A magyarok többsége hitelellenes
A független pénzügyi közvetítők részaránya a jelzáloghitelek értékesítésében 55%, a babaváró hitelnél 26%, a személyi kölcsönnél 8% a tavalyi adatok alapján, idén pedig már több mint 800 milliárd forintnyi hitelszerződést fognak közvetíteni – derült ki Sándorfi Balázs, a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetségének (FPKOSZ) elnöke előadásából a kedd délutáni szakmai konferencián.
A hitelközvetítők munkája az ügyfelek és a bankok számára egyaránt időmegtakarítást és anyagi előnyt biztosít. A bankoktól komplett munkafolyamatokat vállalnak át, és kisebb költségtételt jelentenek számukra, mint a marketing segítségével való ügyfélszerzés. A bankszektor tavalyi teljes működési költségének mindössze a 0,89%-ára rúgott a hitelközvetítők bevétele.
A lakosság jelzáloghitel-tartozása ugyan nőtt az elmúlt években, az ingatlanárak alapján számított reálértéken azonban alig több mint harmada a jelzáloghitelállomány a 2011-ben látott csúcsnak. Még a régió átlagos penetrációjához való felzárkózáshoz is több mint 6000 milliárd forinttal kellene emelkednie a lakáshitel-állománynak a jelenlegi 5400 milliárdról.
Az FPKOSZ és a Pénzcentrum közös, 1250 fős lakosság felmérése alapján sorrendben az alábbiak akadályozzák m a lakossági hitelfelvétel növekedését: 1. túl magas ingatlanárak, 2. bizonytalan gazdasági környezet, 3. saját jövővel kapcsolatos bizonytalanság, 4. hitelfelvételhez szükséges jövedelem hiánya, 5. túl magas kamatok, 6. már meglévő eladósodottság, 7. hitelfelvétel tudatos elkerülése az embereknél, 8. bankok túl szigorú hitelbírálata. Egy másik, 156 fős tanácsadói felmérés alapján pedig a társadalom 30,5%-át jellemzi félreértésen és tévedésen alapuló hitelellenesség, még a lakáshitel iránt érdeklődőknél is 19,4% ez az arány.
A lakosság 59%-a ért egyet azzal az állítással, hogy "hitelszerződés aláírásával mindenki adósrabszolgává válik".
A gazdasági vagy pénzügyi végzettséggel rendelkezők esetében is megdöbbentően magas, 51%, a 30 év alatti felnőtteknél pedig 45% az állítással egyetértők aránya. A teljes sokaság 21%-a soha nem venne fel hitelt, a gazdaság-pénzügyi végzettséggel rendelkezőknél ez 23%, a fiatal generációnál 16%.
Ami a hitelezés hatékonyabbá tételét illeti, a közvetítői felmérésben első helyen a hitelezésben elengedhetetlen adatbázisokhoz történő hozzáférést említették a szakértők, és a szabályozás nagy mértékű áramvonalasítását is sokan célszerűnek tartanák. Ehhez intenzív párbeszédet szorgalmaz a szakma a szabályozókkal.
Máshol többet keresnek és egyszerűbb folyamattal találkoznak a hitelközvetítők
Jutalékmaximum kizárólag a magyar hitelközvetítői piacon létezik a régiónkban (a jelzáloghiteleknél 2%), és bár a piacilag meghatározott jutalékkulcsok máshol is hasonlók (Lengyelországban 2-2,5%, az OVB piacain 1,5-2% között szóródik),
Magyarországon a kicsi átlagos hitelösszeg miatt alacsony a közvetítők átlagos bevétele
– derült ki a nemzetközi panelbeszélgetésből, amelyben Fülöp Krisztián (Credipass, Duna House), Manuel Löbach (OVB Holding) ésTomasz Przyrowski (Credipass Polska) vett részt. A beszélgetésből kiderült az is, hogy más országokban sokkal gyorsabb a jelzáloghitelezés folyamata: miközben Lengyelországban még 3-6 hét az átlag, Szlovákiában általában nem több 2 hétnél, és a bank személyre szabott ajánlata 48 órán belül rendelkezésre áll. A magyar piaci gyakorlat ehhez képest még komoly lemaradást mutat, érdemes tehát tanulni mind a szabályozás, mind a technológia területén más országoktól.
A beszélgetés alapján egyébként a nagy, központi adatbázisokhoz való teljeskörű hozzáférés más országokban sem mindenhol lehetséges, de például Lengyelországban az ügyfelektől hozzájárulásuk alapján számos adatot bekérhetnek a közvetítők, és Németországban egy központi scoring is rövid időn belül rendelkezésre áll, így a hitelközvetítők konkrétumokkal tudnak szolgálni ügyfeleik számára hitelképességükről.
Három kérdés, három válasz az 5%-os kamatozású lakáshitelekről
A Magyar Bankszövetség hétfőn jelentette be a bankok vállalását arra vonatkozóan, kiknek tennék elérhetővé 2025. április 1-jétől a kormány által szorgalmazott maximum 5%-os kamatozású lakáshiteleket. Ezzel kapcsolatban Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és a Magyar Bankszövetség alelnöke három kérdésre válaszolt:
- Miért csak a 35 év alattiakra vonatkozik? Becsei szerint azért, mert nem a lakáshitelezés általános fellendítésére van most szükség (az magától is dübörög), hanem a fiatalok lakáshoz jutását kívánják segíteni.
- Miért csak a zöld ingatlanokra vezetik be? Azért, mert a forrásul szolgáló zöld jelzáloglevelek alacsonyabb forrásköltséget jelentenek a bankoknak, és az MNB-től zöld tőkekedvezményt kapnak, ezeket a kedvezményeket tudják továbbadni ügyfeleiknek.
- Miért csak az 1,2 millió forintos négyzetméterárnál olcsóbb ingatlanokra vonatkozik? A Magyar Bankszövetség itt azt tartotta szem előtt, hogy a megfizethető lakhatást támogassák a bankok, és ne épüljön be a lakásárakba a kamatkedvezmény. A régiós ingatlanárakra tekintve a 3000 eurós négyzetméter ár nem számít túl szigorú korlátnak. A kamatkedvezmény két négyzetméternyi árelőnyt biztosít a lakásvásárlóknak, de arra törekedtek, hogy a maradék 58 négyzetméter is megfizethető legyen (mint ismert már, maximum 60 négyzetméteres energiahatékony lakásokra lesz elérhető a legfeljebb 5%-os kamat).
A Portfolio kérdésére a konferencia szünetében kiegészítette:
a bankszektor szintjén évente több tízmilliárd forintos volument várnak a lakáshitelezésben a terméktől,
amely a futamidő első öt évében fog kedvezményes kamattal futni. Tudomásuk szerint több olyan program jöhet még, amely az 1,2 milliós négyzetméterár alatti lakások építését támogatja.
Becsei András felhívta a figyelmet: már 7-8%-os kamatszintnél növekedésnek indult a lakáshitelpiac, a legutóbbi hónapok adatai alapján pedig évesítve már 1500-1700 milliárdos lakáshitel-kihelyezést látunk piacon, az eddigi naptári éves rekord 2021-ben 1303 milliárd forint volt. Az ügyfelek úgy látják, nem érdemes alacsonyabb kamatra várni, a lakásáremelkedéstől tartva is előrehozzák akár a vásárlást.
A bankszakember az amerikai árazással is összehasonlította a magyar lakáshitelek árazását: míg előbbit jelenleg 2% feletti, utóbbit 0% körüli spread jellemzi. Hasonló volt a helyzet az elmúlt 1-2 évben is, nem mondható tehát, hogy a bankok túlárazása miatt lassult volna a hitelezés Magyarországon. Becsei András közönségkérdésre adott válaszából az is kiderült, hogy
az OTP évente mintegy 20 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket saját maga áll, és a megemelt illetékteherből minden harmadik forintot a bank fizet meg.
Példaként a kedvezményes, deviza középárfolyamon történő váltást, illetve az ingyenes elektronikus átutalásokat említette. Egy másik kérdésre adott válasza alapján Becsei Andrásnak nincs tudomása arról, hogy a közvetítői jutalékokat a 2021-2022-ben zajló Zöld Otthon Programhoz hasonlóan korlátoznák, de feltette a kérdést, a hitelközvetítők milyen áldozatot tudnak vállalni az 5%-os lakáshitelkamat bevezetése érdekében.
Sándorfi Balázs válasza alapján a hitelközvetítőknek nincs árazási szabadságuk, hiszen a bankok által meghatározott jutalék jelenti a bevételüket, másrészt a hitelintézeteknél látott nagy profitnak nyoma sincs a közvetítői szektorban.
Jelentős a verseny a lakossági hiteleknél, a minősített fogyasztóbarát keretrendszert is átalakítja az MNB
Az új szerződéskötések értéke a 2023 eleji mélypontról elmozdulva dinamikusan emelkedik a lakossági hitelpiacon, mind az új ügyfelek száma, mind az átlagos hitelösszeg nő, és a lakáshitelek iránt további keresletélénkülésre számít a jegybank felmérése szerint a bankok többsége (nettó 16 százaléka) – mondta előadásában Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója.
Az ügynöki értékesítés szerepe az új lakáshitel-kibocsátásban jelentősnek mondható: 2023 óta 60 százalék körül alakul.
Árazási szempontból két piac létezik: a piaci kamatozású lakáshitelek átlagos kamatfelára 2024 szeptemberében 0,2 százalékpont, a támogatott hiteleknél 2,3 százalékpont volt. A tavaly októberben bevezetett és idén júniusig létezett THM-plafon átlagosan 1,2 százalékponttal csökkentette a lakáshitelek kamatait, és jelentősen szűkítette a lakáshitelek árazási tartományát, gátolva a kockázatalapú árazást – említette az árszabályozás kritikájaként. Ilyen árkorlátozás mellett a bankok nem feltétlenül tudják érvényesíteni az ügyfelek valós kockázati megítélését az ügyletek árazása során, ez a gyakorlat hosszabb távon nem fenntartható. Az önkéntes vállalás június végi feloldását követően is elmaradt a tömeges árkorrekció a lakáshiteleknél.
A hazai zöld lakáshitel-kihelyezés még gyerekcipőben jár – tért át egy másik témára. Mind a csődkockázat, mind a csőd esetén bekövetkező várható veszteség szempontjából kedvezőbbek ezek a hitelek a bankok számára, erre alapozva vezette be az MNB 2025. január 1-jével 80% helyett a 90%-os hitelfedezeti mutatót (HFM) és 50% helyett a 60%-os jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) mutatót. 2025. április 1-jétől a minősített fogyasztóbarát keretrendszer (MFL) módosítására is sort kerít a jegybank, aminek zöld hitelcél esetén kötelező kamatkedvezmény is része lesz.
A piaci kereslet élénkülése kell a vállalati hitelezés fellendüléséhez
Gazdasági indikátorok és hétköznapi tapasztalatok egész sora bizonyítja, hogy Európa versenyképessége hanyatlik más régiókkal, különösen az USA-val és Kínával szemben, és fennáll a veszélye, hogy Európa skanzenné válik.
A magyar növekedés helyreállása elsősorban azért késlekedik, mert a külpiacaink gyengélkednek, nem a fogyasztáson áll vagy bukik a gazdaság növekedése.
Ezért hirdette meg a kormány a gazdasági semlegesség programját, amelynek része a német gazdaságtól való függőségünket csökkentő távol-keleti tőke beengedése, és jövőre számos nagy autóipari beruházás is termőre fordulhat – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, ismertetve a kormány akciótervének bejelentett intézkedéseit.
Sokat számítana az adatokhoz való gyors hozzáférés
A minél gyorsabb és egyszerűbb hitelfelvételhez szükséges az állami adatbázisokhoz való hozzáférés minél szélesebb körű lehetővé tétele is a közvetítők számára – mondta a Lutz Adrienn (OVB) által moderált beszélgetésben Bógyi Attila (OTP, Bankszövetség). A pozitív Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) kötelező előírása, a jövedelmi és a zöld adatokhoz való teljesebb körű hozzáférés hatékonyabb folyamatokat eredményezhetne. Remény van arra, hogy nagy előrelépés lesz a Digitális Állampolgárság Program (DÁP):
ha az applikáción keresztül naprakész jövedelmi adatokat adhat át az ügyfél a hitelintézeteknek, az jelentősen egyszerűsítheti a hitelfolyamatokat.
A már most sem egyszerű termékstruktúra jövőre még bonyolultabbá fog válni, ezért egyre fontosabb a hitelezés hatékonyságának a javítása. Maráczi Bettina (MNB) szerint is potenciált rejt a DÁP a hitelfolyamatok számára, a felügyelet támogat minden ilyen intézkedést, de inkább szabályozási kérdésnek tartja ezt.
Az MNB nem lát jelenleg olyan anomáliát, amely indokolná a hitelközvetítői jutalékszabályozás megváltoztatását, a korábbi jutalékversenyt az ügyfelek érdekében sem szeretnék újraindítani
- derült ki Maráczi Bettina szavaiból.
Megkerülhetetlenek a bankok számára a hitelközvetítők
A bankok és a közvetítők együttműködésének a jövőjéről szóló, Tóthné Dévényi Rózsa (Money Network) által moderált panelbeszélgetésből kiderült: még a nagy fiókszámmal rendelkező bankoknál (MBH, OTP) is jelentős a hitelközvetítői értékesítés aránya, egyes bankok (például a 80% feletti partneri aránnyal rendelkező UniCredit) pedig kifejezetten a piacszerzés egyik eszközeként tekint erre a csatornára. Elhangzott, hogy bár a jelzáloghitelezésben a legerősebb az együttműködés a bankok és a közvetítők között, jelentős potenciálja van ennek más termékek esetében is, hiszen közös érdekük a piac méretének a növelése. Egyetértés látszott a beszélgetés során abban, hogy
az új digitális technológiák nem fogják elvenni a hitelközvetítők munkáját, de a jövő közvetítőinek coaching típusú, pszichológiai képességgel is rendelkezniük kell.
Valójában semmi sem uniformizált
A konferencia záróakkordját jelentő, Fülöp Krisztián (Credipass, Duna House) által moderált beszélgetésből kiderült: sokan talán uniformizált termékeknek tekintik a családtámogatásokat, amelyeket a hitelközvetítők is közvetítenek, ugyanakkor
ahogy a lakáshitelezés folyamata, úgy a családtámogatások közvetítésének a gyakorlata sem egységes a bankoknál,
ez komoly szakértelmet, partner- és piacismeretet igényel a hitelközvetítőktől. A korszerű ügyviteli rendszer, elektronikus CRM-rendszer megléte például már alapvető szükségletnek tekinthető, mint ahogy a kollégák folyamatos igénylése is sok erőforrást igényel. A központi adatbázisokhoz való hozzáférés megkönnyítése mellett szó volt az értékbecslés felgyorsításáról is: a nagy előrelépést jelentő statisztikai alapú értékbecslés értékhatárát és az érintett települések körét is tágítani kellene.
Fotók: Berecz Valter / Portfolio
