Nagyon kevesen rabolnak már ki bankot, nem éri meg. Az ATM-robbantások gyorsabbak, kevésbé kockázatosak, és a kifizetések jelentősen magasabbak. A német Szövetségi Bűnügyi Rendőrség 2005 óta figyeli az ilyen típusú bűnözést, amikor a számok Európa-szerte növekedni kezdtek. A támadások száma aztán 2016-ban megduplázódott, 318-ra, és 2022-ben érte el a csúcsot, amikor 496 ATM-et robbantottak fel.
Ennek egyszerű magyarázata az lehet, hogy Németország határos Hollandiával, amely a legtöbb támadást lebonyolító amszterdami és utrechti hálózatok otthona. Korábban Hollandia volt e robbantások epicentruma, de 2015-re a hollandok országosan 20 000-ről 5 000-re csökkentették az ATM-ek számát, a többieket megerősítették, és arra ösztönözték a vállalkozásokat és a lakosságot, hogy leszokjanak a készpénzről.
Mivel szülőhazájukban kevés célpont maradt, az elkövetők keletre mentek: Németországba, ami az ATM-robbantók paradicsomának bizonyult.
Németországban több mint 50 000 ATM működik, és ahogy a jegybank egy januári jelentésében fogalmazott, „a készpénznek különleges társadalmi jelentősége van”. A Bundesbank 2023-as tanulmánya szerint Németország 83,3 millió lakosának túlnyomó többsége egy ATM-től egy kilométeren belül él.
Ezenkívül az ország kiterjedt országos autópálya-hálózata egyszerű módot ad a támadóknak a menekülésre. A német bankrendszer decentralizációja is a bűnözőket segíti: Hollandiával ellentétben, ahol mindössze négy bank működik, Németországban sokszínűbb bankszektor van, köztük több száz független takarék- és hitelbank. Ráadásul az ország 16 szövetségi tartományának mindegyike rendelkezik saját rendőrséggel, ami kihívást jelent a koordinációban.
A múlt hónapban a német kormány bejelentette, hogy az ATM-robbantásokért kiszabott börtönbüntetést minimum 2, de legfeljebb 15 évre emeli, és kiterjeszti a rendőrség felügyeleti jogkörét a támadások kapcsán.
A német pénzügyi szektor a maga részéről azt állítja, hogy a tagok az elmúlt években több mint 300 millió eurót költöttek olyan biztonsági intézkedésekre, mint a riasztórendszerek és védelmi technológiák telepítése, az ATM-előterek éjszakai lezárása és a gépek kevesebb pénzzel való feltöltése.
Ennek ellenére a lopásgátló megoldások problémákat is okozhatnak. A tintafoltos technológiák például olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyeket a Bundesbank szerint lehetetlen kimosni, így a bankjegyek színezésük után használhatatlanná válnak. Bár a német jegybank visszafizeti a hitelintézeteknek mind a foltos, mind a ragasztott bankjegyeket, díjat számít fel, ha hamis kiváltó ok miatt semmisültek meg – márpedig a visszatérítési beadványok túlnyomó többsége esetében ez áll fent.
2023-ban a bankok körülbelül 500 000 bankjegyet nyújtottak be, amelyek téves riasztások miatt lettek tintafoltosak. A Bundesbank ugyanakkor nem hozta nyilvánosságra, mennyit értek ezek.
Címlapkép forrása: Innocenti
