz.
Hogy halad az Erste az ökoszisztémaépítés területén?
Egész jól haladunk. Az ügyfelek fogyasztási szokásait személyre szabottan követő cash-back programunk, a Moneyback versenytársakat megelőzve valósult meg, most már közel félmillió ügyfél tagja, és már több mint félmilliárd forintot térítettünk vissza az ügyfeleknek, nem holmi partikuláris történetről beszélünk tehát, ebben partnerünk a Dateo volt. A járatkésési biztosítás nyári sikere, amit a Companjon nevű insurtech partnerrel alósítottunk meg, azt mutatja, hogy a digitálisan igénybe vehető, eseményhez jól köthető, és automatizált kárintézést adó termékekre hatalmas igény van. A George tippeket, vagyis saját tranzakciós és viselkedési szokásainkhoz illesztett digitális javaslatokat és ötleteket a Personetics fejlesztette. Idén tervezzük egy energiahatékonysági felújítási szolgáltatás bevezetését is. Szeretnénk jól láthatóvá tenni az ügyfeleiknek, milyen munkálatokkal és finanszírozási lehetőségekkel tudják javítani ingatlanjaik energiahatékonyságát.
Fotók: Kasier Ákos / Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
