Az MNB legutóbbi adatai óriási kereslet-élénkülést mutatnak a lakáshitelek piacán. Májusban már 129 milliárd forintnyi lakáscélú hitelszerződést kötöttek a magyar háztartások, amire utoljára két évvel korábban, a Zöld Otthon Program idején volt példa. Idén az első öt hónapban 2,5-szer annyi lakáshitelt (515 milliárdot) vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban.
Ez nem egyszerűen a CSOK Plusznak köszönhető. Ha csak a piaci kamatozású forinthiteleket nézzük, 2021 öt erős hónapját leszámítva még nem vettek fel ezekből sem annyit a háztartások, mint idén májusban. Robbanásszerűen alakul az idei kereslet, ami lehetővé tehetné a bankoknak, hogy szigorúbban árazzák lakáshiteleiket.
Tömeges szigornak azonban nem látjuk jelét: májusban az MNB legutóbbi adatai szerint 6,35%-os átlagkamattal vették fel a piaci kamatozású lakáshiteleket, és azóta is csak elvétve találkozunk kamatemelésekkel. Ezek között látványos az OTP Bank kamatemelése, amelyre a 7,3%-os önkéntes THM-plafon június 30-ai eltörlését elsőként kihasználva kerített sort. Ezt követően csak a K&H-nál láttunk érdemi kamatváltoztatást: végig fix kamatozású lakáshitelének a kamatát a korábbi plafon fölé emelte (7,69%-ra), 5 éves kamatperiódusú hitelének a kamatát viszont némileg csökkentette (6,59%-ra) a hitelintézet július elején.
A Pénzcentrum lakáshitel kalkulátora alapján egy 800 ezer forintos összesített nettó jövedelemmel rendelkező háztartás az OTP Banknál 7,64%-os kamattal tud 20 évre 20 milliós lakáshitelt felvenni, ezzel a bankok versenyében a legnagyobb magyar bank került az utolsó helyre. Az élen ezzel szemben továbbra is a 6,18%-os kamattal operáló Gránit Bankot találjuk, miután az UniCredit elveszítette első pozícióját a múlt hónapban.
Megnéztük 200 ezer, 500 ezer, illetve 800 ezer forintos háztartási nettó jövedelem, illetve eltérő hitelösszegek mellett is a lehetőségeket. A kisebb jövedelműek esetében az MBH Bank lakáshitele a legkedvezőbb, esetükben a K&H Bank csaknem 0,4 százalékpontos kamatemelésével kikerült az első öt közül az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest.
Hogy merre veszik az irányt a bankok a következő hónapokban, azt egyszerre több tényező befolyásolja, leginkább:
- a bankok egy része még mindig negatív kamatfelár mellett nyújtja lakáshitelét, ami hosszú távon nem fenntartható,
- a 7,3%-os THM-plafon június 30-ai végleges kivezetése növeli a bankok mozgásterét a drágítás irányába (igaz, a plafon eddig sem volt effektív a lakáshitelek többsége esetében, így ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy tömegével fogják áttörni a 7,3%-os határt a bankok),
- ugyanakkor a referenciahozamok csökkentek az elmúlt hetekben, és a kormány adóintézkedésekkel is növeli az állampapír-keresletet (lásd a bankok extraprofitadó-csökkentésének egyik feltételét), ami ha nem is a csökkenés, de a kamatok tartása irányába mutat,
- és bár a piaci várakozásokat is felülmúlja a lakáshitelek iránti idei lakossági kereslet, a bankok nem a kamatok emelésével reagáltak eddig sem erre, hanem erősítették inkább a versenyt, nyilvánvalóan egyedi piacszerzési szándékkal.
Összességében tehát meglehetősen bizonytalan a lakáshitelkamatok jövője, az mindenesetre valószínűsíthető a hozamkörnyezet ragadósságát elnézve, hogy tömeges és érdemi kamatcsökkentésekre a következő hónapokban sem fog sor kerülni, így nem érdemes várni a kamatok miatt a lakáscél megvalósításával.
Nagy átlagban jelenleg mintegy 18%-kal alacsonyabbak az elérhető törlesztőrészletek egy 20 éves lakáshitel esetében, mint egy évvel ezelőtt, ugyanakkor a 2021-es mélypontokhoz képest még mindig mintegy 25%-kal feljebb van a havi teher. Ennyit jelent, hogy nem 4% körül, hanem 6% felett tartózkodnak az átlagos lakáshitelkamatok.
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
