December elején a Goldman Sachs jelentette be elsőként kilépését az NZBA-ból, amit hamarosan követett a Wells Fargo, a Citi, a Bank of America és már a Morgan Stanley is. A hat nagy amerikai bank közül így már csak a JPMorgan maradt tagja a szövetségnek, amely a globális klímavédelmi célokhoz igazítaná a bankok finanszírozási gyakorlatát.
A kivonulás hátterében a republikánus politikusok nyomásgyakorlása áll. Több állami főügyész is azzal vádolta a bankokat, hogy
az NZBA-tagság révén megsérthetik a trösztellenes szabályokat, különösen ha az a fosszilis iparág finanszírozásának csökkentéséhez vezet.
A ShareAction érdekvédelmi csoport vezetője, Jeanne Martin úgy véli, a távozók azt üzenik a piacnak, hogy az éghajlatváltozás már kevésbé fontos számukra.
Ez aggasztó, hiszen ők a világ legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-finanszírozói közé tartoznak
- fogalmazott.
Bár a bankok nem emondják ki ezt nyíltan, a szövetségből való kilépések hátterében az ESG-befektetésekkel szembeni, két éve tartó amerikai ellenállás is állhat. A novemberi választások után, Donald Trump várható visszatérésével ez a nyomás csak fokozódhat.
A kilépő bankok hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezettek ügyfeleik alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésének támogatása mellett. Ugyanakkor egy elemzés kimutatta, hogy mindegyikük több bevételt generált a fosszilis iparágból, mint a zöld energiából decemberben.
Az NZBA-nak a kilépések után is 142 tagja maradt 44 országból, 64 milliárd dollárnyi eszközállománnyal. A tagok többsége európai bank, köztük olyan nagybankok, mint az HSBC, a Barclays és a BNP Paribas.
Egyes szakértők szerint az amerikai bankok távozása lehetőséget teremthet az európai pénzintézeteknek, hogy ambiciózusabb klímacélokat tűzzenek ki a szövetségen belül. Mindy Lubber, a Ceres nonprofit szervezet vezetője pedig arra számít, hogy a befektetők továbbra is számon kérik majd a bankokon a klímavédelmi erőfeszítéseket.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
