Az ítélet szerint, ha egy bank nem nyújt megfelelő tájékoztatást a hitelfelvevőknek, az ügyfelek visszakövetelhetik az összes befizetett kamatot és nem kamatjellegű költséget.
Bár a nemzeti bíróságoknak egyedileg kell elbírálniuk az ügyeket, az Európai Bíróság ezt a szankciót arányosnak tekinti, még akkor is, ha a jogsértés súlyossága és annak a fogyasztóra gyakorolt következményei esetenként eltérhetnek.
A most tárgyalt luxemburgi ügyben a bank nemcsak a hitel névértékére számított fel kamatot, hanem a hitelnyújtási jutalékra is, miközben elhomályosította a hitel teljes költségére vonatkozó kötelező tájékoztatást. Emellett a szerződés nem tartalmazott világos szabályokat a banki díjak emelésének okairól és eljárásáról sem.
A bankok azt állítják, hogy a jogszabályok túlzottan kedveznek az ügyfeleknek, akik eddig mintegy 11 000 keresetet nyújtottak be arra hivatkozva, hogy el kellene engedni hitelköltségeiket az úgynevezett ingyenes hitel szankció alapján.
A lengyel bankszektor korábban is erős ütést kapott az Európai Bíróságtól: egy 2019-es döntés nyomán megváltozott a svájci frank alapú lakáshiteleket érintő lengyel bírósági gyakorlat, és közel félmillió lengyel jelzáloghiteles pert indított bankja ellen. A lengyel jegybank adatai szerint ez körülbelül 85 milliárd zloty (21 milliárd dollár) jogi kockázati céltartalékképzést követelt meg a bankok részéről.
Bár a mostani hitelügyek kisebb pénzügyi kockázatot jelentenek, rávilágítanak a lengyel bankok pereskedésekkel szembeni sebezhetőségére. Eközben a változó kamatozású lakáshitelek Wibor-referenciaértéke körüli viták miatt újabb uniós döntés várható még idén.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
