Mi lesz a maximális 5%-os lakáshitel THM-mel?
Négy hete találkoztak a Magyar Bankszövetség vezetői Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, ekkor merült fel először az 5% alatt lakáshitel THM önkéntes alkalmazásának az igénye a kormány részéről. A bankok szempontjából
a fiatalok első lakásra felvett zöld lakáshitelei esetében lehet erről szó, 1 millió forint alatti négyzetméterár mellett, nagyjából 50 négyzetméternél kisebb lakásoknál
- mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. A rekordközeli idei lakáshitel-kihelyezés azt mutatja, nem a hitelkereslettel és a banki finanszírozással van gond, hanem az ingatlankínálat szűkös, a piac egészére kiterjesztett 5% alatti hitelkamat ilyen környezetben csak tovább növelné az ingatlanárakat.
Hogy állnak a vállalati ügyfelek?
Az elmúlt években a vállalatok jórészt a saját tartalékaikat használták fel, a beruházások visszaestek, ugyanakkor az OTP folyamatos párbeszédet folytat céges ügyfeleivel, és támogatja őket, így portfólióproblémákat nem tapasztal – mondta Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Egerszegi Ádám, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese a konzervatív hitelezési sztenderdekkel magyarázta, hogy ahelyett hogy romlott volna, még csökkent is a nem teljesítő hitelek aránya náluk. A 90 napon túli késedelmek aránya a CIB Banknál is csak 0,5%, de a vállalati mérlegek minősége összességében rosszabb, mint az előző években – hívta fel a figyelmet Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója.
Miközben a lakossági hitelezés dübörög, és duplázódást mutathat idén, a beruházások nagyon hiányoznak, sok cég kivár a hitelfelvételle, és a kereskedelmi ingatlanok piaca is gyengébben teljesít a kelleténél
– mutatott rá Jelasity Radován. Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója is a rendelésállományok csökkenéséről, a belső tartalékok apadásáról beszélt, ugyanakkor nemfizetési probléma még nincs céges ügyfeleiknél. A nagyobb cégek hitelállománya 10%-ot megközelítő mértékben növekszik, a kkv-é viszont stagnál – hívta fel a figyelmet.
A céges ügyfelek kétharmada nem tervez beruházást, a válaszadók fele nem is látja ennek szükségét,
közülük azonban csak kevesen, mintegy 10%-nyian jelölik meg a hitelkondíciókat akadályozó tényezőként – világított rá felmérésük eredményére Egerszegi Ádám. A projektfinanszírozás nem indult be nagy volumenben, de vannak pozitív jelek egyes szegmensekben. Az autóipar beszállítói környezete a külső környezet miatt viszont sok kihívással küzd.
Mire elég a 6% körüli hozamkörnyezet a hitelpiacon?
Mindenki a 2025-ös terveit készíti, a CIB Bank 5 és 10 százalék közötti növekedést tervez a legtöbb hitelszegmensben – derült ki Simák Pál szavaiból. Csányi Péter szerint 2022 óta minden tekintetben bizonytalanság övezi a finanszírozást, a növekedéshez kiszámítható környezetre van szükség. Zolnai György szerint a 6% körüli hozamkörnyezet sokkal jobb, mint a 2% alatti, illetve a 10% fölötti,
a mostani hozamkörnyezet már elegendő a jelzáloghitelezés felpörgetéséhez, és ahhoz is, hogy beindítsa a befektetésben gondolkodók fantáziáját.
Meddig tarthat az állampapírok intenzív vásárlása az extraprofitadó felezése érdekében?
A kormány júliusi döntése értelmében a banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken, és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz. Jövőre az extraprofitadó felezéséhez szükséges állampapírállomány- növelésnél a vizsgált időszakot 2025 első 11 hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest, a bankoknak tehát folyamatosan növelniük kellene állományukat. Simák Pál szerint
egyre nehezebb lehet az anyabankok felé indokolni az ország- és terméklimitek miatt a nagy volumenű állampapírvásárlást. Talán ez jövőre még működhet, később kevésbé.
Jelasity Radován úgy vélte, egyszerre nem lehet sokat hitelezni és sok állampapírt is vásárolni. Csányi Péter szerint likviditásmenedzsment és befektetési szempontból sem lenne szükségük ekkora állampapír-portfólióra a bankoknak.
Tranzakciósilleték-emelés: hogyan reagálnak a bankok és ügyfeleik?
Csányi Péter kifejezetten károsnak nevezte a tranzakciós illetéket, amely más európai országokban nem létezik, és rontja a magyar bankok versenyképességét. Nem véletlenül hívta fel a figyelmet ma újra az MNB, hogy a Revolutnak leánybankot kellene nálunk alapítania – tette hozzá. A tranzakciós illeték a bankadó négyszerese, emelés után öt-hatszorosa lesz – mondta Jelasity Radován, érdekességként megemlítve, hogy
A magyar Erste Bank az osztrák Erste Group méretének a 3%-át adja, adófizetésben viszont a 17%-át.
Nagy kérdés, hogy az október 1-jén bevezetett, konverziókat érintő kiegészítő tranzakciós illetékre hogy reagálnak az ügyfelek, Simák Pál szerint ezt még korai megítélni.
A bankszektor jövedelmezősége csökkenhet
Az Erste Bank mindenképp csökkenéssel számol a bevételben és a jövedelmezőségben, mert csökkennek a kamatok – mondta Jelasity Radován. Zolnai Györggyel egyetértve azt mondta, próbálják megfogni a költségeket, de csekély a mozgástér ebben. Az OTP a lakossági hitelezésben erőteljes, a vállalatiban mérsékeltebb növekedéssel számol Csányi Péter szerint. Felhívta a figyelmet a méretgazdaságosság követelményére, amit figyelembe véve még mindig túl sok bank jut a magyar lakosságra.
A lakossági szegmensben idén jelentősen növelte piaci részesedését az MBH Bank, miközben a vállalati hitelezésben fej-fej mellett halad az OTP-vel
- mondta Egerszegi Ádám. Ha ez a dinamika fennmarad jövőre, akkor azt jó teljesítménynek fog számítani szerinte. Három bank fúziója után folyamatosan vizsgálják, hogy a működésben és az informatikában hol tudnak költséget csökkenteni, próbálják a maximumot kisajtolni ebből a következő időszakban.
Megtakarítások: hol talál helyet 3000 milliárd forintnyi lakossági pénz?
A lakossági állampapírok kamatjövedelméből és lejáró tőkéjéből (a kettő együtt 3000 milliárd forint lehet jövőre) a lakossági ügyfelek többet csatornázhatnak át a bankszektorhoz és a vagyonkezelési termékekbe, illetve a magasabb kockázatú instrumentumokba Zolnai György szerint. A 3000 milliárd forintnyi tőke- és kamatfizetésből jelentős rész piaci eszközben találhatja meg tehát a helyét. A vagyonkezelési tevékenység növekedése a jutalékbevételekre is jótékonyan hathat Simák Pál szerint, aki úgy vélte, hogy a diverzifikáltabb portfólióké a jövő. Jelasity Radován szerint
az állampapírból jövőre kiáramló pénzek harmada mehet vissza állampapírba, harmada más megtakarításba, harmadát pedig elkölthetik az ügyfelek.
Egerszegi Ádám is arra számít, hogy nagyobb mértékű kiáramlás jöhet a lejáró állampapírok révén az állampapírpiacról, mint idén, és ez lökést adhat a gazdaságnak is.
Mi a legfontosabb működési és piaci kockázat a bankok előtt?
Csányi Péter szerint úgy tűnik, hogy amit kevésbé tud megoldani a politika, azt rátolja a bankszektorra, ilyen a zöld átállás egy része is. A munkaerőpiacon nem lát nagy problémákat. Egerszegi Ádám szerint az ügyfelek edukációjának a feladata jelentős mértékben terheli a bankokat, ez nem egyszerű feladat, mint ahogy a kibervédelemre is egyre több pénzt kell költeni. Simák Pál szerint nagy kihívás az is, hogy teszik a banki munkát attraktívvá a bankszektor számára, emellett a digitalizációban is van tér a fejlődésre. Zolnai György úgy vélte, unalmas és jól működő bankrendszerre van szükség, a következő tíz évben a bankhitelek maradhatnak a céges finanszírozás első számú forrásai, hiszen a bankok megtanulták, hogy kell ezt hibamentesen csinálni. Ha hagynak minket dolgozni, tudjuk mi ezt még jobban is csinálni – zárta a panelbeszélgetést Jelasity Radován.
Egész napos tudósításunk a Budapest Economic Forumról:
