Az amerikai és az európai bankrendszer közötti szakadékot mindenekelőtt fundamentális makrogazdasági eltérések is magyarázzák: az elmúlt tíz évben
az EU lemaradt a gazdasági növekedésben az USA-hoz képest
(2014 és 2023 között 14 százalék vs. 23 százalék volt a reálnövekedés), elsősorban az alacsonyabb termelékenység- és népességnövekedés miatt. A termelékenységi különbségek egyik oka, hogy a technológiai fejlődésben és innovációban is sereghajtóvá vált Európa: a top100 IT és bigtech cég közül mindössze 8 európai, miközben 62 észak-amerikai és 30 ázsiai. Míg az S&P 500 részvényindexben 45% e cégek súlya, az európai Stoxx600-ban mindössze 7%. A világ 100 legnagyobb unikornisából Észak-Amerikában 59 található, Ázsiában 23 pedig működik, Európában viszont csak 14.
Egy évtized alatt
az USA bankhiteleinek az állománya közel háromszor annyival nőtt (67%), mint az eurozóna banki hitelállománya (24%).
Ha hasonló lett volna a hitelnövekedés az eurózónában, mint az USA-ban, akkor 0,2-es GDP-multiplikátorral számolva 6%-kal, vagyis közel 850 milliárd euróval magasabb lenne az eurózóna GDP-vel mért gazdasági teljesítménye.
Az európai bankszektor 2008 utáni pénzügyi válságát alapvetően az USA pénzügyi válsága és néhány „periféria” országban kialakult ingatlanlufi és szuveréneladósodottság okozta, ehhez képest az eurózónában a GDP 3,5%-át, az USA-ban 2,9%-át költötték el állami bankmentő csomagokra. Előbbi 354, utóbbi 295 milliárd eurót tett ki.
A válságra reagálva Európában a kockázatvállalást jelentősen visszafogó szabályozói és felügyeleti környezetet alakítottak ki – hívta fel a figyelmet Csányi Sándor.
A tőkekövetelmények Európában 2,5-szer akkor mértékben nőttek, mint az USA-ban.
Az amerikai bankrendszer kockázatokkal súlyozott eszközértéke (RWA) 34%-kal nőtt, Európáé viszont csak 10%-kal. 2008-ban az eurózóna banki eszközállományának a 6,4%-a volt állampapírban, ma a 15,5%-a. Amerikában ugyanez 0,3%-ról 5,5%-ra emelkedett. A legfájóbb szabályozói különbség a banki versenyképesség szempontjából a tőkekövetelményekben érhető tetten, az alábbi ábra az OTP és egy hozzá hasonló méretű amerikai bank esetében mutatja az olló szétnyílását.
A magas tőkekövetelmény, a kockázatkerülés és az alacsony nettó kamatmarzs alacsony tőkearányos megtérülést (ROE) eredményeztek az eurózónában.
2013 és 2024 átlagában az eurózóna bankrendszere mindössze 5%-os átlagos ROE-t ért el az amerikai bankok 10%-ával szemben.
A CAPM-modell alapján becsült tőkeköltséghez képest az eurózóna bankrendszer mindössze 0,6-szoros megtérülést hozott, Amerikáé 1,1-szerest. Európában az elvárt hozam alatti jövedelmezőség és az alacsony növekedés miatt a bankok piaci értéke stagnált, és nem érte el a könyv szerinti értéket. 2014 és 2023 között az amerikai Dow Jones Bank index 60%-kal emelkedett, az európai STOXX Europe 600 Banks index viszont 11%-kal visszaesett. Még idén szeptember végén is jelentős eltérést okozott ez a könyv szerinti értékhez viszonyított piaci értékben: az eurózóna legnagyobb bankjainak átlagos P/BV-je 0,8, az amerikaiaké viszont 1,3.
Mindeközben az amerikai bankok teret nyernek globálisan és Európában is. A világ 8 legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező bankja közül csak kettő európai, közülük csak egy eurózónabeli, a profit és a piaci kapitalizáció szempontjából még rosszabb a helyzet.
Magán az európai befektetési banki piacon is részesedést veszítettek az európai szereplők:
arányuk 2009 és 2021 között 63%-ról 54%-ra csökkent, az amerikaiaké viszont 33%-ról 41%-ra emelkedett. A vezető fizetési szolgáltatók és kártyatársaságok Európában olyan amerikai szereplők, mint a Visa, a MasterCard, a PayPal, az ApplaPay és a GooglePay.
| A világ legnagyobb bankjai (2023) | ||||
| Bank | Központ | Mérlegfőösszeg (ezer Mrd EUR) | Profit (Mrd EUR) | Piaci kap. (Mrd EUR) |
| ICBC | Kína | 5,7 | 48 | 536 |
| ABC | Kína | 5,1 | 46 | 273 |
| CCB | Kína | 4,9 | 43 | 255 |
| BoC | Kína | 4,1 | 35 | 211 |
| JPM | USA | 3,5 | 32 | 177 |
| BofA | USA | 2,9 | 25 | 168 |
| HSBC | UK | 2,6 | 23 | 164 |
| BNP | Eurózóna | 2,6 | 18 | 143 |
| Forrás: Csányi Sándor előadása, Portfolio | ||||
Ráadásul
az EU döntéshozói a banki szabályozás és tőkekövetelmény enyhítése helyett további szabályozásokban látják a megoldás kulcsát
– hívta fel a figyelmet az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. A beruházások alulfinanszírozásának legfőbb okai között az említett Draghi-jelentés a széttagolt tőkepiacot, a hitelfinanszírozás magas arányát és a bankszektor alacsonyabb jövedelmezőségét, rosszabb költség- és mérethatékonyságát nevezi meg. A versenyképesség javítását a tőkepiaci és a bankunió még több szabályozásától remélik.
A túlszabályozás a bankszektoron kívüli szereplőket juttatja versenyelőnyhöz – vélte Csányi, mondván, a szabályozás hatálya alá nem, vagy csak részlegesen tartozó szereplők versenyelőnyt élveznek. Ide tartoznak a bigtechek, a fintechek (köztük a Revolut, a Wise, a Monzo), a digitális jegybankpénz és maga az állam is, pl. az adómentes államkincstári számlával. Mindemellett főleg Közép-Kelet-Európában a bankrendszert még súlyos adóterhek is sújtják, ahogy az alábbi ábra mutatja.
Az extra terhek ellenére ugyanakkor
a közép- és kelet-európai bankszektorok növekedése és jövedelmezősége kedvezőbb az eurózónáénál.
A magyar bankrendszer hitelnövekedésben közelíti a közép-kelet-európai szintet, de jövedelmezősége még az eurozónánál is alacsonyabb volt, amennyiben az egyszeri tételektől megtisztított tőkearányos megtérülését viszonyítjuk a befektetők által elvárt hozamhoz (ROE/COE).
| Az eurózóna, a CEE-régió és Magyarország bankszektorának teljesítménye | |||
| Eurózóna | CEE | Magyarország | |
| Hitelnövekedés (2014-23) | 24% | 79% | 76% |
| Tőkearányos megtérülés (ROE), 2014-22 átlag | 4,7% | 8,4% | 3,70% |
| Tőkearányos megtérülés (ROE), 2023 | 8,6% | 16,2% | 16,80% |
| ROE/COE, 2014-22 átlag (Mo. egyszeri tételek nélkül) | 0,5 | 1,0 | 0,4 |
| ROE/COE, 2023 (Mo. egyszeri tételek nélkül) | 0,8 | 1,4 | 0,7 |
| Forrás: Csányi Sándor előadása, Portfolio | |||
A magyar bankszektor az extra terhek és alacsony jövedelmezőség mellett is jelentős részt vállalt a magyar gazdaság és az állam finanszírozásában – hívta fel a figyelmet az előadó. Miközben a hitelállománya 76%-kal nőtt, a bankok könyveiben lévő állampapír-állomány 2,3-szorosára emelkedett 2014 és 2023 között, a bankszektor saját tőkéje pedig 2,6-szorosára emelkedett.
| A magyar bankrendszer gazdasági szerepvállalása (mrd Ft) | |||
| 2014 | 2023 | Változás | |
| Hitelállomány | 14 989 | 26 314 | 76% |
| Állampapír-állomány | 4 482 | 10 405 | 132% |
| Saját tőke | 2 856 | 7 472 | 162% |
| Forrás: Csányi Sándor előadása, Portfolio | |||
A magyar bankszektor által termelt profit 2010 óta csupán két évben, 2017-ben és 2023-ban haladta meg a befektetők által elvárt hozamot,
elsősorban a szektor által viselt állami terhek miatt. A szektorterhek nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is: a bankadó 2010-es bevezetésekor a kormány eredeti ígérete három év volt, ehhez képest ma is velünk él az adóteher. Európában példátlan az értékpapír-tranzakciókon kívüli ügyletekre kivetett illeték, a Covid miatt bevezetett hitelmoratóriumot többször meghosszabbították, a 2022-ben bevezetett jelzáloghitel-kamatstop eredetileg fél évre szólt, de ma is tart. A szintén 2022-ben bevezetett extraprofitadó várhatóan jövőre is terhelni fogja a bankokat, miközben sok más szektor (pl. vegyi anyag, termék gyártás, építőipar, élelmiszergyártás, autógyártás, mezőgazdaság, szálláshely és vendéglátás) egyáltalán nem visel ilyen terhet.
Ebben a környezetben az OTP Csoport a nehézségek ellenére is gyorsan növekedett, és folyamatosan kiemelkedő teljesítményt nyújt – mondta Csányi. Az általa bemutatott adatok valóban ezt tükrözik: 2014 és 2023 között a bankcsoport hitelállománya például az akvizíciók és az organikus növekedés együttese révén a háromszorosára nőtt, miközben a Magyarországon működő nagybankok tulajdonosai közül a második helyen álló Erste is csak 70%-os bővülést mutatott fel.
A tőkearányos megtérülés szempontjából a tavalyi év egészen jó volt a bankoknak, itt az OTP Csoport egésze a többiekhez képest magasnak mondható, 27%-os ROE-t mutatott fel, a magyarországi tevékenység viszont a kiválaszott bankok alsó harmadához sorolható, 11%-os megtérülést mutatott.
A jelentős orosz kitettséggel és ottani kockázatokkal rendelkező, ezért óvatos tőkepolitikát folytató Raiffeisen után az OTP Banké volt a második legmagasabb tőkeellátottság is 2023 végén a CET1 tőkemutató szempontjából. Az OTP Csoport lett a legjobb teljesítményt nyújtó európai bank az S&P szerint, és a magyar bank kapta a 4. legjobb értékelést az Európai Bankhatóság (EBA) stressztesztjén.
A globális és benne főleg az európai bankrendszer súlyos kihívásaira világított rá nemrég a McKinsey éves banki jelentése is, itt mutattuk be a tanulmányt:
Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio
