A Bázel III szabályrendszer „végjáték” szabályai átalakítanák a 100 milliárd dollárnál nagyobb eszközállománnyal rendelkező bankok tőkeszabályait, ami korlátozó hatással lehet hitelezési és kereskedési tevékenységükre is.
A bankok szerint az extra tőke szükségtelen és árt a gazdaságnak, és agresszívan lobbiznak a szigorítás meghiúsítása érdekében. Úgy tűnik, ennek a harcnak a kimenetele a november 5-i választásokon múlik majd.
A demokraták elnökjelöltje, Kamala Harris alelnök a banki szabályok szigorítására szólított fel. Ha azonban a republikánus jelölt, Donald Trump győz, akkor kormánya várhatóan egy az egyben elveti vagy drasztikusan gyengíti az új szabályokat - mondták a hírügynökség forrásai.
Még a hatóságok a jövő hónapban megállapodásra is jutnak, valószínűleg legalább 60 napot adnak a bankoknak a visszajelzésre. Ez ellehetetlenítheti, hogy feldolgozzák az észrevételeket, és végleges tervezetet készítsenek az elnöki jogkörök 2025 januári átadásáig. A végleges szabályokra jelentős hatással lehetnek a különböző hatóságok élén az elnökválasztás után várható vezetőváltások is.
A tervezett szabályok együttesen a szabályozói becslések alapján több mint 200 milliárd dollárnyi plusz tőkét és extra forrást követelhetnek meg a bankoktól.
A szabályokat közösen kidolgozó Fed, Office of the Comptroller of the Currency (OCC) és Federal Deposit Insurance Corporation (FDIC) szóvivői nem kívántak nyilatkozni, továbbá Harris és Trump kampányának szóvivői sem válaszoltak a Reuters megkeresésére. Júliusban Jerome Powell Fed-elnök kongresszus előtt tartott beszédében azt mondta, hogy a célja a Bázel-szabályok helyes kidolgozása, "nem pedig a gyors végrehajtás".
Címlapkép forrása: Shutterstock
