A hazai készpénzállomány 2013-2020 között közel megduplázódott, amit a legtöbb elemző a rendkívül kedvező, stabilan alacsony kamatkörnyezetnek és inflációnak, illetve az adott időszakban tapasztalható jövedelembővülésnek tudott be. 2021 második félévétől azonban a növekvő inflációval párhuzamosan kamatemelésekre került sor, a makrogazdasági környezetünk is jelentősen kedvezőtlenebbé vált, mint az előző évtized második felében, s az elektronikus fizetési infrastruktúra terén is rendkívül dinamikus fejlődést tapasztalhattunk. Mindezekre az lett volna a tisztán racionális, közgazdasági logikát követő „válasz”, ha a forgalomban levő forint készpénzállomány tartósan és drasztikusan visszaesik, ám ez nem következett be. 2022. szeptembertől 2023. júliusig enyhén mérséklődött, majd augusztustól havi bázison ismét növekedésnek indult a készpénzállomány. A jelenség hátterének megértése érdekében makroszempontú ökonometriai kutatást, valamint az egyéni döntési motivációk megértését segítő lakossági felmérést [1] végeztünk, amelynek legfontosabb következtetéseit az alábbiakban mutatjuk be.
A készpénzkereslet mozgatórugói között előtérben a bizonytalanság és a pénzügyi szolgáltatások érzékelt költsége A gazdaság szereplőinek készpénzigényét a klasszikus közgazdasági megközelítés szerint a jövedelem (vagyon) és az elérhető hozam befolyásolja, egymással ellentétes irányban. Minél jobban bővül a jövedelem, annál több készpénzre lesz szükség...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
