Közzétette Hitelezési folyamat kiadványát az MNB, ebből kiderül:
- a hitelintézetek háztartási hitelállománya 6,0 százalékkal, míg a nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 3,9 százalékkal bővült éves alapon 2024 második negyedévében,
- a bankok háztartásokkal kötött hitelszerződéseinek értéke 76 százalékkal növekedett a második negyedévben az egy évvel korábbi visszafogott kibocsátáshoz képest, ezen belül a lakáscélú hitelszerződések értéke több mint a duplájára emelkedett,
- az új vállalati hitelkihelyezések második negyedévi 1072 milliárd forintos volumene lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest,
- a Hitelezési felmérés alapján a lakossági szegmensben mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek esetében a fokozódó verseny eredményeként lazítottak a bankok az árjellegű feltételeken, de a hitelkereslet további élénkülésére csak a fedezetlen hiteleknél számítanak,
- változatlan vállalati hitelfeltételek mellett a bankok élénkülő keresletről számoltak be a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránt, melynek további élénkülésére számítanak.
Részletesebben mi itt írtunk a jegybank első féléves hitelpiaci statisztikáiról:
Lakossági hitelezés
Az MNB közleménye szerint a hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 2024 második negyedévében mintegy 281 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredőjeként, ezzel a háztartási hitelállomány éves növekedési üteme 6,0 százalékra gyorsult az előző negyedév végi 4,2 százalékról.
A hazai hiteldinamika európai uniós összehasonlításban az első negyedben helyezkedik el, és a visegrádi régió országaiban megfigyelt átlagos növekedési ütem felett alakult (4,2 százalék).
A lakossági új hitelszerződések volumene a második negyedévben 731 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaki alacsony kibocsátást 76 százalékkal haladta meg. A növekedés elsősorban a lakáshitelek 167 százalékos bővülésének volt köszönhető, de a személyi hitelek esetében is 55 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A második negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések száma a volumenhez képest visszafogottabb mértékben (57 százalékkal) emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Vagyis a volumen jelentős növekedését a megemelkedett hitelösszegek támogatták: míg 2023. júniusban 11,3 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, addig 2024. júniusban már 18,4 millió forint, melyhez hozzájárult a CSOK Plusz program megemelt maximális hitelösszege is.
2024 második negyedévében az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 24 százalékot tett ki, egy évvel korábban ez az arány 20 százalék volt. 2024 júniusában a bankok átlagosan 6,4 százalékos kamat (THM: 6,7 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfelek által fizetendő átlagos kamat 5,6 százalékot tett ki. A második negyedévben szerződött piaci alapú lakáshitel-volumen 96 százalékát nyújtották a bankok a 7,3 százalékos önkéntes THM-plafon alatti teljes hitelköltséggel.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2024 második negyedévében a hitelintézetek mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek esetében a fokozódó verseny eredményeként lazítottak az árjellegű feltételeken. A negyedév során tapasztalt keresletélénkülés további erősödésére számítanak a fedezetlen hiteleknél,
a lakáshitelezésben azonban nem várnak már további élénkülést a bankok.
Vállalati hitelezés
A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 313 milliárd forinttal növekedett 2024 második negyedévében, ezzel az éves növekedési ütem az előző negyedév végi 2,5 százalékról 3,9 százalékra gyorsult június végére. Előzetes adatok alapján a nagyvállalati szektor hitelállománya 9 százalékkal bővült, míg a kkv-szektor hitelállománya stagnált.
A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, és meghaladja a visegrádi országokban megfigyelt átlagos növekedési ütemet (1,7 százalék).
A 2024 második negyedévében kihelyezett 1072 milliárd forint értékű új vállalati hitelvolumen mindössze 0,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki, hitelprogramok felfutásával jellemezhető, magas bázistól. A negyedévi magas hitelvolument az egyedi, 5 milliárd forintnál nagyobb ügyletek is támogatták, melyek részaránya az új kibocsátáson belül az első negyedévi 38 százalékról 48 százalékra növekedett. A támogatott vállalati hitelek aránya a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest 29 százalékponttal csökkenve mindössze 20 százalékot tett ki az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül.
A kkv- szegmensben a támogatott hitelek aránya 37 százalék volt a vizsgált időszak végén, míg 2023 második negyedévében még 64 százalékot ért el.
Az újonnan szerződött, éven belül változó kamatozású, jelentős részben piaci alapon kötött vállalati forinthitelszerződések átlagos kamatszintje a kisösszegű hitelek esetében 10,2 százalékot, míg a nagyösszegű hitelek esetében 9,8 százalékot tett ki 2024. második negyedév végén.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2024 második negyedévében összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyen a következő fél évben sem terveznek változtatni. 2024 második negyedévében a bankok rendre 38 és 19 százaléka érzékelte a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet élénkülését a növekvő készletfinanszírozási igényekből kifolyólag, míg a beruházási célok visszaesésével a forinthitelek és a hosszú lejáratú hitelek tekintetében nettó 14 és 15 százalékuk tapasztalt csökkenő keresletet. 2024 második félévére előretekintve a bankok harmada tovább élénkülő keresletre számít a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránt, és mintegy negyede a forinthitelek iránt is az általános kamatkörnyezet kedvezőbbé válása okán.
Címlapkép forrása: Juhász Gábor
