Amint arról a Portfolio is beszámolt, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Turizmus Évadnyitó Gálán bejelentette a turisztikai bank létrehozását. A miniszter elmondása szerint a kormány célja, hogy többen és többet utazzanak, miközben a turisztikai vállalkozások és szolgáltatások minősége tovább javul.
De miért kellhet ehhez egy turisztikai bank?
A Portfolio megkeresésére az NGM azt közölte, hogy a koncepció részletei még kidolgozás alatt vannak, ezért a minisztériumi elképzelésről egyelőre kevés konkrétumot tudunk. Nagy Márton szerint a gazdaságot be kell indítani, de a turizmust már nem, hiszen 2024-ben „valóságos csúcsteljesítményt” produkált a szektor, ezáltal a gazdaság egyik motorjává vált. Tavaly 18 millió vendég 44 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken, míg a kormány célkitűzése az, hogy 2030-ban már 20 milliós létszámú közönségről beszélhessünk.
Az idén létrejövő turisztikai bank célja, hogy elősegítse az idegenforgalom további fejlődését.
A miniszter elmondta, hogy ősztől érkeznek az első turisztikai hitelprogramok, melyekre a Tourinform irodák hálózatán keresztül lesz lehetőség benyújtani az igényeket.
A Portfolio gyorselemzése alapján a nemzetközi gyakorlatban sokféle példával találkozhatunk a turisztikai fejlesztések finanszírozása terén. A fejlett világban kevésbé jellemző, hogy önálló bankok jöjjenek létre a turisztikai vállalkozások igényeire specializálódva. Elterjedtebb módszer, hogy a piacon jelenlévő – akár állami háttérrel is rendelkező – bankok turisztikai üzletágat is működtessenek, melynek keretein belül egyedi kondíciókkal tudnak finanszírozást biztosítani az iparág szereplőinek.
Franciaországban egy nagysikerű programnak (France Tourism Investment Fund) köszönhetően 150 ezer eurótól 7 millió euróig terjedő mértékű tőkéhez juthatnak a turisztikai vállalkozások, de a hosszú távú befektetésért cserébe vállalniuk kell bizonyos ESG-kritériumok betartását.
Eltérő elven működik, de hasonló célt szolgál Indiában a Tourism Finance Corporation India (TFCI), amely országszerte részt vesz különféle turizmushoz kapcsolódó fejlesztések hitelből történő finanszírozásában, különös tekintettel a 4 és 5 csillagos szállodaépítésekre.
A fejlődő világban ugyanezt a szerepet sok esetben az adott térség fejlesztési bankjai (pl. Asian Development Bank, Caribbean Development Bank) töltik be, kifejezetten a turizmusra fókuszáló hitelek és támogatások folyósításával. Az ilyen jellegű szerepvállalás fő célja jellemzően az infrastruktúrafejlesztés és az exportbevételek növelése, összhangban a helyi kormányok célkitűzéseivel.
Hogyan nézne ki a turisztikai bank modellje?
A kis számú nemzetközi példa azt mutatja, nincs egyetlen üdvözítő megoldás egy turisztikai bank és a turisztikai finanszírozási programok modelljének kialakítására:
- már maga a finanszírozó intézmény is többféle formában (állami ügynökségként, szupranacionális szervezetként, lokális koordináló szervezetként, hitelintézetként stb.) működhet. Nagy Márton szavai alapján úgy tűnik, hogy egy állami tulajdonban lévő hitelintézet felállítását tervezi a kormány. A hitelintézeti törvény (Hpt.) alapján egy bank alapításához 4 milliárd forint indulótőkére van szükség, a tényleges és érdemi működés persze ennek a sokszorosára rúgó finanszírozás bevonását igényli,
- a hitelprogramok lehetséges finanszírozási módja még sokszínűbb: hogy milyen szerepet fog betölteni a turisztikai bank, az nagyban függ attól, hogy milyen forrásokat mozgósítana a gazdaságban.
A legtipikusabb módjai ez utóbbinak ma Magyarországon az alábbiak lehetnek:
- turisztikai célú visszatérítendő uniós források terítése, ahogyan az MFB például a napokban ráncfelvarráson áteső GINOP hitelprogramok esetében teszi a kkv-k támogatása céljából, kamatmentes hitelt nyújtva nekik a legkülönfélébb beruházásokra. A Nemzeti Turizmus Stratégia 2030 című tervezetében a kormány még úgy számolt, hogy összesen 750 milliárd forintnyi operatív programot ír ki a turizmusfejlesztésre, a későbbi befagyasztások azonban ezt felülírták. Jelenleg részletesebb bontásban csak a TOP Plusz esetében szerepelnek turisztikai EU-források, itt a teljes keret 5,2 százalékából helyi és térségi turizmusfejlesztést támogatnak, ezzel számolva mintegy 102,5 milliárd forintról van szó. Valamint az aktív turizmusra további 3,4 százaléknyi rész, vagyis mintegy 169 milliárd érhető el,
- állami kamattámogatású programok, amilyen a kkv-k széles köre számára immár több mint két évtizede a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi Kártya Program: ehhez saját forrás bevonására is szükség van, az állam a kamattámogatást nyújtja az uniós de minimis és egyéb, jellemzően veszélyhelyzethez kapcsolódó keretszabályok szerint. Jelenleg elérhető például 1 milliótól akár 250 millió forint erejéig a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ fix 5%-os kamattal a turizmus szereplői számára. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója már jelezte, hogy szívesen együttműködnének az új turisztikai bankkal (lásd alább),
- jegybanki refinanszírozású programok: 2013 és 2022 között volt elérhető a Növekedési Hitelprogram, amely a bankok számára 0%-os, a vállalkozások számára jellemzően legfeljebb 2,5%-os kamattal tett elérhetővé hiteleket, az inflációs veszély miatt a korábbinál szigorúbb monetáris politikai környezetben azonban nem tűnik reálisnak ennek gyors visszavezetése,
- saját forrású finanszírozás: ide sorolható a kötvénykibocsátásból származó forrás is (az MFB, az EXIM és a Diákhitel Központ esetében is látunk ilyet), továbbá a betétgyűjtés, ez utóbbi viszont nem tűnik valószínűnek a turisztikai bank esetében, hiszen nem a turizmus eszközeinek a lekötése, hanem a többlet likviditással való ellátás lehet inkább a célja.
A legvalószínűbbnek egy állami tulajdonú, elsősorban kötvénykibocsátásból finanszírozott bank felállítása tűnik, amely részt vehet bizonyos kedvezményes források (uniós pénzek, kamattámogatott hitelprogramok) terítésében is.
2024. szeptember végén a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat szereplői összesen 356,3 miliárd forintnyi hitelállománnyal rendelkeztek, amely 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az éven túli forinthitelek mennyisége 151,8 milliárd forint volt, az egyéb forinthitelek együttesen 41,6 milliárd forintot tettek ki, míg a devizahitel-állomány 162,8 milliárd forintra rúgott.
A szakma képviselői örömmel üdvözlik az intézkedést
A Portfolio által megszólaltatott szakember szerint a szektor régi vágya teljesül a turisztikai bank létrehozásával. Flesch Tamás, a Continental Group ügyvezető igazgatója elmondta, hogy
a szektor sajátosságai gyakran nem összeegyeztethetők a banki kockázatkezelés elvárásaival, ezért nagy szükség van egy olyan speciális bankra, amely érti az iparág működéséT, és képes kiszolgálni a jelentkező finanszírozási igényeket.
A turizmus és szállodaipar egyik jellegzetessége, hogy a beruházások megtérüléséhez hosszabb időtáv szükséges, miközben az amortizáció miatt a projekt kifutása közben is gyakran többszöri felújítást kell elvégezni. Emiatt a vállalkozásoknak jól jönne, ha akár 20 év futamidejű fejlesztési hiteleket vehetnének igénybe, szemben az elterjedtebb, legfeljebb 10-12 éves hitelezés banki gyakorlatával.
További nehézség a szektorban, hogy a finanszírozott beruházások megvalósításához akár 50% önrészt is elvárnak a bankok, miközben például Ausztriában lényegesen kisebb tőkearány mellett is elérhetők a fejlesztési hitelek.
Ugyancsak kulcsfontosságú a kamatszintek kérdése: egy 10 éves kamatperiódusú hitellel egészen más egy beruházás kockázata ahhoz képest, mintha akár 20 évre fix kamatozással kaphatnának hitelt a vállalkozások. A kiszámíthatóbb kamatkörnyezet létrejöttéhez minden bizonnyal elengedhetetlen az állami szerepvállalás – ez is szempont lehetett a turisztikai bankról szóló döntésnél. Persze a részletek még nem ismerhetők, így az esetlegesen bevezetendő kedvezményes hitelprogramokról is csak találgatni lehet.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában örömteli bejelentésnek nevezte, hogy ilyen formában kap kitüntetett figyelmet a turisztikai szektor. Elmondása szerint támogatható gazdaságstratégiai logika az, ha egy kormány nem egyenlően teríti a támogatásokat a szektorok között, hanem egy megalapozott gazdasági prioritás mentén bizonyos területek többletforráshoz jutnak. Szerinte egy külön bank létrehozása és a specifikus finanszírozás elősegítheti azt, hogy az iparági szereplők képesek legyenek kiaknázni a turizmusban rejlő lehetőségeket.
Milyen addicionális szerepe lenne a kereskedelmi bankokhoz képest?
Kérdés, melyek azok a piaci kudarcok és kockázatok, amelyeket egy állami bank hatékonyabban tud kezelni a bankszektornál. Ilyen megfontolás lehet például
- a turisztika és a hozzá kapcsolódó ingatlanfejlesztések finanszírozásában eddig szerepet játszó bankok „tehermentesítése” olyan kitettségek állami felvállalásával, amelyeket a kereskedelmi bankok kockázatkezelés, tőkegazdálkodás és eszköz- és forrásmenedzsment szempontból nem, vagy nem szívesen vállalnak – ily módon tehát a bankszektor kockázatait is mérsékelheti az új szereplő megjelenése,
- olyan kedvező kamatozású vagy kockázati elbírálású hitelprogramok kialakítására, amelyre az állam költségvetési forrásai és a nemzetközi szabályok egyaránt lehetőséget adnak, a bankok azonban erőforrás, szakértelem, mérethatékonyság híján nem szívesen foglalkoznak velük,
- mivel egy viszonylag magas bétájú (vagyis a makrogazdasági teljesítménynél és a szélesebb piacnál nagyobb kilengéseket mutató) szektorról van szó, szerepe lehet az állami banknak a turizmus ciklikus kilengéseinek a mérséklésében (a béta csökkentésében) is, a kereskedelmi banki logikával ellentétben egy állami bank anticiklikus szerepet is betölthet, a válságosabb időszakban fokozva hitelezési tevékenységét,
- a fentiekkel esetenként ütköző, de bizonyos időszakokban fontos szempont lehet az is, az új bank erősítse a turisztika finanszírozásáért zajló versenyt anélkül, hogy „kannibalizálná” a bankszektort.
