Kissé lassult a lakáshitelezés a nyár végén: a júliusinál már kevesebb, de a piaci várakozást újra meghaladó, 109 milliárd forintos volument produkált augusztusban. Ez még mindig duplája a tavalyinak, miközben a teljes háztartási hitelezés 51%-kal nőtt.
A személyi kölcsönök kihelyezésére is hasonló mondható el, babaváró hitelből viszont kevesebb „fogyott”, ami a kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal és az igénybe vevők körének a szűkülésével egyaránt magyarázható, ráadásul 2025 januárjától a már várandós 30 év felettiek sem lesznek jogosultak e hitelekre.
| Háztartási hitelek új kihelyezésének változása az előző év azonos időszakához képest | |||||
| Lakáshitel | Személyi kölcsön | Babaváró hitel | Egyéb | Összesen | |
| 2024 eddig (kumulált) | 145,9% | 52,2% | 15,7% | 10,7% | 73,2% |
| 2024. augusztus | 101,0% | 43,4% | -16,2% | 17,7% | 50,8% |
| Forrás: MNB, Portfolio | |||||
Továbbra is elsősorban az átlagos hitelösszeg növekedése motorizálta a bővülést: a lakáshitelek átlagos 18,6 milliós összege 57%-kal, a személyi kölcsönök 2,7 milliója 30%-kal múlja felül az egy évvel korábbit. Előbbiben az akár 50 milliós CSOK Plusz bevezetésének nagy szerepe van.
Az idei első nyolc hónapban 51 ezer lakáshitel-szerződést, 203 ezer személyikölcsön-szerződést és 15 ezer babaváróhitel-szerződést kötöttek a háztartások, e téren az átlagösszegnél azért kisebb, de ugyancsak jelentős bővülés látható. Jól indult az ősz is a lakáspiacon, így várhatóan kitart a lendület a következő hónapokban is a lakáshitelezésben, augusztusban szezonális okok hozhattak csak minimális megtorpanást.
Az elmúlt 12 hónapban 1122 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződés köttetett, a szám egyre közelebb van a 2022 májusában (a Zöld Otthon Program idején) beállt 1489 milliárd forintos csúcshoz, jövőre akár az akkori rekord is megdőlhet, különösen, ha a kormány és az MNB által tervezett három nagy változás teljesül.
A kormány 5% alatti maximális THM-elvárásáról egyelőre nincs új hír (a bankok két hónapot kaptak ennek kidolgozására, és értesüléseink szerint a fiatalok első, új építésű lakás vásárlásra korlátoznák az elképzelést), a piaci lakáshitelkamatok viszont egyelőre nem kifejezetten támogatják a robbanásszerű bővülést: augusztusban enyhén emelkedett is az átlagos piaci lakáshitelkamat, mégpedig 6,56%-ra.
A támogatott hitelek aránya 25% környékén stabilizálódott az utóbbi hónapokban, CSOK Pluszból pedig fennállása első nyolc hónapja alatt mintegy 200 milliárd forintot vettek fel a családok, így teljesülhet az év egészére sokak által jelzett 300 milliárd forintos kihelyezés.
Miközben a CSOK Plusz rövid kamatperiódusú hitelnek számít a statisztikában (ezt a kamattámogatás szabályozása okozza), a piaci lakáshitelek körében fej-fej mellett haladnak a 10 éves kamatperiódusú, illetve a futamidő végéig fixált hitelek az új kihelyezésen belüli arányukat tekintve.
A személyi kölcsönöket 17,2%-os, a szabad felhasználású jelzáloghiteleket 9,3%-os átlagos THM-mel helyezték ki augusztusban a bankok, egy év alatt ez szerénynek mondható, 2,2, illetve 1,4 százalékpontos csökkenést jelent.
A háztartások banki hitelállománya 10 736 milliárd forinton állt augusztus végén, ez egy év alatt 6,9%-os, csak idén 5,8%-os növekedést tükröz, ami jól mutatja, hogy a lakossági hitelezés idén indult be igazán.
A betétek szempontjából az augusztus szokványosnak volt mondható: a júliusi visszaesés után tranzakciós alapon a lakosság forintbetétei 93 milliárd forinttal híztak, devizabetétei 19 milliárddal csökkentek. Az október 1-jével bevezetett új devizakonverziós tranzakciós illetéknek várhatóan januártól lesz húsbavágó hatása a lakossági ügyfeleknél.
A bankok most sem díjazzák túl betéteseiket: egy átlagos lekötött lakossági forintbetétre mindössze 1,35%-os kamatot fizettek, a vállalatoknál ugyanez 5,53% volt a teljes állományra vetítve. A különbség okairól itt írtunk.
A háztartások banki betétállománya tavaly ősz óta emelkedik, 12 896 milliárd forinton állt augusztus végén, ami 10%-kal múlja felül az egy évvel korábbit, a lekötés nélküli betétek aránya 82,9%.
A vállalati hitelezésben augusztus hónap is gyengén alakult, hasonlóan az előző hónapokhoz. A lakossági hitelezésnél kisebb, 4,4%-os mértékben bővült a vállalatok hitelállománya az elmúlt egy évben, idén pedig mindössze 0,9%-os a bővülés.
A vállalati forinthitelezésre 8-10% közötti piaci átlagkamatok jellemzőek, ami nem kedvez a forinthitelezés beindulásának, különösen a piaci / bevételi bizonytalansággal küzdő vállalatok beruházási terveinek és ezek finanszírozásának. Aki teheti, euróhitelt vagy támogatott hitelt (leginkább 5%-os kamatozású Széchenyi Kártya hitelt) vesz fel, esetleg, ha tud, külföldi bankhoz fordul.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
