Egyre jobb a makrogazdasági környezet
Stefan Dörfler pénzügyi igazgató többek között arról beszélt, hogy az Erste működési piacain egyáltalán nem rossz a makrogazdasági helyzet, és várhatóan tovább fog javulni. A korábbi magas infláció lecsengett, több piacukon már idén is, jövőre még több országban 3% feletti növekedés várható. Magyarországon idén 2,0%-os, jövőre 3,5%-os GDP-növekedésre, és mindkét évben 4,0%-os inflációra számít a bankcsoport.
Az Erste Csoport működési bevételei az első félévben 7,0%-kal múlták felül az egy évvel korábbit,
a kamatbevételek relatíve szerény, 3,5%-os emelkedését a díj- és jutalékbevételek 10% feletti emelkedésével és a költségek alacsonyan tartásával tudták kompenzálni,
utóbbiak alig 3%-kal emelkedtek. A bank a hitelkereslet emelkedését érzékeli, így a 2023 végéhez képest mutatott 1,7%-os hitelállomány-növekedést az év egészében várhatóan sikerül tovább javítani. Döflek kedvenc ábrája szerint a bank a társaság CET1 tőkemutatója mára a 2009. végi 8,3%-ról 15,5%-ra emelkedett, miközben a digitalizációba és az organikus növekedésbe is rengeteg erőforrást fektettek.
Alexandra Habeler-Drabek kockázatkezelési igazgató szerint a banki működés szempontjából nagy jelentősége van, hogy a munkanélküliségi ráták kedvezően alakulnak, a bank a tavalyi 6 bázispontos kockázati költség után az idei első félévben 12 bázispontot számolt el, idei előrejelzését pedig 25-ről 20 bázispontra csökkentette. A nem teljesítő hitelek aránya csak minimális mértékben, 2,3%-ról 2,4%-ra emelkedett az első fél évben, ezek hitelbiztosítékok nélkül számított fedezettsége 80% feletti a bankcsoportnál. Az Európa-szerte gondokat okozó kereskedelmi ingatlanok esetében Ausztriában látnak némi feszültséget, a többi piacukon kiváló a portfólióminőség ebben a szegmensben is.
Az organikus növekedésben hisznek elsősorban
Ingo Bleier, a bank vállalati és piaci üzletágának vezetője szerint az elmúlt egy évben mintegy 3,5%-kal emelkedett a bankcsoport vállalati üzletágának a hitelállománya, miközben csökkent a széndioxid-intenzív vállalatokban lévő követelésük, és elsősorban az organikus növekedésre törekszenek továbbra is a hitelállomány növelését illetően. A bankcsoport ügyfélbefektetésekben kezelt vagyona 10,4%-kal emelkett, ezek közül a fenntarthatósági alapokban kezelt vagyunk a teljes állomány több mint egynegyedére, egy év alatt 40%-ra emelkedett.
Peter Bosek, az Erste Csoport vezérigazgatója és lakossági üzletágvezetője szerint piacaikon folyamatosan javul a lakossági hitelkereslet, nagyon hiszen a középosztály céljainak a megvalósításában, kiemelten a lakáspiaci tranzakciók és az otthonteremtés finanszírozásában. Beszélt a bank digitális platformjáról is, amelynek a használói létszáma 6 országban 10 millió fölé emelkedett mára. A digitalizáció folyamatos befektetést és rengeteg tőkét igényel, és az Erste számára továbbra is kiemelt jelszó marad a „pénzügyi egészség” kialakítása és fenntartása az ügyfelek számára.
Bosek szavai szerint bankvezérként kényelmes szituációban van abból a szempontból, hogy
a csoport akvizíció nélkül is kényelmes növekedési számokat képes produkálni, ugyanakkor ha kedvező árazás mellett találnak új üzleti lehetőségeket, nem ugranak el az akvizíciós lehetőség elől.
Elsősorban az Erste meglévő piacai érdekesek számukra, de a többi EU-s piacon adódó kedvező árazású lehetőségeket sem zárják ki, ugyanakkor nem látnak túl sok felvásárlási lehetőséget (a az Erste piacain kívül eső Lengyelországgal kapcsolatban megjegyezte, hogy kifejezetten drága számukra, korábban is az volt). Kérdésre válaszolva elmondta: elindult egy stratégiai felülvizsgálat a banknál, amelynek az eredményei október-novemberben lehetnek meg, de a körülmények nem indokolják, hogy radikális változást hajtsanak végre, ugyanakkor alkalmazkodniuk kell például a kedvezőtlen demográfiai folyamatokhoz.
Mi a helyzet a magyar kormány intézkedéseivel?
A sajtótájékoztató végén arra kértük a bankcsoport vezetőit, hogy kommentálják a magyar kormány intézkedéseit, jelesül a július elején bevezetett „védelmi hozzájárulást”, amely a tranzakciós illeték megemelését és az extraprofitadó-szabályozás szigorítását egyaránt magában foglalja.
Peter Bosek vezérigazgató szerint nincsenek olyan helyzetben, hogy részletesen kommentálják a kormány intézkedéseit, ugyanakkor nincs szó olyan teherről, amelyhez hasonlóval ne találkoztak volna más országokban.
Stefan Dörfler pénzügyi igazgató hangsúlyozta: hosszú évekre visszatekintő tapasztalatuk van már arról, hogy a magyar kormány a legkülönfélébb terheket helyezi a bankokra. Ezekről több órás előadást tarthatnának, az intézkedések egy részét értik, más részét nem.
A végén azonban úgyis az számít, milyenek a magyar leánybank eredményei, márpedig a negatív kormányzati intézkedések ellenére is kiugróan jól teljesít a magyar piac
az utóbbi 5-10 évben a kiváló helyi menedzsmentnek köszönhetően.
A bankcsoport részvényárfolyama a bécsi tőzsdén 1,3%-os csökkenést mutat, az év eddigi részében ugyanakkor már 24,6%-os erősödést ért el.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
