A harmadik negyedévben 886 millió, az év eddigi részében 2,5 milliárd eurós nyereséget ért el az Erste, a gyorsjelentésben mérsékelt, de stabil növekedésről adott számot a bankcsoport.
A bevételek terén
- a nettó kamatbevételek növekedése a harmadik negyedévben 2,3%-ra lassult a tavaly látott kétszámjegyű dinamikához képest (ebben a csökkenő kamatkörnyezetnek van nagy szerepe), alakulása egyre inkább az üzleti aktivitás erősödésétől függ. Az év eddigi részében Ausztria kivételével minden elsődleges piacon nőttek a nettó kamatbevételek, a növekvő hitelállomány és az ügyfélbetétek alacsonyabb kamatkiadásai miatt.
- a nettó díj- és jutalékbevételek 10,9%-kal emelkedtek a harmadik negyedévben, és idén szinte minden elsődleges piacon növekedés volt tapasztalható, különösen a vagyonkezelés területén és a pénzforgalmi szolgáltatásoknál.
Összességében a bank 5,9%-kal magasabb működési bevételnél jár idén, mint egy évvel korábban, szintje meghaladta a 8,3 milliárd eurót. A költség/bevétel arány 45,8 százalékra javult az év eddigi részében, és 48% alatt maradhat a tervek szerint.
Ami a költségeket illeti,
- a harmadik negyedévben a működési költségek visszafogottan, 4,9%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, és az év eddigi részében főleg a fizetésemelések húzták felfelé a költségszintet,
- a bankcsoport kockázati költsége alig fele volt az egy évvel korábbinak a harmadik negyedévben (86 millió euró), és idén az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 13 bázispontot tett ki (egy évvel korábban 8 bázsipont volt). A hitelekkel szemben elsősorban Ausztriában volt nettó céltartalékképzés, idén pozitív hozzájárulást jelentettek viszont a már leírt hitelek helyreállásából származó bevételek, elsősorban szintén Ausztriában. A nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) enyhén, 2,4 százalékra emelkedett a bankcsoportnál, fedezettségi mutatójuk (biztosítékok nélkül) viszont 78,7 százalékra csökkent a 85,1 százalékos bázisról.
Az egyéb működési eredmény magában foglal egy 90 millió eurós céltartalékot, amit Ausztriában kellett képezni egy, az EU-s joggal nem biztos, hogy összeegyeztethető „bankközi mentességre” vonatkozóan.
Egy év alatt a bankcsoport hitelállománya 3,5%-kal, betétállománya 1,7%-kal emelkedett, utóbbi leginkább Csehországban és Romániában mutatkozik erősnek idén. A jó tőkehelyzetet tükrözi a gyorsjelentés szerint a 15,6 százalékos CET1 alaptőkeráta (pro forma).
Az egyes piacok közül a magyar operáció a negyedik helyen áll idén a profit abszolút mértéke szempontjából Ausztria, Csehország és Románia után. A magyar tevékenység a tavalyi 211-ről 252 millió euróra javította első három negyedéves eredményét az Ersténél annak ellenére, hogy bankokat terhelő különadókat jelenleg négy fő piacon kell fizetnie az Erstének, és a 194 millió eurós teherből 137 millió euró kapcsolódott Magyarországhoz.
„Az első kilenc hónapban hitelállományunk a visszafogott gazdasági környezet mellett is emelkedett.
Főleg a lakáscélú jelzáloghitelek esetében mutatkoznak végre a fellendülés jelei, nem utolsósorban a csökkenő irányadó kamatok miatt.
Bár kockázati költségünk némileg emelkedett, továbbra is alacsony szinten van, és tőkehelyzetünk nagyon szilárd. Mindez jó alapot ad arra, hogy továbbra is betölthessük beruházás- és növekedés-finanszírozó szerepünket a régiónkban, és tovább bővülhessünk” – mondta Peter Bosek, az Erste Csoport elnök-vezérigazgatója.
"Az év első kilenc hónapját az alaptevékenységünk stabil növekedése jellemezte. Kismértékben növeltük hitelállományunkat, és javítottuk az összes alapvető bevételi komponensünket. Mindez a működési eredményünk közel nyolc százalékos növekedéséhez vezetett. Ennek alapján
több szempontból is tovább javíthatjuk a 2024-es - már eddig is kedvező - kilátásainkat”
– hangsúlyozta Stefan Dörfler, az Erste Csoport pénzügyi vezérigazgató-helyettese.
Ami a kilátásokat illeti, az első kilenc hónap kedvező üzleti teljesítményét követően az Erste Csoport ismét javította 2024-es pénzügyi előrejelzését,
ezúttal több mint 16 százalékos ROTE-t (Return On Tangible Equity) megcélozva, szemben a korábbi „legalább 15 százalékos” várakozással.
A vártnál jobb nettó jövedelmezőséget elsősorban a magasabb nettó kamatbevétel magyarázza, amely az előrejelzések szerint 2023-hoz képest több mint 2 százalékkal nő (korábban éves szinten változatlan mérték volt a várakozás). Ez az ügyfélbetétek és a fix kamatozású ügyfélhitelek átárazása pozitív hatásainak, valamint a (változatlan) mintegy 5 százalékos hitelnövekedésnek és a kötvényportfólióból származó magasabb bevételnek tudható be. Ezek mindegyike bőven ellensúlyozta a központi bankok irányadó kamatcsökkentéseinek negatív hatását.
Címlapkép forrása: © by Christian Wind (wwwchristianwind.com)
