2022 óta hat olyan európai országban - Nagy-Britannia, Svájc, Hollandia, Norvégia, Svédország és Finnország – hoztak a jelzáloghitel-felvétel feltételeit enyhítő intézkedéseket, ahol magas a háztartások eladósodottsága – hívta fel a figyelmet a hitelminősítő.
Hozzátehetjük, eközben az alacsony háztartási eladósodottsággal rendelkező Magyarországon is lazított a jegybank, de csak szelektív jelleggel, a fiatal első lakásvásárlók és az energiahatékony ingatlanok esetében:
A meghozott európai intézkedések között szerepel, hogy Finnország és Norvégia egyaránt 85-ről 90 százalékra emelte a lakáshitelek lakásérték-arányos felső határát, míg Nagy-Britannia enyhítette a lakáshitelekre vonatkozó stresszteszt követelményeket. Nagy-Britanniában konzultáció zajlik a szabályok további enyhítéséről, válaszul a kormány növekedést támogató politikájára.
"Bár a hitelezési szabályok enyhítése egyelőre szerény mértékű, és rövid távon támogatja a lakásárakat,
idővel növelheti a nemfizetések és az azt követő jelzáloghitel-veszteségek kockázatát
- állapította meg a jelentés. Ez negatívan hat a jelzáloghitelezők, a jelzáloggal fedezett kötvények és egyes lakáscélú jelzálogfedezetű értékpapírok hitelképességére – tették hozzá.
A jelzáloghitelekre vonatkozó szabályok enyhítésére a Moody's szerint a 2007-2009-es globális pénzügyi válságot követő több mint egy évtizedes szigorítás után kerül sor, miközben a bankok hitelezés veszteségei alacsonyan maradtak. A Moody's szerint a hitelezési szabályok lazításából eredő megnövekedett kockázatokat eddig nagyrészt mérsékelték a jobb minőségű banki hitelezési sztenderdek a bankok megnövekedett veszteségelnyelő tőkepufferei.
A hitelezési szabályok enyhítése ugyanakkor nem feltétlenül vezet a jelzáloghitelezés növekedéséhez, mivel
a bankok maguk határozzák meg a kockázatvállalási kritériumaikat és kockázatvállalási hajlandóságukat
- tette hozzá a Moody's.
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
