Ahogy az év egészében, úgy októberben is felemás képet mutatott a hazai hitelpiac: a lakossági hitelezés dübörög, a vállalati viszont vergődik. Az októberi 255 milliárd forintnyi lakossági hitelszerződésből 118 milliárd forint lakáshitel és 81 milliárd forint személyi kölcsön volt, így előbbi 1400, utóbbi 800 milliárd forint feletti kihelyezéssel dönthet új rekordot idén.
A lakáshitelezés több mint kétszer akkora összegű szerződéskötést ért el az év első 10 hónapjában, mint tavaly ilyenkor, a személyi kölcsönöknél pedig csaknem duplázódásról beszélhetünk. A lakossági hitelezés harmadik nagy motorját jelentő babaváró hitelek felvétele viszont csökkent a jogosulti kör szűkülése miatt, amiben 2025 még szigorúbb lesz.
| Háztartási hitelek új kihelyezésének változása az előző év azonos időszakához képest | |||||
| Lakáshitel | Személyi kölcsön | Babaváró hitel | Egyéb | Összesen | |
| 2024 eddig (kumulált) | 141,4% | 56,6% | 5,9% | 26,8% | 74,0% |
| 2024. október | 129,4% | 83,8% | -18,0% | 30,3% | 70,7% |
| Forrás: MNB, Portfolio | |||||
A lakáshitelezés bővülése elsősorban az átlagos hitelösszeg emelkedésének (12-ről 19 millióra) köszönhető, de a darabszám is majdnem másfélszeresére nőtt, a személyi kölcsönöknél viszont a darabszám mutat nagyobb növekedést az átlagos hitelösszegnél (itt utóbbi 2,1-ről 2,9 millióra emelkedett).
Ahogy a napokban írtunk róla, az átlagos lakáshitelkamatok befagytak az idei évben 6-7% közötti szinte, ennek ellenére következett be nagy boom a piacon, ami elsősorban a lakáspiac élénkülésének, és azon belül a hitelből használt lakást vásárlók újbóli erőteljes megjelenésének köszönhető.
Ezzel és a nagyon alacsony újlakáskínálattal magyarázható, hogy az új lakások aránya a lakáshitelezésben még mindig csak 17%, a lakásfelújítások pedig mindössze pár százalékot képviselnek. Az akadozva haladó energiakorszerűsítési otthonfelújítási program és a januárban induló vidéki otthonfelújítási program valószínűleg kevés lesz az építőipar beindításához, mint ahogy várhatóan az 5%-on maximált lakáshitelkamatok is csak egy szűk kört fognak kedvezményezni.
Jövőre elsősorban az alábbiak pörgethetik tovább a lakás(hitel)piacot:
- a mintegy 3000 milliárd forintnyi lakossági állampapír tőke- és kamatfizetés,
- az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhaszálhatósága, amitől a kormány mintegy 300 milliárd forintot vár,
- olyan kisebb hatású állami intézkedések, mint a vidéki otthonfelújítási program vagy a szűk kört érintő 5%-os lakáshitelkamatok megjelenése, utóbbitól néhány tízmilliárdos kihelyezést vár a Magyar Bankszövetség alelnöke.
Ugyanakkor nemcsak a jövő évi kilátások, hanem az idén év végiek is kedvezőek a lakáshitelezésben, igaz, tömeges piaci kamatcsökkenésre egyelőre nincs kilátás.
Kamatperiódus szempontjából továbbra is a 10 éves fixálás dominál, a változó kamatozású hitelek idei felfutása csak statisztikai jelenség, és a CSOK Plusz megjelenését tükrözi, amelynek új kihelyezése várhatóan 300 milliárd forint lesz idén az 1400 milliárd forint körüli lakáshitelpiacból.
Mint említettük, a személyi kölcsönök piaca is szépen pörög, ugyanakkor itt a kamatok csökkenése nem volt igazán látványos. Az átlagos hiteldíj a személyi kölcsöknél még mindig 17,0%, ami 2,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Összességében a háztartások hitelállománya a legújabb adatok szerint 8,4%-kal, ezen belül a lakáshiteleké 11,5%-kal bővült egy év alatt. Összeg alapján minden második lakossági hitel lakáshitel, és minden ötödik babaváró.
Tovább emelkedik a háztartások betétállománya is, itt egy év alatt 12,8%-os volt a bővülés, ami kifejezetten erős megtakarítási képességre utal a korábbi, magas inflációval terhelt időszakhoz képest. A hó végi betétek 83%-a azonban továbbra sincs lekötve.
Az októberi bővülést segíthette a területalapú agrártámogatások folyósítása (amelyek részben háztartási, és nem céges számlára kerülnek), ennek is köszönhetően nettó 138 milliárd forinttal bővült a háztartási betétállomány tranzakciós alapon.
A betéti kamatoknál továbbra sincs nagy látnivaló: mindössze 1,3%-os állományi átlagkamatot fizettek a bankok a lekötött lakossági forintbetétekre októberben, hiszen nincs szükségük a többletlikviditásra.
A vállalatok esetében sokkal rosszabbul néz ki a hitelpiac, mint a lakosságnál, igaz, októberben bővült a hitelállomány a több mint 100 milliárd forintos nettó céges hitelfelvételnek köszönhetően, így a szeptemberi 3,5% után most 6,8%-os éves állománynövekedést mutatott az októberi adat.
A vállalatok esetében az alacsonyabb kamatozású euróhitelek és a támogatott hitelek tartják életben a hitelpiacot, emellett növekedett az éven belüli lejáratú hitelek súlya is. Egy év alatt a devizahitelek aránya 44%-ról 50%-ra, az éven belüli hiteleké 22%-ról 26%-ra kúszott fel mára a teljes vállalati hitelállományon belül.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
