Közép- és Kelet-Európa gazdaságba 2024-ben mérsékelt, 1,9%-os növekedést mutatott, 2025-ben ez az ütem 2,6%-ra emelkedhet. Albánia és Szerbia teljesített tavaly a legjobban. A régiós munkanélküliségi ráta 2024-ben stabil maradt, ami a munkaerőpiac ellenállóképességét mutatja; az inflációs környezet mérséklődött, idén pedig a tavalyihoz hasonló prognosztizálható az Economist Intelligence Unit szerint – mondta Csoma Attila, a Deloitte menedzsere a tanácsadócég csütörtöki sajtóeseményén.
A bankok konszolidált mérlegfőösszege a GDP arányában csökkent a tavalyi első félévben, a visszaesés hátterében továbbra is a magas kamatkörnyezet és a szigorúbb hitelezési feltételek állnak, amelyek visszafogták a hitelezés dinamikáját. A lakossági hitelezés jobban, a vállalati gyengébben teljesített szerte a régióban, de mindkettő kilátásait javítja, hogy az infláció mérséklődésével a jegybankok monetáris lazításba kezdtek az utóbbi időszakban.
A bankpiaci penenetráció Észtországban és Csehországban a legmagasabb, hazánk ebből a szempontból a középmezőnyben foglal helyet. A szektor tőkehelyzetére továbbra sem lehet panasz, ez stabilitást ad az ágazatnak.
Ami a jövedelmezőséget illeti, 2024 első felében tovább emelkedett a bankok tőkearányos profitja. A magas nettó kamatmarzs a profitabilitás motorja, amit az alacsony kockázati költségek és a hatékony költséggazdálkodás is támogat. Az egész régióban éppen a magyar bankrendszernek volt a legmagasabb volt a tőkearányos megtérülése.
A makrogazdasági kihívások ellenére a nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) stabil maradt, 2024 júniusára a régióban átlagosan 2,4%-ot tett ki, ami minimálisnak számít (a hosszú távú 4-5%-os átlag alatt van), 2023-hoz képest még 0,1 százalékpontos csökkenést is jelent. Nem realizálódott az a korábbi várakozás, amely szerint jelentős NPL-állományok épülnek fel.
A bankok tőzsdei értékeltsége a könyv szerinti értékhez képest még mindig csak 1 körül van, és elmarad a Covid előtti valamivel magasabb szinttől, bár a 2022. szeptemberi 0,7 körüli szintről már el tudod rugaszkodni. A meghatározó bankcsoportok piaci kapitalizációja ezzel együtt visszatért a háborút és az inflációs időszakot megelőző szintre. A lengyel szereplőket és a magyar OTP-t árazás alapján szereti a piac: ezek 1,2-1,5 közötti P/BV mellett árazzák, viszont orosz kitettsége miatt az osztrák Raiffeisen, más okból a francia Societe Generale a sereghajtók között van.
A régiós bankszektor nagy mértékben konszolidálódott 2017 és 2023 között: a szereplők száma 21%-kal, 237 bankról 187 bankra csökkent, Magyarországon 33-ról 19-re olvadt. A Deloitte szakértői továbbra is úgy vélik, hatékonyan működtetni egy bankot 5% feletti piaci részesedés felett lehet, a fő mozgatórugót ez jelentette az elmúlt évek konszolidációs folyamatában – ismertette Márton Albert, a Deloitte partnere.
Elsősorban egy makrogazdasági sokk, és egy ez által generált eredményességi és tőkesokk esetén állhat elő tranzakciós kényszer a piacon – fejtette ki Csomor Csaba igazgató. További konszolidáció elsősorban azokon a piacokon várható, ahol fragmentált a piac, és bizonyos nemzetközi szinten vezető bankcsoportok nem rendelkeznek stratégiai jelentőségű részesedéssel. Az alábbi ábrán elsősorban a pirossal, másodsorban a sárgával jelölt bank-ország kombinációk ide. A magyar OTP már végigment ezen a folyamaton: nagyon szépen racionalizálta a piacait.
Kifulladóban az M&A-lendület: a tranzakciók száma csökkent az elmúlt években a régióban, a legtöbb egyébként 2019 óta Magyarországon, Csehországban és Szerbiában történt.
Az elmúlt 5 évben az OTP, az Erste és a Raiffeisen volt a legaktívabb a felvásárlói oldalon, míg az eladóknál a kényszerű exitje miatt a Sberbank, valamint a SocieteGeneral és a Dankse Bank említhető.
Az M&A-tranzakciók esetében 1,1 a jellemző árazási szorzó a könyv szerinti értékhez képest, ez nem jelent érdemi elmozdulást a háború előtti időszakhoz képest, viszont a 2007 előtti, akár bőven 3 feletti árazások az akkori növekedési álmok szertefoszlása miatt ma már nem jellemzők.
2024-ben a magyar bankpiacon lassult a tranzakciós aktivitás, de ettől még érdekes az alábbi táblázat.
A jelentés a fintech piaccal is foglalkozik, és megállapítja: a flobális fintech piac nehézségekkel küzd, ennek elsődleges oka az, hogy szűkösek a befektetési források a restriktív monetáris környezet, valamint a befektetői érdeklődésnek az AI-szektor felé történő elmozdulása miatt.
A forrásszűke ellenére vannak kiemelkedő sikeres fintech tranzakciók a régióban, első helyen a romániai FintechOS, a lengyelországi Vodeno és a litvániai Finbee Verslui példáját említi a Deloitte.
Magyarországon a Simplepay megőrizte vezető pozícióját a hazai fintech szektorban. Az első öt szereplő között a SEON növekedése kiemelkedő: 2022-ben megduplázta árbevételét, majd 2023-ban 44%-kal bővült.
Címlapkép forrása: Schöning/ullstein bild via Getty Images
