A kormány a tegnapi ülésen tárgyalta a családtámogatási konstrukciókhoz, azaz a babaváróhoz, a CSOK Pluszhoz és a falusi CSOK-hoz való hozzáférés kérdéseit a speciális adózok és az őstermelők esetében – mondta a mai Kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivő.
Az elemzések és a visszajelzések azt mutatták, hogy számukra az államilag támogatott kölcsönök felvételekor a hitelbírálat során nehézséget jelenthet az, hogy nem a teljes bevételük tekinthető jövedelemnek, csak annak egy része, ezért nem, vagy csak a szükségesnél kisebb összegben tudják jelenleg igényelni a kölcsönt.
Annak érdekében, hogy az érintett családok könnyebben részesedhessen a gyermekvállalást segítő lehetőségekből, a kormány lehetővé teszi, hogy
- a bevételük legalább 50%-át számíthassák be a hitelbírálatnál, továbbá
- csak 1 év tb-jogviszony kell igazolniuk az igényléshez az általánosan előírt 2 vagy 3 év helyett.
Vitályos Eszter arra a felvetésre is reagált, hogy a családtámogatási rendszer ellenére mélyponton a születések száma Magyarországon. Szerinte a családtámogatási rendszert bővíteni kell, és jelezte: erre akár még ebben a ciklusban sor kerülhet, akár látványos intézkedésekkel is.
A kormány bejelentésére reagálva a Bankmonitor azt írja, hogy
- katás vállalkozásoknál jellemzően már most is a bevételek 60%-ából indulnak ki a bankok a hitelbírálat során, hiszen ez az összeg szerepel a NAV jövedelemigazoláson, egyes esetekben azonban ezt még korrigálják, mindazonáltal a legtöbb esetben a bevételek 50%-át meghaladja a tényleges számításba vett jövedelem,
- a mezőgazdasági őstermelők esetében a lakáshitelnél jelenleg a bankok fele alapesetben el sem fogadja ezt a jövedelemformát, egy pénzintézet pedig a bevételek 40%-át tekinti igazolt jövedelemnek, csupán három bank felelt meg eddig is a bejelentett elvárásoknak,
- az átalányadózó vállalkozások esetében attól is függ a helyzet, hogy milyen tevékenységet folytat a cég, és ez alapján a bevételek 40, 80 vagy 90 százaléka minősül-e költségnek, a különböző adónemeket ugyanis a költséghányaddal csökkentett „nettó” bevétel után kell megfizetni. Van éves bevételre vonatkozó felső határ is, alapesetben a minimálbér tízszerese, illetve a kiskereskedelemben tevékenykedők esetében a minimálbér ötvenszerese.
A hitelközveítő szakértőinek a véleménye szerint a jövedelmek elfogadásának meghatározására vonatkozó előírás meglepő, ugyanis
a banki hitelek kihelyezése jellemzően az egyes bankok kockázatvállalási hajlandóságán múlik, az ezt befolyásoló állami előírások megjelenése számos kérdést vet fel.
Természetesen az is lényeges, hogy ezen változtatások hogyan jelennek majd meg pontosan a támogatásokról szóló jogszabályokban, a részletszabályok ugyanis ezt a problémát is feloldhatják.
A babaváró hitel legutóbbi változását itt elemeztük:
Címlapkép forrása: Shutterstock
