Kedden reggel közzétette az MNB a háztartások hitelállományának az idei első negyedéves nemteljesítési statisztikáit, ezek alapján 160 milliárd forint a 90 napon túl késedelmes hitelek állománya a bankoknál, arányuk pedig a teljes háztartási hitelállományon belül
most már két éve stabilan 1,5%-on áll.
Pedig két évvel ezelőtt nagyon nem ezt várta a bankszakma: a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciájának a szakmai közönsége 2022 májusában mintegy 90%-os arányban arra számított, hogy 4% fölé, a közönség fele szerint 6% fölé fog emelkedni a nemteljesítési arány, legalábbis a lakáshitelek esetében. A többség az idei évre várta a csúcs elérését, és
csak a közönség 2%-a számított 2% alatti nemteljesítési rátára.
Ehhez képest a lakáshitelek nemteljesítési aránya (NPL-ráta) a jegybank legutóbbi adatai szerint 1,8%, a teljes háztartási hitelállományé pedig 2,4%. Ez a kategória nem teljesen egyezik meg a 90 napon túli késedelmekével, amit elsőként említettünk, hiszen a még szerződés szerint törlesztő, de veszélyeztetett hiteleket is ide kell sorolniuk a bankoknak, a törlesztési moratóriumból kikerülőket 6 hónappal tovább benne is kellett tartaniuk. Mindenesetre a nemteljesítési arány nemhogy nőtt volna az elmúlt években, még csökkent is annak köszönhetően, hogy
a sokáig moratóriumban lévő hitelek is jórészt teljesítővé váltak.
Ha csak a 90 napon túl valóban késedelmes hiteleket nézzük, akkor a 1,5%-os teljes háztartási arányon belül a babaváró és a lakáscélú hiteleknél látjuk a legkisebb arányt. A gyermekvállalást öt éven belül nem teljesítő babaváró hiteleseknél először idén júliustól válhat kritikussá a helyzet, erről részletesen itt írtunk. Ugyanakkor jelenleg
a folyószámlahitelek és a személyi kölcsönök körében a legmagasabb a késve törlesztett tartozások aránya,
ezek újabb 0,1 százalékpontos emelkedése a három hónappal korábbihoz képest figyelmeztető jel.
A személyi kölcsönöknél 9,9 milliárd forinttal, a folyószámlahiteleknél 6,7 milliárd forinttal emelkedett az elmúlt egy évben a 90 napon túli hitelek állománya. Előbbinél ez 19%-os, utóbbinál 45%-os emelkedést jelent. A romlás oka valószínűleg abban keresendő, hogy az utóbbi években a magas infláció miatt
kialakult egy olyan, viszonylag szűknek tekinthető réteg, amely kifejezetten megélhetési célból növelte eladósodottságát.
A reálbérek emelkedésével és az infláció lecsengésével talán nem fog tovább romlani a helyzet.
Összességében nem látható olyan egyértelmű trend a lakossági hiteleknél, amely arra utalna, hogy megnőtt a frissen nem törlesztő ügyfelek száma vagy aránya. A 30-90 napos késedelmek állománya március végén ugyanúgy 77 milliárd forint volt, mint két évvel korábban, miközben a lakosság teljes hiteltartozása a jól fizetőkel együtt ugyanezen idő alatt csaknem 1100 milliárd forinttal gyarapodott.
Gondolhatnánk, hogy a bankok nemteljesítő portfóliója azért stagnál, mert aktívan tisztítják a portfóliójukat, és az újonnan képződő ügyeket kompenzálják az eladott követelések. Ez láthatóan javarészt nincs így: az első negyedévben mindössze 10,4 milliárd forintnyi hitelt értékesítettek a bankok, 4,3 milliárd forintért.
A követelésvásárlói piac továbbra is száraz,
ennek okairól és következményeiről Felfalusi Péter, a piacivezető követeléskezelő Intrum vezérigazgatója is beszélt a Portfolio-nak adott múlt heti interjújában.
Ráadásul a helyzet további javulást mutatják a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), vagyis régi nevén a BAR-lista statisztikái is, amelyeket a BISZ Zrt. tesz közzé hónapról hónapra. A KHR-ben nyilvántartott
lakossági mulasztások darabszáma tovább csökkent 2024 első három hónapjában.
A kiváló banki hitelportfólió-minőség nem magyar sajátosság: a hazánkban működő, de döntően nemzetközi jelenléttel rendelkező nagybankok mindegyike alacsony nemteljesítési számokat mutatott ki első negyedéves gyorsjelentésében. Az egyes közzétett kategóriák nem feltétlenül hasonlíthatók össze egymással bankok között, de az megállapítható, hogy a nemteljesítési arányok mindenütt alacsonyak. Ennek is köszönhetően az alábbi ábránkon szereplő hat banknál az első negyedévben elszámolt 458 millió eurós kockázati költség a tavalyi második negyedévet leszámítva a legalacsonyabb érték volt 2019 eleje óta. Tehát
a továbbra is jó törlesztési képességet a bankok alacsony hitelezési veszteség adatai is visszaigazolják.
A lakosságot érintő végrehajtások száma sem mutat hosszú távú emelkedő trendet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar statisztikái szerint annak ellenére, hogy a pandémia idején életbe léptetett moratóriumok miatt öt negyedéven keresztül gyakorlatilag egyáltalán nem volt Magyarországon lakóingatlant érintő követelés-érvényesítés.
Amit most látunk, az jelentős részben még mindig a járvány előtt keletkezett ügyek lezárása lehet.
Hogy minek köszönhető a lakosság töresztési képességének a fennmaradása, annak megítéléséről konszenzust látunk a bankszakmai körökben:
- stabil a munkaerőpiac: a munkanélküliség utóbbi negyedévekben látott emelkedése nem a hitelezett ügyfeleket érintette, hanem főleg a munkaerőpiacra visszatérőkkel volt magyarázható,
- a gyakran átárazódó jelzáloghiteleket a kamatstop védi, ezt ráadásul a kormány 2024 végéig meg is hosszabbította,
- 2015 eleje óta több mint 99%-ban forintban áll fenn a lakosság banki hiteltartozása, és adósságfék-szabályok védenek a túlzott eladósodástól – ez utóbbi ráadásul általában nem is effektív korlát, a bankok ennél is óvatosabban hiteleznek.
Mindezek alapján továbbra sem kell a hitelbedőlések jelentős emelkedésére számítani, de
a folyószámlahitelek és a személyi kölcsönök enyhén megemelkedett nemteljesítési aránya óvatosságra inti a hitelezésben a bankokat.
Címlapkép forrása: Getty Images
