2019-ben a vásárolt követelések 56%-a került jogi eljárás alá, ez az arány 2022-ben 44,3%-ra csökkent, és 2023-ban tovább konszolidálódott 43,8%-ra. Az elmúlt öt évben tapasztalt jogi folyamatra küldött követelések számának csökkenése több tényező eredménye, amelyek összességében hoztak pozitív változást a kintlévőség-kezelő vállalat portfóliójában. Módosítások történtek a szabályozási környezetben és a jogi gyakorlatban is, amelyek befolyásolták a követeléskezelési stratégiákat.
Ha más irányból közelítjük meg a számokat, akkor 2019-ben az ügyek 21,1%-át, míg 2022-ben az esetek 29,5%-át sikerült lezárni jogi beavatkozás nélkül az adott évben. 2023-ban a követelések 14%-a nem került jogi szakaszra, de itt fontos megjegyezni, hogy számos ügymenet még nyitott, és folyamatban van a kezelésük.
Az előzetes elemzések, a jobb minőségű adatok és az ügyfelekkel folytatott szorosabb kommunikáció segít az adósságproblémák korai azonosításában és kezelésében, mielőtt azok jogi lépéseket igényelnének. Az adatok szerepe szintén kiemelkedővé vált, hiszen a vállalatok ma már több és pontosabb adatot kapnak az engedményezőktől, amelyek alapján jobb stratégiákat tudnak kidolgozni, mivel előre láthatóvá válnak az esetleges kihívások.
A technológiai fejlődés szerepe is meghatározó ebben a szegmensben, hiszen lehetővé teszi a korábban kevés hozzáadott értéket jelentő manuális munka részbeni automatizációját és a komplexebb adatelemzést a követeléskezelés folyamatában is. A vállalatok hatékonyabban tudnak kommunikálni az adósokkal, gyorsabban azonosíthatnak fizetési nehézségeket és precízebben kezelhetik az adósságkezelési folyamatokat anélkül, hogy szükség lenne hosszú jogi eljárásokra.
Összességében az adatvezérelt döntéshozatal, a jobb ügyfélszolgálat és a fejlett technológiai megoldások teszik lehetővé a kintlévőség-kezelő vállalatok számára, hogy hatékonyabban és gyorsabban reagáljanak az adósságproblémákra, csökkentve ezzel a jogi folyamatok számát.
Címlapkép forrása: Getty Images
