Tudósításunk a Budapest Economic Forumról:
Milyen helyzetben van a magyar kkv-szektor?
Demkó-Szekeres Zsolt (MFB) szerint már látszódik a következő évek dinamikáját megalapozó pozitív fordulat, és akik túllendültek a nehézségeken, jó eséllyel lépnek növekedési pályára. Ginzer Ildikó (MBH Bank) szerint inkább a szektor felső szélére jellemző a pozitívabb hangulat, a kisebbeknél meghatározó még az óvatossági faktor. Az új programoknál szerinte nagy szükség van arra, hogy az egyes szektorokat és cégméreteket eltérő, célzott módon kezeljék. Krisán László (KAVOSZ) szerint a vállalkozók nagyon megküzdöttek az elmúlt 4-5 év nehézségeivel, nem egységes a szektor hangulata. Üdvözölte
a tőkeelem megjelenését a kormányzat vállalkozásstratégiai gondolkodásában.
Szabados Richárd (NGM) úgy vélte, sokat kell dolgozni egy kedvezőbb hangulatú kkv-környezet kialakításáért. Nincs dráma, de sok lehetőségtől elvesznek a vállalkozások, nincsenek tisztában sokszor a meglévő lehetőségeikkel sem. Szabó István Attila (Garantiqa) szerint pedig a válságok sorozata után „örülhetünk, hogy élünk”, sokat tett ezért a gazdaságpolitika, ma már óvatos optimizmussal élhet mindenki.
A meglévő hitel- és garanciaprogramok állása
Az idei év meglepő mértékben jobb a nem teljesítő hitelek és a Garantiqához beérkező lehívások aránya alapján, mint előzetesen gondolták – mondta Szabó István Attila. Az idei évre 3%-os beváltási aránnyal terveztek, de jócskán 2% alatt maradhat, ez alapján jó formában van a szektor -tette hozzá. Új lehetőség a kkv-k számára az InvestEU garanciaprogramban való részvétel, melyhez közvetlenül az Európai Bizottsággal szerződtek, részletesen itt írtunk róla. Áprilisban indult az MFB-nél uniós forrásból a beruházásokat támogató, kamatmentes, 155 milliárd forintos keretösszegű KKV Technológia Plusz Program, Demkó-Szekeres Zsolt elmondása szerint eddig több mint 17 milliárd forintnyi kérelmet fogadtak be több mint 300 kkv-tól, év végén felfutásra számítanak. Krisán László bejelentette: a mai nappal az MFB is csatlakozott a Széchenyi Kártya Programhoz, és emlékeztetett a kormány szerdai bejelentésére:
az eddigi 5% helyett hamarosan 3,5%-os kamattal lesz elérhető beruházási célra a Széchenyi Kártya Program.
Szabados Richárd: készül a Demján Sándor-program
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-államtitkára előadásában hangsúlyozta: olyan programokat akarnak indítani, amelyek segítenek a jövő évi 3-6%-os GDP-növekedés elérésében, növelik a kkv-k részarányát a hozzáadott érték, a beruházási arány, a finanszírozáshoz jutás és az exportrészesedés szempontjából egyaránt, utóbbit duplázni kell. Lemaradásban vagyunk az egy kis- és középvállalkozás által foglalkoztatott IT-szakemberek száma, a közép- és időskorúak digitalizáció-használata és a AI technológiába való beépítése terén, ezen változtatni kell.
6%-os kkv-hitelállománynövekedésre lenne szükség a legalább 3%-os GDP-növekedés eléréséhez,
ehhez együttműködést és közös gondolkozást kért a bankszektor szereplőitől a kkv-programok optimális kidolgozása érdekében. A hitel azonban nem minden: egy vállalkozásnak támogatásra, tanácsadásra, tőkére és adminisztrációs terhek csökkentésére egyaránt szüksége lehet, ezekre nyújt megoldást a kidolgozás alatt álló, nyolc elemű Demján Sándor-program. A tőke mint finanszírozási forma eddig nem létezett a kkv-k számára, ezt újdonságként fogja tartalmazni a program.
A nyolc pontból négy olyan, hogy egy év múlva lehet eredménye:
a hitelezettség növekedése, az adminisztráció csökkentése, a digitális ellátottság erősödése és az eszközberuházások beindulása. A kifektetési politika, a tőkeprogram és az új EXIM-es lehetőségek eredményei már szintén megjelenhetnek egy év múlva, de talán inkább később.
A magyar kkv-finanszírozás helyzetéről itt írtunk részletesebben:
Címlapkép forrása: Portfolio
