Az alábbiakban Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkár írását közöljük.
A kormány azon törekvése, hogy Magyarország finanszírozásának külföldi forrásokra való ráutaltsága csökkenjen alapvetően két pillérre támaszkodott: egyrészt az MNB által 2014. áprilisában meghirdetett „Önfinanszírozási programra”, másrészt a kormány által célzottan a lakossági igényekre szabott állampapír termékportfólió létrehozására. A banki- és a háztartási szektor államadósság finanszírozásában betöltött szerepének növekedése Magyarország sérülékenységét egyértelműen és lényegesen csökkentette a korábbi időszakokhoz képest. Az „Önfinanszírozási program” meghirdetését követően a hitelintézetek állampapír-állománya piaci értéken 5 000 milliárd forint körüli szintről 2021. májusára érte el maximális 11 000 milliárd forintot meghaladó szintjét. A hitelintézetek állampapír-állománya 2024. áprilisban 9 800 milliárd forint körül volt. Az állomány értékének csökkenésénél lényegesen nagyobb mértékben mérséklődött az elmúlt közel két évben a hazai hitelintézetek szerepvállalása az államadósság finanszírozásában, miközben a külföldiek aránya folyamatosan emelkedett ez idő alatt.
A kormány 2023. júniust követően az önfinanszírozás, vagyis a belföldi szektorok finanszírozásban betöltött szerepének megerősítése érdekében négy elemből álló intézkedéscsomagot hirdetett meg. A négy terelőintézkedés közül a lakossági megtakarítások reálértékének a megőrzését szolgáló két intézkedés, illetve a befektetési alapok állampapír-állományának növelésével kapcsolatos kormányzati elvárások teljesültek az elmúlt egy évben. Ezzel szemben a terelőintézkedések negyedik, hitelintézetekre vonatkozó elemének teljesülésével kapcsolatban kockázatok merültek fel.
A Portfolio elemzése a témában:
A bankrendszer 2023. júniusa (az extraprofit adó felezésének kommunikálása) és 2024. júniusa között extra nyereségre tehetett szert azzal, hogy az egyértelmű kormányzati elvárással szemben - mely az összes banki állampapír állomány növelése volt – jelentős részben az állampapír-portfóliójának átrendezésével törekedett megfelelni az extraprofit-adó felezésével kapcsolatos követelményeknek. Ugyanis bankrendszeri szinten az látszik, hogy a referencia időszakhoz (2023. január-április) képest 2024 első négy hónapjának átlaga alapján a hitelintézetek 2027. január 1-je után lejáró állampapír állományuk méretét több mint 1200 milliárd forinttal növelték meg az adókedvezmény kihasználása érdekében, ugyanakkor a 2027 előtt lejárókat több mint 1600 milliárd forinttal csökkentették. Mindebből fakadóan láthatjuk, hogy a bankszektor teljes forintban denominált állampapír-állománya több mint 400 milliárd forinttal csökkent az elmúlt egy évben.
![banki allampapir allomany](https://pcdn.hu/articles/images-xs/b/a/n/banki-allampapir-allomany-687845.jpg)
Az extraprofit-adó felezésével kapcsolatos követelményeknek jelentős részben az állampapír portfólió átrendezésével történő megfelelése mögött a motivációt nyilvánvalóan az jelenthette a hitelintézetek számára, hogy az elmúlt évben tapasztalt inverz hozamgörbe miatt – vagyis, hogy a rövid hozamok lényegesen magasabban voltak, mint a hosszú hozamok – jobban megérte a magas kamattal rendelkező jegybanki eszközökben tartani a likviditásukat, mint hosszú lejáratú állampapírokban.
![jegybanknal elerheto kamat](https://pcdn.hu/articles/images-xs/j/e/g/jegybanknal-elerheto-kamat-687847.jpg)
Bár bankrendszeri szinten összességében mérséklődött az állampapír állomány, egyedi szinten ugyanakkor összetettebb képet láthatunk. Az egyes bankokat vizsgálva is elmondható ugyan, hogy a jogszabályi követelményeknek jelentős részben az állampapír állományok átrendezésével próbáltak megfelelni, ugyanakkor sok hitelintézetnél a teljes állampapír állomány is növekedett. Sőt több olyan kisebb intézményt is találhatunk, melyek teljes egészében megfeleltek a kormányzati elvárásnak. Az előbbieknek köszönhetően a teljes adókedvezmény nagyjából felét már jelenleg is úgy szolgálták meg a hitelintézetek, hogy a mind a 2027. január elejét követően lejáró, mind pedig a teljes állampapír állományukat növelték.
A fentiek alapján tehát az látszik, hogy az adókedvezmény felét - a kormányzati szándékkal ellentétesen – a hitelintézetek az állampapír portfólió átrendezésével kívánták megszolgálni, amit egyértelműen jövedelmezőségi szempontok motiválnak. Mindezt úgy, hogy a hitelintézetek jövedelmezősége nemzetközi és iparági összehasonlításban is rendkívül kedvezően alakult az elmúlt időszakban. Ennek következtében nem korrekt elvárni a kormányzattól, hogy szó nélkül hagyja, hogy egy kimagaslóan magas jövedelmezőségi helyzetben lévő szektor további extra jövedelemre tegyen szert, részben a kormányzati szándék figyelmen kívül hagyásával.
Zárszóként érdemes egy pillantást vetni a bankok várható eredményére az idei évben. Az előzetes adatok alapján azt láthatjuk, hogy a szektor 2024 első 5 havi adózás előtti eredménye megközelítette a 900 milliárd forintot, ami közel kétszeres érték a tavalyi év azonos időszakában látott eredménynek.
![bankok adozas elotti eredmeny](https://pcdn.hu/articles/images-xs/b/a/n/bankok-adozas-elotti-eredmeny-687849.jpg)
A Portfolio cikkei a bankok profitabilitása témájában:
Címlapkép forrása: Getty Images